Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-12 / 34. szám

Békéscsaba, 1921. fcbrudr 12. Körős vidék 3 — A népszámlálás eredménye. A magyar királyi központi statisz­tikai hivatal közlése szerint az uj népszámlálási adatok legkésőbb feb­ruár végére válnak ismeretessé. — Volt hadifoglyok figyelmébe. A Magyarországi Túrán Szövetség (Budapest, V. Deák Ferencz-utca 16—18) felkéri mindazon orosz fog­ságból hazatért magyar hadifoglyo­kat, akik bármely, a magyarral ro­kon (japán, török, finn, mongol kir­giz, vogul, osztják, kalmut, burját, baskír, zürdjén, mordvin, cseremisz, avar stb.) néppel bárminő érintke­zésbe kerültek, nevüket és lakóhe­lyüket a szövetség vezetőségével Írásban vagy személyesen (hétköz­napokon délután 5—6 órakor) kö­zöljék. — Magyar nyelv erdélyi fele­kezeti iskolában. A békeszerződés intézkedései ellenére az oláh közok­tatásügyi miniszter rendeletet adott ki, melynek értelmében csak az ál­lam (Nagyrománia) nyelvét (az oláht) használó iskolák látogatását engedi meg. Az erdélyi egyházi körök moz­galmat indítottak a rendelet végre­hajtása ellen a kisebbségeknek a békeszerződésben biztosított jogaira hivatkozva és remélik, hogy rövide­sen eredményt érnek el. — Katonai egyének nem gyűjt­hetnek. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, melynek értel­mébrn tényleges katonai szolgálatot teljesítő egyének semmiféle gyűjtés­ben nem vehetnek részt. — Megalakult a borellenőrző bizottság. Az uj ellenőrzőbizottság elnökévé Lőrinczy László békéscsa­bai birtokost, tagjaiul pedig Zaho­rán Pál városi gazdasági intézőt és Stark Ferencet nevezték ki. A bi­zottság másik két tagját a törvény­hatóság fogja kijelölni. — A békéscsabai méhészkör febr. 13. d. u. 3 órakor az Irányi­utcai áll. iskolában értekezletet tart. Egy méhész társunk bemutatja és ismerteti a 2 soros Bocsnádi alló­kaptárt. Ugy a tagokat, valamint a méhészet iránt érdeklődőket szíve­sen látja a vezetőség. — Gyufaadó. Hegedűs Lóránt tudvalevőleg életbe lépteti a gyufa­adót, mely a szakkörök véleménye szerint dobozonként 25 fillér lesz. — Májmétely. Több környék­beli községből állatok májmételykó­ros megbetegedéséről érkeztek je­lentések. A juh- és szarvasmarha­állományt pusztitó kór járványszerü elterjedését a lagnagyobb óvatos­sággal kell megakadályozni. A mé­telykór gyógyítható, ha idejében kez­dődik meg az állatorvosi ápolás. — A Tisza és Maros vizállása. Február 10-én a Tisza és a Maros vizállása a következő volt : Tokaj 1-06—1-42, Szolnok 070—102, Csongrád 014—0 45, Szeged 0 46— 078, Gyoma 222. — Roncsoló toroklob Oroshá­zán. Orosházán az utóbbi napok­ban több roncsoló toroklob megbe­tegedés történt. — Karcag országos vásárai. Karcag arról értesiti a várost, hogy országos vásárait a folyó esztendő­ben február 20-án, május 8-án, ju­lius 10-én, szeptember 25-én és november 27-én tartja. — Rendőri hirek. Strassberger Emánuel Bánát-u. 5. sz. alatti la­kostól egy húzós mérleget, Zlehov­szky Márton Kisrét 72. szám alatti lakostól 7 drb tyúkot loptak el. Megfagyott gyermek A tanyai mulatság áldozata Békéscsaba, február 10. Az endrődi csendőrség jelenti: Az Endrőd határában levő tanyák egyikén 7-én (hétfőn) délután több tanyai család gyűlt össze mulatozás céljából. Timdr Lajos nevü fiút elküldték borért a mintegy két kilométer távolságra levő korcsmába. A fiu megvette a bort s amig rendeltetési helyére szállította, egy félliternyit megivott belőle. Estefelé másodmagával küldték el ismét a korcs­mába ujabb borszállitmányért, melyből ismét nagyobbmennyiséget ivott meg. Útközben rosszul lett, a bort átadta társának, ő maga pedig leült a határban s azt mondta, hogy később hazamegy, ha kipiheni magát. — A tanyai mulatozók közül többen azonnal megindultak elejébe, hogy haza­támogassák, azonban az esteli sötétségben nem, akadtak rá hosszas keresés titán sem és kiáltozásaikra sem kaptak feleletet. A gyermek eltűnését másnap bejelentették a csendőrségen, mely csütörtökön, 10-én délután 5 órakor találta meg a sárba fagyva. A vizsgálatot teljesen lefolytatták már az ügyben és megállapították, hogy nem gondatlanság okozta a gyermek halálát, tehát nem terhel érte senkit felelősség. SZÍNHÁZ Magdolna (Tragédia 6 felvonásban, irta: Rákosi Jenő, rendező Bihari L. Először adta a békéscsabai Városi Színház február hó 10-én). Bravúros feladatra vállalkozott a színház, amikor Rákosi falusi tragé­diáját előadta s ezt a feladatot ki­fogástalanul meg is oldotta. Az elő­adás összevágó, a rendezés kifogás­talan s a kisebb hibákat, főleg scenikai botlásokat megbocsáthatjuk. A darab maga cselekményekben gazdag, lélektani felépítése kifogás­talan. A szerelemből, meg nem értés­ből, elámitásból születő tragédia, az ember sorsa van mesteri kézzel meg­rajzolva. Gyömbér Mihály gazda­embergkiüzi házából Magdát, mert nem tudja elfelejteni, hogy Magda anyja annakidején őt visszautasította. Fia, Laci, ki akkor jön haza sza­badságra katonáéktól, annyira sze­reti Magdát, hogy rövid szóváltás után megöli édesapját, ki útjában van boldogságának. Magda a városba kerül, Laci pedig elbujdosik. Tragikus körülmények között találkoznak újra Magda szol­gálati, helyén, ahol Lacit elfogják. A halálos ítélet felett kétségbeesett leányt Berci, a törvényszéki elnök fia kegyelem ígéretével megejti, de ezen az áron sem tudja Magda ki­szabadítani szerelmét a börtönből. Tizenhat év múlik el. Magda jómód­ban — férfitársaságban él s még mindig nem felejtette el Lacit. Tár­saságából Lajos, egy fiatalember udvarol neki, de mikor mostoha huga, Magdus — aki nem más, mint Magda leánya — meg akarja csó­kolni, azt nem engedi meg és dur­ván megsérti Magdát. Pár év múlva Magda az utcára kerül. Az alkohol teljesen hatalmába keriti s teljesen elzüllik. Bérezi felfogadja, hogy ré­szére szerezze meg Magdust, bár mi áron. Magda az alkura rááll, de mikor lakására csalja s elaltatja a leányt, felismeri, hogy az ő és Berci leánya. Megjelenik a fegyházból sza­badult Laci, aki Berci szolgálatába állott s sürgeti Magdát a leány ki­adására, majd jön Berci is. Magda felismeri Lacit, ki egy mesteri jele­netben megfojtja Bercit, Magda csá­bitóját. Jön Lajos Magdusért, ki közben felébredt és magával viszi. Magdolna összerogyva meghal. — Körülbelül ez a darab meséje dió­héjban, de lehetetlen is hűen vissza­adni az egymásra torlódó drámai cselekményeket. A darab előadása, mint már meg­írtuk, kifogástalan, sőt meglepően jó volt. Cs. Spóner Ilonka asszony a címszerepben olyant produkált, hogy ezt az alakítását legnagyobb megérdemelt sikereihez sorolhatja. A végtelenül nehéz szerepben mind­végig tökéletes, természetes volt. Az egész darabot különben ő vitte s mellette mindenik szerep jóformán epizód-szerep volt. Matolcsy Béla (Laci) jó volt. Elfogadhatót nyújtott Kállay (Gyömbér Mihály) Czeglédy (Bérezi) Nagy Laczi (Lajos) és bájos volt Gyulai Marianne (Mag­dus). Általában dicséretet érdemel az egész együttes, mert értékes, jó előadást nyújtottak. Hanem a közönség, a karzat, sőt sokszor nemcsak a karzat humori­záló kedvében a legszebb jelenetek­nél röhögésben tört ki és tönkre­tette a hatást, amit a színészek fárad­ságos munkája a nézők egy részé­ben keltett. Aki nem tud megérteni egy irodalmi müvet, aki nem tud élvezni egy magas nivón álló színi­előadást, az ne menjen színházba csak akkor, amikor a nívójának megfelelő operett és egyéb hasonló fajsúlyú produkciót „adnak." Műsor : Szombaton páratián bérletben Ci­gánygrófné. Operett-újdonság. Itt negyedszer! Vasárnap bérletszünetben két elő­adás ! Délután János vitéz. Daljáték. Este Cigánygrófné. Operett-újdon­ság. Itt ötödször! Jegyek a nappali pénztárral egye­sitett elővételi pénztárnál máris vált­hatók. „Hiszek egy Istenben, hiszek: egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Amen." Ön szép lenni 7 6 8 Mafclura [rémet és szappant Szeplő, májfolt és mitesser ellen ! Arca rózsás és bársonyos lesz! — Kapható: Gally és Hénich drogériájában Békéscsaba, Szent István-tér 16. szám. 7— 288 Közgazdaság. Gabonáink átlagos termésének fokozása Ha átlagos gabonatermésünket összehasonlítjuk más kulturállamok átlagos termésével, feltűnően lát­hatjuk, hogy annak erősen mögötte maradtunk. Ennek az állapotnak sok oka kö­zül főleg három kimagasló okot vélek megállapítani. Az első ok a mi szeszélyes klí­mánk, mit eddig ellensúlyozni nem tudtunk és különösen az alföldön, addig, amig nagyobb erdőségek nem lesznek,, kevés kilátás van arra, hogy az időjárás abnormitásai változzanak, mind amellett meg­jegyezni kívánom, hogy minden kárt, vagy hibát a klímának ter­hére irni nem lehet. A második ok gazdálkodási rend­szerünk hiányossága. Nincs meg a kellő arány a gabona és takarmány­félék vetése között. Sok a gabona, kevés a pillangó virágú takarmány féle növény. A földmivelés kezdet­legessége — pedig vannak kitűnő ekéink, kiváit mióta Sack korsza­kot alkotó ekéje a világot meghó­dította, ugy vannak kitűnő és cél­szerű eszközeink és gépeink, de a kapás földek erősen gazzal borítot­tak, pedig sok gazda azt mondja: megtisztítom a földem, mert kapás alá adom s az eredmény semmi, mert a gaz majd elöli a nemesebb kultúrnövényt. Ha majd a cukor­répa termelés jobban meghonosul, ott megtanulja a gazda, hogy kell tisztán tartani földjét s rá tér arra, hotjy a tengeri földjét is már ősz­szel szántassa fel s ne hagyja a tarlót parlagon egész télen heverni. A harmadik ok igás és haszon állataink szánalmas tartása. Erős, munkabíró, jó erőben levő igás jó­szágot csak etvétve találunk, de annál többet az elcsenevészedett, gyenge alkotású, rosszul kinevelt állatokat, ily sovány jószág való­ban a sajnálkozás érzetét váltja ki az emberből, pedig az a nyomorult pára százszorosan megfizetné azt a takarmány értékét, mely tartásába került, de meg aránylag kevés is az igavonó, különösen az alföldön, hol a vetés időszaka oly kimért és csak ugy lehet helyesen kihasználni a megfelelő időszakot, ha nagyobb­számu igavonót tartunk. Trágyatermelés tekintetéből kívá­natos, hogy haszonállataink is rend­szeresebben és nagyobb számban több erőtakarmánnyal tartatnának, minek következtében értékesebb ál­latokat és trágyát lehetne produ­kálni, mire oly nagy szükség van, hogy termőföldünk termelőképes­sége részben fentartható legyen; egészen nem, mert a kutatások ki­mutatták, hogy többet vévén ki a földből e terméssel, mint amennyit visszaadnak, később a végkimerü­lése a talajnak csak azzal lesz el­kerülhető, ha műtrágya alkalmazása mellett a föld műtrágyázására is gondot fordítunk. Ha ezen említet okok részben, vagy egészben megszűnnek, akkor rövid idő alatt, ha nem is egész­ben, de minden esetben kiállhatjuk virágzóvá vált gazdaságunkkal a külföld nagyobb átlag termésével a versenyt. VL. Ha venni és eladni ahar, hirdessen a Körösvidéliben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom