Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám
1920-09-25 / 146. szám
Békéscsaba, 1920. szeptember 25. Csütörtök I. évfolyam 1 5 0. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A helyzet (F.) A legutóbbi héten a magyar külpolitika szeizmográfja hatalmas kilengést mutatott. Szinte külpolitikai földrengésről van szó, melyben a magyar külpolitikusok hallgatag, de annál intenzivebb munkája felszínen maradt. A helyzet röviden ez : Franciaország minden eszközt felhasznál, hogy közeledjék hozzánk. Területi engedmények, külföldi helyzetmegszilárditás, hadügyi jóváhagyások és pénzügyi erőlködés jellemzik ezt a közeledést, melynek egyedüli célja az, hogy védőfalat vonjanak a bolsevista veszedelem elé és Magyarországot Keleteurópa rendőrhatóságává tegyék meg. A franciák szerint ugy a csehek, mint a románok a magyar életkérdésnek megfelelő területeket azonnal átengednének, a továbbiakban a hadseregnek teljesen szabadkezet adnának, Bukovinában megengednék, sőt forszíroznák a magyar annekciót azért, hogy a magyar rendőri fogalom Románia, Galícia, Lengyelország és Oroszország közé szorosan beékelődjék és hermetikusan elzárja azt a fontos vonalat, melyen át ma a világ legpiszkosabb áruló politikája közlekedik. Ez lenne a francia politika, melynek élete egyedül tőlünk függ. A bolsevizmus réme Franciaország felé mutogat és a német közvélemény Dechanell szerint épp oly halálosan veszélyes, akár az orosz hadipolitika. A Le Temps, Matin, Times, Daily Cronicle és Daily Herald kezünkben levő közvetett tudósításai szerint meg akarják tehát alakítani az európai reakciós frontot, mely München—Bécs—Budapest— Bukarest—Varsó szivén át vezetne. Csakhogy ezzel a francia mentőpolitikával. tökéletesen szembehelyezkedik Olaszország és Anglia politikája, melylyel szemben Franciaország egyelőre teljes diadalt aratott Középeurópában gazdasági szempontok mögé rejtett imperialista céljai számára. A Duna-bizottságból Anglia vezető szerepe hovatovább francia kézre játszódik át és a csehszlovák-jugoszláv szövetkezésnek a többi európai kisállamra való kiterjesztésével túlsúlyt biztosított a maga reakciós politikájának azáltal, hogy Romániát közelebb hozta Magyarországhoz (lásd a budapesti tárgyalásokat), a kettőt Lengyelországhoz és melléjük kívánja sorakoztatni Ausztriát, sőt a katolikus Bajorországot is. Franciaország megszerezte a középeurópai nehézipar és a közlekedési eszközök fölötti protektorátust, ezzel látszólag kezében tartja Középeurópa katonai politikájának irányítását és biztos falat emel délről is Németország ellen. Ha ez a zseniális müvelet sikerül, a német militarizmus helyett a semmivel sem jobb francia militarizmus kerül Európa nyergébe és azután kezdődik a nagy harc az uj világáramlat ellen, melyet Anglia, Németország, Olasz- és Oroszország hallgatólagos szövetségének nevezhetnénk. Itt a német és francia világuralmi hajlandóság viv elkeseredett harcot és az egésznek központja Magyarország, mely nem lesz soha a kisantant tagja, ellenben a Daily Herald szerint addig elment, hogy a francia-magyar szövetséget teljes egészében megvalósította és a Németországgal kötött titkos gazdasági szerződést felbontotta. A francia-magyar tárgyalások tehát, melyeket francia részről Paleologne, magyar részről Halmos folytattak hosszabb purparlék után, kedvező eredményre vezettek A magyar-román tárgyalásokon Take Jonescu esetleg odaígéri Temesvárt és a Bánátot, ha pedig az októberi választások, vagy egy államcsíny Ausztriában klerikális uralmat juttatna hatalomra, nem lenne semmi aktiv akadálya annak, hogy Budapest, Bécs, München és Bukarest ne alkotna egy erős reakcionáris szövetséget. Ez a terv Millerandé és ez juttatja őt az elnöki székbe is. Hogy Franciaország hogyan dolgozik, igazolja az, hogy a Skodamüvek, Creusot és kattovitzi üzemek, a lengyel Huta-Bankora, a román mozdony- és vaggongyárak, a jugoszláv folyami berendezések, egyes magyar főüzemek és a Hitelbank félig-meddig máris francia kézben vannak. Ugyanekkor Millerand demársot küldött az orosz szovjetnek, Németország továbbra is hallgat és bizonyára megteszi az ellenintézkedéseket, Olaszország közeledik, Telekiék pedig erősen tartják kezükben a magyar odaadást és kombinálnak. Uj diplomácia van keletkezőben. A háború uj államokat teremtett, a béke munkája pedig az államok megszervezésétől függ. Erre a munkára a már-már elsülyedt Franciaország vállalkozott és kiderült, hogy ezidőszerint Magyarország Európa közepe és fáklyája. Csak okosan, csak hidegvérrel, meggondolt cselekedetekkel előre, még pedig oda, ahol több a kilátás: ez csinálja meg a hatalmas, uj Magyarországot. Legújabb Bécs, szept. 24. Rz olasz kormány követeli Fiúmétól a Cogni gőzös azonnali kiadását. London, szept. 24. Minthogy Lloyd George tárgyalásai nem vezettek eredményre, az angol bányamunkások hétfőtől kezdve sztrájkba lépnek. » Páris, szept. 24. Millerandot, az uj köztársasági elnököt a francia szocialista-sajtó hevesen támadja. Bécs, szept 24. R bécsi magyar követséget az utóbbi napokban a sajtó utján történt izgatások miatt nagyobb védő erőkkel vették körül. Berlin, szept. 24. Péter szerb király rövidesen lemond a trónról melyet Sándor régens fog elfoglalni. Budapest, szept 24. Azokon a pontokon, ahol a demarkációs vonal a nyilt vasúti pályatesteket szeli át, a szomszédos területekkel való kereskedelmi forgalom megindulása miatt határállomásokat fog építtetni az állam. A határállomások — — csak ideiglenesek lesznek. Építésük megkezdését az üres katonai barakkok faanyagából október közepére tervezik. A főispán Békésmegyébe érkezett Átuta xott Békéscsabán — A gyulai fogadtatás - A főispán utja Csabára Dr. Egán Imre főispán pénteken délután 4 órakor érkezett Gyulára. Rz állomáson lovasbandérium és küldöttség várta. Lapunk zártakor a főispán a megyeházán a hivatalos üdvözléseket fogadja. Dr. Egán Imre főispán tegnap délután 2 50 órakor érkezett Csabára. Rz állomáson dr. Berthóty István polgármester üdvözölte, mire a főispán rövid beszédben válaszolt és válaszában biztosította a város részére jóakaratú támogatását. Ezután ebéd volt a vasúti étteremben ás 4 órakor vitte tovább a vonat a főispánt Gyulára. R főispán társaságában voltak: Schriffert Ferencz, Borgulya Pál, Balla Aladár, Weber János, Hejj Imre, Tomori Jenő, Kuna P. András képviselők. Dr. Egán Imre főispán vasárnap d. e. fél 10 órakor Gyuláról kocsin érkezik Csabára. A főispán azonnal a ref. templomba megy, végighallgatja az istentiszteletet, majd a katholikus- és evangelikus-templomban hallgat misét. Fél 12 órakor rendkívüli közgyűlés lesz a városházán, a hol a főispán fogja elmondani bemutatkozó beszédét. Ezután a küldöttségeket fogadja. A Fiúméban azután bankett lesz. A főispán egész napon át városunkban marad. Román tiltakozó nyilatkozat Bukarest, szept. 23. A Luptatorul irja: A párisi oláh szövetség a „Le Temps'-hez az alábbi nyilatkozatot küldötte: Egyetlen román kormány, sem a mai, sem a későbbi nem teszi magáévá azt, hogy Magyarországnak területeket adjon vissza. Annál kevésbé a Bánátot és Temesvárt, ahol a magyarok kisebbségben vannak, a románok, szerbek és németekhez képest. Csonka Magyarország — nem ország, Egy fiatal orvosnő halála Békéscsaba leánytársadalma ismét szegényebb lett egy nagyon kedves, szép jövővel biztató derék lélekkel. A kegyetlen halál kiragadta ő érette élő, egyetlen leányukért minden áldozatot meghozó szülei szerető öleléséből Krammer Ella szigorló orvost. Mig leánytársai élték a fiatalság bűbájos, gondtalan napsugaras éveit, azalatt ő erős lélekkel, telve nemes ambícióval a tudományok csarnokait járta. Kiváló értelme, nagy szorgalommal gyűjtött nem mindennapi tudása, veleszületett kedvessége, ragyogó derült kedélye ép ugy kedvencévé tették őt tudós tanárainak, mint azoknak, akikkel a társadalmi élet terén összetalálkozott. Szerette a napsugarat, a vidámságot, a kacagást, ép ezért lépett orvosi pályára, hogy szenvedő embertársait ő is visszasegíthesse a szép élethez. Még nem volt okleveles orvos, de már is sók kórház sok ezer betege áldotta az „aranyos doktorkisasszonyt," aki minden vakációját, minden szabadidejét — különösen a háború alatt — a betegeknek szentelte. Közben vasszorgalommal készült, tanult szakadatlanul. Már csak egy lépés választotta el a diplomától, mikor jött az orvosokat, a szerető ápolást, a szülők reszkető féltését, a ... mindent megvető legnagyobb Hatalom derékba törte egy fiatal lélek csak még most bontakozó életefáját. Meghalt Krammer Ella, a szigorló orvos, aki ugy szeretett volna sok, sok életet megmenteni; a kedves leány, aki lelke volt minden vig társaságnak; a hü menyasszony, aki a házasság boldog réve felé tartott; örökre lehunyta szemét a drága jó gyermek, aki szüleinek
