Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-09 / 31. szám

Bckcscaaba, 1§21. február 0. H€őrösvh1ék 3 — Aradmegyében uj széntelepet fedeztek fel. Gurahoncon Brád környékén 62 méter mély széntelepet fedeztek fel. A szén hőfoka egyenlő a petrozsényi bányák szenéével. Az uj telep kiaknázását az A. Cs. E. V. fogja végezni egy alkalmilag megalakult pénzcsoporttal. — Vadászati jog árverés Endrődön. Endrőd község területén gyakorolható vadászati jogot 1921. február hó 15-én délelőtt 9 órakor a községháza tanácstermében nyilvános árverésen fognak bérbeadni 1921. február 1-től 1927. január 31-ig terjedő időre. — Szabad az interurbán telefonforgalom a semleges zónában. Sok nehézségbe ütközött a semleges zónába eső területekkel való telefonbeszélgetés eddig, minthogy az interurbán beszélgetésre jogosító engedélyedért külön kérvénnyel kellett az illetékes hatóságokhoz folyamodniok a semleges zóna területén ugy a magánosoknak, valamint a különböző vállalatoknak is. Az alispán most rendeletet adott ki, melyben közli, hogy ezentúl teljesen korlátlanul szabad az interurbán telefonforgalom a semleges zóna területén, az erre vonatkozó kérvényeket pedig, ha még nem nyertek elintézést, nem is fogják tárgyalni. — Az Erzsébethelyi Daloskör folyó hó 13-án, vasárnap délután 2 órakor tartja rendes évi közgyűlését, melyre á vezetőség ezúton hivja meg a tagokat. — Kifizetetlen rekvirálási dijak. Még a mult év juniusában történt, hogy a város a GOK megkeresésére kirendelt több fiatal tisztviselőt és tanitót, rekvirálási munkálatokhoz. Azóta sok kónap mult el, de a szegény rekvirálók nem kapták meg illetményeiket, sőt még a kiküldetéssel járó költségeiket sem téritették meg. Nevetséges dolog, hogy valamely testület a legszegényebb emberek bőrén akar filléreket megtakarítani. — Kötelező a hernyóirtás. Egyik legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a kormány szigorú rendelkezésekkel fog intézkedni a tavaszi hernyóirtás ügyében. Ma érkezett meg a városhoz a rendelet, mely szerint a hernyóirtási munkálatokat minden gazda és fatulajdonos legkésőbb március végéig köteles befejezni. Lopás. Bogdán Mihály Felsőnyomás 172. sz. alatti lakos vasárnap éjjel egy ismeretlen embernek adott szállást, aki távozásakor meglopta. — Megkéselt legény. Salamon Mihály Szigetvári-u. 21. szám alatt lakó 16 éves legényt hétfőn este, amint a Zöldfa-vendéglőben rendezett táncpróbáról távozott. Kovács János és Koszec N. legények Imegkéselték. Sérülései nyolc napon tul gyógyulnak. Kritika a kritikáról Gyűlölt és meg nem értett szó : .Kritika". Az önhittiró és művész csak ócsárlási hibákra leskelődő hiuzt s a nagy közönséget legtöbbször mutatja. A művészi önszeretet ezerszer nagyobb a mindennap emberének az önszereteténél s a túlságos önszeretetben elvész az egyén karaktere. Senki sem tud rögtön a leghelyesebb uton haladni. Minden irodalmi, művészi alkotás ki van téve a kritikának; s az a művész vagy iró, ki nem enged bírálatot az alkotásért, az nem alkot a jövőnek, a köznek csak a mának, a ma tap9 csehek jobbágyságba hajtják a töt földmunkásokat Híil raonkásvizír nyilatkozata Prága, febr. 9. R cseh lapok élénken foglalkoznak a felsőmagyarországi munkásság helyzetével. R kérdést az a körülmény tette aktuálissá, hogy a tót földmunkások és erdőmunkások elégedetlensége ismét fenyegető mértéket öltött. Hill András, tót munkásképviselő legutóbb a sajtó számára a következő nyilatkozatot tette: Csehszlovákiában állandóan a politikai élet előterében állott a földmunkások helyzetének kérdése, kivált pedig a tótok által lakott magyar területeken azóta, hogy a nagyalföláre való átmenetelt megakadályozták s a tót földmunkásság elesett megszokott keresetétől. R cseh földreform ezeket a legszegényebbeket földosztásban nem részesítette, mert a magyar területeket is cseheknek osztotta szét. Igy a tót földmunkások nagy proletár tartalékseregként állanak és nagy gondját képezik a csehszlovák államnak. Március első napjaiban Prágában a föld- és erdömunkások nagy kongresszusra gyűlnek össze, hogy a szövetségük taktikáját megállapítsák. Á cseh kormány is tárgyalásokat folytat a pártok képviselőivel egy olyan törvényjavaslat felöl, mely egyrészt a földmunkások eddigi béreinek állandósítását, másrészt pedig sztrájk esetére való intézkedéseket tartalmazna. A földmunkások ezekben a cseh kormány által kidolgozott javaslatokban a régi jobbágyságra emlékeztető szolgaság előkészítését sejtik és alig fékezhetöen izgatott kedélyállapotban vannak. R csehszlovák kormánybizottságokat küldött ki a Felvidékre a tót munkásság helyzetének tanulmányozására. R biztosokat azonban több községből kiverték, mig sok helyre be sem engedték őket. sáért dolgozik. „Ismerd meg tenmagadat". Ez a bölcs mondás kétszeresen áll a művészre, ki müveivel nemcsak a jelen biztos kikötőjében óhajt horgonyozni, de hajóját állandóan fűtve kell tartania, hogy a jövő nemzedék is tudjon hajójával tanulságos kéjutazást tenni a minden idők művészi kikötőjébe. Az az iró vagy művész, ki csak pénzért ir vagy alkot, az csak evezős csolnakon utazik kis patakokon, azt nem fogja dobálni az élet tengere s halálával meghalt a müve is; de ki lelkét, szivét, eszét önti művészetébe, ha nyomorog is, elégtételt talál az alkotásában. Ez az oka annak, hogy az igazi művész inkább nyomorog, de Schakespenret olvas, mint esetleg jólétben éljen s a lelke parlagon heverjen. Önmagunk vizsgálása, meditációk tömkelege erösiti a művész lelkét, de ismernie kell a külvilágot s ehhez sok tanulás s még több emberismeret kell. Az idegen erőt, mit ember is szeret és tanulmányozással szereztünk, magunkhoz kell simítani. Szeretetet, érdeket, tiszteletet félre kell tenni, ha önmagunkat vagy másokat akarunk bírálni, ez ép olyan káros, mint az előlegezett bizalom. Kérlelhetetlenül külön kell választani a szépet a csúnyától, a rosszat a jótól, a mindennapit a fenségestől. A visszaélés a kritikában annyi, mint gyilkolni, szóval gyilkolni ; aztán kirabolni s végül megbecsteleniteni egy lélek eszményét. Nem is az egyénnek kell irni a kritikát. A kritikusnak az ént ki kell zárni önmagából. Az általános emberi érzések, szokások és jellemek összeségéból leszűrt tapasztalat és tanulmány a kritikus mérlege, melylyel meg kell mérnie az előtte fekvő müvet. A kritika ad szárnyat a művésznek, hogy büszke sasként az eget ostromolja. Kritika nélkül nem haladhat a művész ember. Ossian az előtte élt bárdoktól tanult, Aischylos Thespistől s a koráig élt Íróktól és bárdoktól. Sophoklesen ott van Aischylos dramaturgiája. Aschylos Sophokles és Euripides tárgyalja Klytaemnestea tragédiáját — de hogy ? Aischylos még nyers, vad — de azért hatálmas. Sophlokles már mennyi uj formát és kiforrott érzést ad Elektrájának. Euripides, igaz, hogy megbukott, de ő mind a két hallhatatlan stílusát a maga lelkébe óhajtotta forrasztani s igy gazdagabbá tenni az amúgy is gazdag nyelvet. Cicero maga mondja : „Mennyi szorgalommal, küzdéssel és kitartással igyekeztem Demostheus tüzes beszédét és Sokrates gyönyörű női virágos uri módját magamévá tenni." A helyes és önzetlen kritika mutatja meg a művésznek hibáit. A kritizálton áll, hogy látkörét szélesítse és ne térjen vissza hibáira, mint primipiumokra. A művész lelke olyan, mint egy raktár. A szerelem kifejezése nem lehet mindig ugyanaz. Jelleme vállogatja, ha a művész a különböző jellemek szerelmét (Othello, Komes, Sganerelles, Des Prunelles) egy megszokott kaptárra húzza, nem törődve a különböző jellemekkel; ugy jár, mint az a boltos, ki minden fajta és minőségű cukrot egy fiókból ad. Egy ideig csak megy, de mégis rájönnek, hogy ez nagyon kis kaliberű üzlet, menjünk máshoz vásárolni. A közönség azt is mondhatja, hogy ez egy közönséges „svindler" és joggal. A kritika feladata megakadályozni azt, hogy a „svindler" ne svindlerkedjék, hanem tanuljon. Ha Moheré és Gothe annyira szükségesnek tartotta a kritikát, ne akarjunk mi különbek lenni, mint voltak ők.: A kritikus Pegazus lovasa. Ezt ne felejtse el és mindig jusson eszébe, hogy a korbácsával igazságosan üssön és helyesen használja a sarkantyúját. Az nem baj, ha vér is hull; csak elérjük az Olymphost. Ne felejtse el a kritika, hogy a művész és a közönség között van. Ha a színész rossz vagy jó; rontja vagy javítja a közönséget. Nagy baj, hogy kritikát, fájdalom sokszor, kibéreli egy finom mosoly, egy víg társaság, vagy megfizeti az igazgató, vagy egy párt s a másik párt embere, ha még olyan nagy művész is, legfeljebb gáncsot kap. A kritikusnak — az igazi kritikusnak — többet kell tudni, mint a művésznek, mint a közönségnek, mert ha ez megfordítva van, akkor a kritikus nem egyéb, mint egy élő reklámoszlop, mint a vásári bódék nagy dobosa. Nem kevesebb lelkesedés kell a kritikusnak, mint magának a művésznek. Lelkesedés nélkül nem lehet előbbre vinni a művészeteket, pedig ez a kritika igazi feladata. Személyi érdekeket ki kell kapcsolni. Mindegy, hogy szimpatikus a kritizálandó, vagy nem, vagy mert szép a keret, a kép is jó? Szép lába van, tehát jól táncol, elegánsan öltözködik, pompásan alakit. A kritikus az Ízlésével megmutatja azt az ideált, amit a művésznek és a közönségnek követnie kell. Minden alkotást a legtökéletesebbhez kell mérni, mert minden művészet mindig csak felfelé halad. Stagnálás nincs. Mihelyt a művész nem halad, akkor esik. Tehát csak a művészet krajzlerosaí panaszkodhatnak a kritikáért. A kritika a művészet Ariadné fonala, hogy a művészet labirinthusában el ne tévedjünk. S erre a fonálra különösen most igen nagy szükség van! E fonál segítségével kell különösen a magyar szinmüvészetet arra a magas piadesztába visszahelyezni, amelyen volt. Lapjaink egyebet sem irnak, csak azt: „dolgozni". Mi akarunk dolgozni, volt idő, mikor Arany, Petőfi, Tompa, Vörösmarty, Jókai, Szigligeti, Bajza stb., majd Beöthy, Bayer, Greguss, Gyulai, Péterffy* Erdélyi, Salamon, Riedl, Silberstein, ötvös Adolf volt a magyar színművészet Ariadné fonala. Ti kritikusok emeljetek fel bennünket „nemzet napszámosait", hogy méltóan tudjuk szolgálni azt a nagy eszmét, melyet szolgáltak őseink. Nam szégyeljük bevallani, mi erőtlenek vagyunk egyedül erre a munkára, mert az utóbbi évek pamflettjei, kabaréi, ugra-bugra operettjei, perverz kosztümjei ugy tönkre tették a közönség Ízlését, hogy mi egyedül ezt reparálni nem tudjuk. Ki a bűnös ? BabitsMihálylyal mondom: »Ne keressük.* De segítsünk vállvetve! Ne felejtsétek el, hogy volt idő, mikor a magyar nyelvet egy pár vándorbotos, éhes, de lelkesült színész tartotta fenn. Ne felejtsétek el, hogy a magyar nemzet közkincse a magyar színészet. E közkincs őrei pedig egyedül és kizárólagosan csak ti vagytok: »magyar kritikusok!* Bihari László. Tőzsde. Valuták: Lei 700—720, Márka 860-890, Font 2140—2170, fr. Frank 3880—3930, Sv. Frank 8820—8920, Dollár 530—555, Napoleon 1700-730, Líra 1950—1980, Rubel 220—235, Sokol 660—690, Kor. Dinár 1410— 1450, Fr. Dinár 1400—1440, Léva 680—700, Jugoszláv 150—160, Arany 1660—1690, bécsi kifizetés 76—80. Lengyel márka 62—65, Zürichben a magyar koronát liO-el jegyezték. Devizák: Amsterdam 5187—5195, Német 880—900, Olasz 1970—2020, Prága 680—700, Sveici 8700—8200, Bécsi kifizetés 76—80, Koppenhága 9050—11600Stokholm 10000—1400 Krisztiánia 9800—11300, Szokol3800 —3907, Szófia 720, Zágráb 355 —385, Bukarest 725—755, Newyork 623, Varsó 075. Akar Ön szép lenni ? * Makiura [rémet és szappant Szeplő, in Áj folt és mitesaer ellen ! Aroa rőzsás és bársonyos lesz 1 — Kapható : Gally és Hénich úmmm® Békéscsaba, Szent István-tér 16. szám 7— 388