Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-05 / 28. szám

Békéscsaba, 1921. február 5. Szombat //. é\ 28. szám. Saerkws«4»ég és kiadóhivatal: BékáaosabAa, Szeit István-tér 18. száa A szerkesztőség telefon száma: 00 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy kéra*5 K, nagyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Báncsvetés Amidőn végre férfiasan és magyarosan hangzó szavakat hallottunk elhangzani Hegedűs pénzügyminisztertől, sziklaszilárd önbizalma belénk is bizalmat öntött nyomorgó, szenvedő, nélkülöző magyarokba pénzügyi és gazdasági talpraállásunk iránt. De ez a reménykedés korántsem volt aggodalommentes. Ott lapangott lelkünk mélyén a hő óhaj, csak el ne gáncsolják. Szomorú képet vet politikai életünkre, hogy a sok csalódás és szertefoszlott remény az ilyen aggodalmat nem tudta eloszlatni és hogy az a fájdalmas sejtés máris indokoltnak bizonyult. Még úgyszólván meg sem kezdhette Hegedűs határozott terveinek megvalósítását, máris különböző oldalról jövő hirecskék jelennek meg a fővárosi lapokban, melyek arról szólnak, hogy nem könnyű feladatra vállalkozott. Az egyik hir a Magyar Közgazdasági Társulat üléseiről szól és nagyszámú olyan felszólalásról tudósít, amelyek a közélelmezési államtitkár egy nyilatkozatával egybehangzóan a gabonaforgalom szabaddá tételét igyekeznek végzetesnek beállítani s megint a régi nótát fújják, olcsó kenyér tisztviselők, rokkantak, hadiözvegyek, munkások reszére, mintha nem éppen ezeket sújtaná legkeservesebben az élvezhetetlen hatósági kenyér hihetetlen szűkmarkúan megszabott adaga. Mintha akadna még a szegény ember kenyérszükségletét ismerő olyan ember Magyarországon, aki elhiszi, hogy meglehet élni azokból a 7—8 kilós havi lisztadagokból, amelyeket a közélelmezési miniszter engedélyezni kegyeskedett és még hozzá olyan minőségben, ami nem emberi táplálkozásra való. Mindenki tudja, aki megpróbálta, hogy napi 300—350 gr. kenyérből nem lehet jóllakni, még ha az jó is. Csak természetes, hogy a hatósági ellátásból hiányzó lisztmennyiséget pótolni kell vagy más liszttel, vagy egyéb élelmiszerrel, aminek, különösen pedig az előbbinek beszerzése láncosoktól, árdrágítóktól sokkal nagyobb utánajárást és anyagi áldozatot kiván éppen a legszegényebb néptől, mint hogyha összes lisztszükségletét a hatósági liszt áránál valamivel drágábban, talán, de korlátlan mennyiségben és kifogástalan minőségben megvehetné. minden ácsorgás nélkül bármelyik lisztüzletben. És ha számításba vesszük, hogy milyen óriási költséget ró az államra és a városokra a gabonagyüjtés és a kenyérjegy kiosztás, akkor egy kis józan gondolkozás mellett be kell látni, hogy ezeknek az óriási áldozatoknak egy csekély százalékával hozzájárulhatnak a közpénztárak az ellátásra szorulók gabonaszükségletének olcsóbbá tételéhez, azzal az egyszerű eljárással, hogy a községek maguk szerzik be állami támogatással gabonaszükségletüket szabad forgalomban, hogy azt az arra szorulóknak kedvezményes áron adhassák el. Elképzelhetetlen, hogy Csonkamagyarországnak ne teremne annyi gabonája, mintamenynyi szükséges bőséges ellátásunkra és eszébe juthatna egyéb honmentő gondja között egyik-másik kisgazda nemzetgyűlési képviselőnek, hogy talán érdekelné választóit a közélelmezési miniszter urnák válasza egy olyan interpellációra, melynek tárgya az lenne, mi történt avval a gabonával és finom liszttel, amelyet olyan nagy erélylyel hajtanak be a gazdákon és amit nem tud megfizetni még a a jobb módú közönség sem. A kereslet és kinálat nemzetgazdasági örök érvényű törvényét még nem cáfolta meg soha semmi sem, erre tehát nyugodtan lehet épiteni. A gabona szabad forgalmának helyreállítása Csonkamagyarország határain belül semmi esetre sem drágíthatja, hanem csak olcsóbbá teheti a mindennapi kenyeret, nincs hát semmi ok sem hogy attól rettegjünk, ellenben meg van rá minden okunk, hogy azt követetjük. Eratz Gusztáv nyilatkozata a nemzetgyűlés mai ülésén Apponyi elitéli o szabadkirilpuálasztokat - Válasz Benes beszédére — kiürítik — Nyugatmagyarország ügye szabadegyezkedés tárgya Budapest, febr. 6. A nemzetgyűlés mai ülését Rakovszky István nyitotta meg. Dinits István személyes kérdésben való felszólalása után Apponyi Albert gróf szólott a kormányprogramm vitájához. Kijelentette, hogy szerinte nem jogszerű a szabad királyválasztók állaspontja s a szabad királyválasztókat forradalmároknak tartja. Visszautasítja azokat a vádakat, melyek szerint túlságosan vette igénybe az állami támogatást külföldi utján. Kijelenti, hogy csak párisi útját tette meg államköltségen, Genfben az ottani tudományos társaság költségén járt, törvényes királyát pedig a saját költségén látogatta meg. A kormányt jó szemmel nézi, minden támogatást szükségesnek tart munkásságához. Kovács István a szabad választók nevében visszautasítja a forradalmiság vádját. Nagy zaj támad, melyben gróf Apponyi Albert személyes megtámadtatás címén akar felszóllalni. Gratz Gusztáv külügyminiszter emelkedik szólásra a zavaros kiáltozások elcsendesülése után. Annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy külpolitikai kérdésekben teljes az egyetértés nemcsak a nemzetgyűlésben, hanem az egész nemzetben is. Nem tudja, hogy kelet felől bekövetkezik-e a tavaszra várt támadás, azt azonban bizonyosnak tartja, hogy a nyugati zűrzavaros állapotok egyre valószínűbbé teszik a bekövetkezését. Benes, cseh külügyminiszter beszédére válaszolva kijelenti, hogy Magyarország sokkal demokratikusabb, mint a mai cseh köztársaság, tehát értelmetlen Benesnek az a kijelentése, mely szerint Magyarországnak még csak ezután kell átesnie azon a szociális forradalmon, amelyen Csehország már tul van. Benes vétót emel a magyar királykérdés ellen is és kérkedik azzal, hogy ö a kisantant magyargyülöletének az irányitója, sót a nagyhatalmakban is ő ébreszt ellenséges indulatot Magyarország ellen. Ezzel szemben Gratz Gusztáv kijelenti, hogy a királykérdés Magyarország belső ügye, melybe beleszólást a világon senki számára sem engedhet. A trianoni béke alapján állunk, mindent békés és törvényes alapon akarunk elintézni. Azok a hirek pedig, hogy puccsal akarjuk megoldani a trón betöltésének kérdését, ellenséges propaganda eredményei. Második fontos külpolitikai kérdés Baranya kiürítése. Örömmel állapitható meg, hogy a belgrádi lapok felháborodással tiltakoznak az ellen, hogy a szerb kormány még mindig menedéket ad Baranyában és Pécsett a kommunista elemeknek. A Baranya-köztársaság autonómiájából semmi sem lett s ez a terület is rövidesen visszacsatolódik az országhoz. Nyugatmagyarország elszakitási ügyében fontos fordulatot jelent az a tény, hogy az antant módot ad arra, hogy közvetlen tárgyalások alapján egyezzünk meg Ausztriával a határkérdésekben. . Rövid, zajos zárt ülés követi Gratz Gusztáv beszédét, mely után Vasadi Balog György felszólítja a miniszterelnököt, hogy nyilatkozzék a kir^lykérdésben elfoglalt álláspontjáról. Teleki Pál gróf miniszterelnök kijelenti, hogy eddig is azon volt, hogy ez a kérdés a teljes konszolidáció létrejöttéig kikapcsolódjék a politikai életből, ezután pedig sokszorozott erővel fog törekedni erre. Egyéni álláspontjának kifejtésétől tehát tartózkodik. Névszerinti szavazásban 109 szóval 17 ellen tudomásul veszik válaszát. Ezzel az ülés délután 5 órakor véget ér. Szomjas Lajos Debrecen főispánja Budapest, febr. 6. Debrecen tisztviselői küldöttségileg keresték fel a belügyminisztert, aki kijelentette a küldöttség tagjainak, hogy kívánságaik jogos voltát elismeri, sérelmeiket orvosolja, Sághy rendőrkapitányt más beosztással ruházza fel, Szomjas Lajos főispáni kinevezését pedig még ma megvalósítja. Lipták Pál lemondott Budapest, február 4. Lipták Pál kereskedelemügyi államtitkár a tegnapi pártértekezleten történtek következtében lemondott államtitkári tisztéről. Korányi ós Ereki pisztolypárbaja Budapest, február 4. Ma délben történt meg Korányi Frigyes báró és Ereki Károly pisztolypárbaja. Egyszeri golyóváltás volt. Ereki lövése nem talált, Korányi pisztolya csütörtököt mondott. A felek a párbaj után nem békültek ki. A budapesti tiszti orvosi tanfolyam Budapest, február 4. Április hó 1-től junius hó 25-ig Budapesten tiszti orvosi tanfolyam és ezt követően tiszti orvosi vizsgálatok lesznek. Azok az orvosok, akik a tiszti orvosi vizsgára és az azt előkészítő tanfolyamra jelentkezni kívánnak, felszerelt kérvényeiket a vizsgáló-bizottságok közös elnökének dr. Fáy Aladár államtitkárnak (Budapest Népjóléti és Munkaügyi minisztérium Királyi palota) cimére 1921. évi február 15-ig küldjék be. A tanfolyamra vonatkozóan közelebbi értesítést annak vezetője dr. Békésy Géza h. államtitkár (Budapest, Népjóléti és Munkaügyi minisztérium kir. palota III. em. 28.) nyújt.