Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-23 / 220. szám

Békéscsaba, 1920. december 331. Csütörtök /. évfolyam 225. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény p&íítíkmi ns&goílap Előfizetési árak. Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér II Pénz, ez az érzékeny valami, amely utáni fuikosásában és törtetésében az emberiség egy része még az erkölcsöt is felrúgja, a Pénz, amelynek birhatása szüli a bünt, amely miatt családi tűzhelyek omlanak össze, embermilliók pusztulnak el, tegnap megmutatta, hogy nem hatalom tulajdonképen, csak eszköz kufárok kezében. i Az úgynevezett valutapiacon tegnap, a pénzügyminiszter pénzügyi terveinek hatása alatt olyan áresés volt, aminő még soha sem fordult elő. Azok a bizonyos külföldi valuták, a dollár, szokol, leu, svájci és francia frank stb., stb., amiket szeretnek az emberek „jó"-nak feltüntetni, egyszerre cserbenhagyták bámulóikat, mihelyst csak a reménye is megvolt annak, hogy a rossz magyar koronának javulnia kell. És itt bizonyosodik be kézzelfoghatóig, micsoda világcsalás az, mikor azt állítják, hogy a magyar korona vásárló ereje nemzetközi viszonylatban csak 1'15 svájci frank! Kétséget sem szenved, hogy az egész világsajtóban a zsidóság haszonleséséből és üzleteinek megkönnyítésére, a legkomolyabban igy szerepel a magyar pénz és azt a tudatot, hogy a korona rossz, itt, Magyarországon is sikerült a zsidóságnak be'evinnie a köztudatba. Pedig ellenkezőleg áll a dolog. A magyar pénz vásárló ereje aránytalanul nagyobb, legalább ötször olyan jó, mint hirdetik. Avagy ha nem igy volna, miért tódulna ide a külföldi tőke — sajnos nagyrészt zsidó tőke — hogy mindent megvegyen, ami megvehető ? Miért kell neki a tavalyról megmaradt és szerintünk drága gyermekjáték ? Miért kell a nyersanyagban szűkölködő, jövedelmet nem hajtó gyár részvénye, miért kell neki — ismételjük — minden, ami megvehető ? A felelet egyszerű. Azért, mert az üzérek, a nemzetközi, vagy helyesebben hazátlan nagytőke mesterkedése odáig fajult, hogy nekünk magunknak is megingott a bizalmunk a saját pénzünkben s azt hittük, hogy mind igaz, amit a pénzpiac hazudik. Pedig nézzük csak ceruzával a kezünkben az eseményeket. Ki hiszi el, hogy Svájcban 10 frank egy mázsa buza, amikor békc'oen 26 frank volt! Avagy lehetett valaha két dollárért egy pár cipőt venni ? 10 cent volt-e egy liter bor ? Kapni-e Amerikában 20 dollárért egy hizott disznót ? Nem. Itt nálunk kapni. Szíves örömmel adnak kereskedőink, iparosaink a szerintök jó frankért, dollárért, sőt még az ennek megfelelő koronákért is. Az uj pénzügyminiszternek kötelessége, hogy lehetetlenné tegye a koronával való ilyen üzérkedést s minden ilyen áron való kivitelt. Ha a külföldnek- kell magyar áru, fizessen magyar koronában, de annyit, amennyit éppen ők állapítanak meg, mint koronaértéket. cb. Sznsonyi kilépett a kormónyzópíFtbDl 9 kilépés okát ujcu után hozzák nyilvánosságra Budapest, dec. 22. Szmrecsányi György, a nemzet-* gyűlés volt alelnökének vezetésével mintegy 8—9 keresztényszocialista képviselő ma levelet intéztek Prohászka Ottokárhoz, mint a kormányzópárt elnökéhez, melyben bejelentik a pártból való kilépésüket. A kilépést nem indokolják meg, csak egyszerűen tudomására adják a párt elnökének. Politikai körökben ez a kilépés nem okozott különösebb feltűnést, mert várható volt Szinrecsányiék és Benickyék közeli állásfoglalása, mely az alkotmányjogi kérdésekre vezethető vissza. Beniczkyék tudvalevőleg a királykérdésben a legszélsőségesebb legi timista álláspontot képviselik. Keresztény politikai körök aggódva nézik a keresztény képviselők szétforgácsolódását és biztosra veszik, hogy a Szabad Királyválasztók legszélső szárnya is követni fogja Szmrecsányiék példáját. A régi néppárt a középső álláspontot foglalja el. Szmrecsányiék azt hiszik, hogy az intranzigens keresztény elvek hangoztatásával magukhoz vonzzák azokat is, akik még nem mernek szintvallani. Szmrecsányi egyébként kijelentette, hogy ellenzéki csoportot alakítanak a volt Keresztény Nemzeti Párt már kilépett tagjaival együtt és kilépésük okát újév után közölni fogják. Űsszesmlott a Baranya-köztársaság Linderék szökni akartak a felelősség elül — Megszűnt Pécsett a „sörös" terror Budapest, december 22. Amit Linder Béla, Lovászy Márton és kitűnő társaik olyan nagy buzgalommal és erőszakkal „építettek." meg: a „Baranya-köztársaság" nincs többé. A magyar királyi külügyminisztérium erélyes fellépése következtében az antant intézkedett Baranyának és Pécsnek a kiürítése érdekében. A legutóbbi demars valósággal megdöbbentette a belgrádi kormányt és azonnali intézkedések megtételére birta. Mikor Linderék ennek neszét vették, kereket akartak oldani. — A munkásság azonban, melyet már másdáizben vezettek félre, hogy nyakába ülhessenek, utjokat állta és arra kötelezi őket, hogy a történtékért viseljék a felelősséget. A bukás közvetlen oka az, hogy a szerb kormány tudomásukra hozta Linderéknek, hogy uralmukat nem támogatja. A köztársaság „vezető tisztviselői" már lemondtak és el is hagyták állásukat. A polgárságnak végtelenül nagy megkönnyebbülésére szolgált, hogy Linderék zsoldos „vöröshadserege" leszerelt, ami a vörös terror megszűnését jelenti a még idejekorán kimúlt „köztársaság" területén. Japán lapok a magyar— japán -köz&lodósröl Genf, dec. 22. A népszövetségi tanács japán résztvevői cimére érkezett japán újságok vezetőhelyen közlik és meleg hangon kommentálják Apponyi Albert grófnak a magyar—japán közeledésről tett nyilatkozatát. SzociáHsták és nacionalisták harca Olaszországban Rónia, dec. 22. Femarában ma a szocialisták és a nacionalisták között fegyverharc folyt le, melynek négy halottja és harminc súlyos sebesültje lett. Interpellációk napja Házban a Budapest, dec. 22. A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József nyitotta meg. Harmadszori olvasásban is vita nélkül fogadták el a földgázjaváslatot. Szünet után az elnök indítványára kimondja a Ház, hogy legközelebbi ülését 1921. február harmadikán tartja, melynek napirendjén a kormányprogramul vitája fog szerepelni. Rz interpellációk során Drozdy Győző kéri a földmivel-ésügyi minisztert, hogy intézkedjék sürgősen az ingatlaneladásokhoz szükséges hatósági hozzájárulások ügyében. Paczek Géza a honvédelmi minisztert arra kéri, hogy szüntesse meg annak a lehetőségét, hogy katonai hatóságok még mindig eszközölhessenek letartóztatásokat. Pákozdy András arra hivja fel a földmivelésügyi miniszter figyelmét, hogy a házhelyek kijelölését végző tisztviselők közül többen visszaéléseket követnek el. Orbók Attila köszönetet mond a belügyminiszternek, hogy a fővárosban heiyreálütotta a rendet. Kéri, hogy a vidéken is teremtse meg. A debreczeni felekezeti béke biztosítására vonatkozólag kér sürgős intézkedéseket. Mózer Ernő a lelkészek és tanítók helyzetén való könnyítést sürgeti. Gömbös Gyula megnyugtató magyarázatot kér arra vonatkozólag, hogy a pénzemberek a zárolási rendelet megjelenését megérezve, közvetlenül azelőtt kivették pénzeik nagyrészét a pénzintézetekből. Bernolák Nándor Ausztriában lévő történelmi- és műkincseink ügyében interpellált. Teleki azonnal válaszolt interpellációjára, kifejtvén, hogy a kormány minden lépést megtett az iránt, hogy a közös tulajdont képező javakból a minket megillető részt haladéktalanul szolgáltassák ki az osztrákok részünkre. Válaszát a Ház tudomásul veszi. Az elnök felhatalmazást kér, hogy a Ház nevében üdvözölhesse újévkor a kormányzót. Ezzel az ülés délután két órakor zárul.