Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám
1920-10-13 / 161. szám
Békéscsaba, 1920. október 13. Csütörtök I . évfolyam 162. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Mi tudjuk, mit jelent ma, szomorú őszön, szomorú szivvel koldusbotot fogni, ott hagyni a régi hazát, a szülőföldet, a nyugalmas otthont, a barátságos bútorokat és keszkenőbe kötözni az útravalót, könnyet hullatni a kapufélfára támaszkodva, bucsut inteni a kis falunak, négytornyos görbe kis városkának, erdőnek, pillangós dombnak, csobogó csermelynek, vadvirágos völgynek. Mi tudjuk, mit jelent kenyér nélkül, fillér nélkül, kifosztva, megcsúfolva, levetkőztetve, nekiindulni a bizonytalanságnak, szembe a téllel, szembe a nyomorúsággal. Azt is tudjuk, mit jelent ott maradni. Tudjuk, mit jelent fejet, térdet meghajtani az idegen zsarnok előtt. Tudjuk, mit jelent elfojtott haraggal és képmutató, erőszakolt áhítattal kiejteni a gyűlölt, az átkozott nevét. Tudjuk, mi a megaláztatás és az árulók korbácsütése. Mégis — szivünk ellen szólva — kénytelenek vagyunk igazat adni a miniszterelnöknek, aki szegedi beszédében a következőket mondta: .... „A legteljesebb mértékben együtt érzek velük, azonban, aki csak teheti, maradjon ..." »Aki csak teheti..." Nehéz megállapítani, hogy ki teheti. Hiszen mindenkinek szabadulást, ezer reményt jelent : átlépni a határt, lehullatni az oláh, a szerb, vagy a cseh jármot, magyarul beszélni és magyar szót hallani mindenfelé a gyűlöletes idegen helyett. A szenvedések nem maradnak el vándortestvéreinktől a határon kívül, hisz mi is a megcsonkított ország, a kifosztott nemzet fiai vagyunk, akik testvéreinknek csak részvétet adhatunk, mert más megosztanivalót keveset hagytak meg nekünk is. Otthon pedig az elhagyott városokba, az elhagyott falvakba az idegenek települnek, elbitorolják a földet, a házat, az iskolát és a templomot, elbitorolják az otthonhagyott javakat és mentől kevesebben maradnak az elszakitott részeken az igazságtalanságot hirdetők, annál gyengébb lesz tiltakozó szavunk, melyet az ítélet ellen emelünk. A menekültek folyton növekvő tömegének eltartása pedig olyan teher, amely hátráltatja csonka országunk megerősödését és meszszebbre halasztja a talpraállás napját, a nagy Tavaszét, a nagy Szabadulásét. Pedig tavaszt várunk mindannyian. Tavaszt, egy nagy-nagy tél után. Tavaszt, amely ha sokáig késik, elveszünk mindnyájan, akik szenvedő magyarok vagyunk a Kárpátoktól az Adriáig ! Af. Ma irtok alá a lengyel-orosz fegyverszünetet Varsó, okt. 12. A „Narod" c. lap mai különkiadása szerint liigában csak ma délelőtt irták alá a fegyverszüneti szerződést, melynek értelmében ugy az orosz, valamint a lengyel csapatok 15 kilométernyire vonulnak a demarkációs vonal mögé, melynek mentén igy 30 kilométernyi széles semleges zóna létesül. A szerződés az aláirás után 144, órával lép életbe és 21 napra érvényes. Ujabb mozgósítást rendeltek el az oroszok 7 Páris, okt. 12. Ideérkezett távirati jelentések szerint az oroszok az 1886—88. korosztályokat mozgósítják. QBáh kacsa Mit nem fognak ránk a gonoszokI Békéscsaba október 12. A Viitorul cimü bukaresti lap irja : Azt a különvonatot, melyen Joffre marsall elhagyta Romániái, a magyarok Szegeden megtámadták. A szalonkocsi vezetőjét meglincselték és konfiskálták azt a királyi kocsit, melyet a román kormány a marsall rendelkezésére bocsájtott. Fellázadt a Balti flotta legénysége Bécs, október 12. A Balti flotta legénysége fellázadt és megtagadta a tengeren való szolgálatot. Pétervárott is ujabb zavargások vannak. Sárospatak képviselője Budapest, október 12. Sárospatakon Windischgrátz Lajos herceget 146 szótöbbséggel választották képviselővé kormánypárti programmal. Lelkészválasztó közgyűlés Linder László lett az erzsébethelyi evang. lelkész / Kedden f. hó 12-én d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a békéscsabai evang. egyházközség a kistemplomban. A közgyűlés egyetlen tárgya a békéscsaba-erzsébethelyi evang. lelkészi állás betöltése, mely Linder Károly volt lelkész nyugalomba vonulása folytán megürült. A közgyűlést dr. Seiler Vilmos egyházmegyeifelügyelő nyitotta meg. Szép szavakban emlékezett meg az agg lelkipásztorról, Linder Károlyról, aki közei félszázados lelkészi működése alatt a legteljesebb mértékben birta mindig híveinek bizalmát, szeretetét. Áldásos működéséért örök hálára kötelezte ugy az egyházat, mint ragaszkodó híveit. A hivek serege a távozó öreg lelkész utódául annak fiát Linder Lászlót óhajtja meghívni, aki évek óta a legteljesebb megelégedésre töltötte be a segédlelkészi állást atyja mellett- Ajánlja, hogy a közgyűlés teljesítse a hivek óhaját. A felügyelő egyhangú tetszéssel fogadott szavai után dr. Szeberényi Lajos Zs. szólott. Nagyon meleg, őszinte ragaszkodástól és szeretettől áthatott beszédben emlékezett meg ő is a távozó Linder Károlyról s a hivek szeretetébe és bizalmába ajánlotta annak derék fiát. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy pályázat mellőzésével Linder Lászlót választja meg az erzsébethelyi evangélikus lelkészi állásra. Őszinte örömmel köszöntjük az ifjú Timotheust édesatyja örökében. Ismerjük szivjóságát, nemes gondolkozását, szerény modorát. Tudjuk, hogy ifjú lelkét égeti az ambíció, az arra való törekvés, hogy gyönyörű hivatását jól betöltse. Nagy és szép munka vár reá. Épen ott Jaminában van sok javítani, gyógyítani való. Hisszük, hogy Linder László kedves, mindenki előtt szimpatikus egyénisége meg fogja lelni az utat hivei minden rétegének szivéhez s áldásos lesz munkássága. A mindenható Isten, kinek szolgájává esküdött fel, segítse őt ezen az uton, hogy gazdag eredménnyel munkálkodhasson az életet átható nemesítő kereszténységért és egy szebb, boldogabb magyar hazáért. „Hiszek egy Istenben, hiszek Hiszek egy isteni örök i Hiszek Magyarország Ámen." „Diplomácia és a világháború" Ezen a címen jelent meg gróf Andrássy Gyulának egy rendkívül érdekes könyve, melyben a központi hatalmak diplomáciájának a világháborúban elkövetett hibáival foglalkozik. Megállapításának a lényege a következő : Első végzetes hibául fójja fel a német diplomáciának, hogy Oroszország helyett a semleges Belgium megrohanásával vezette be a háborút. Ezzel lehetetlenné tett Angliával minden megegyezést és kitűnő jogcímet szolgáltatott Anglia beavatkozására. Szerinte a Schlieffen-féle haditerv, amely Belgium legázolására alapult, a háború kitörésekor már elavult, mert arra a föltevésre volt felépítve, hogy mire Oroszország felkészülhet, Franciaországot szétzúzhatják, holott számolni kellett volna Oroszország nyomásának hamaros bekövetkezésével. A Belgium elleni fellépés lehetetlenné tett minden megegyezést Angliával, mig Oroszország megtámadása esetén folytatható lett volna a tárgyalás Anglia semlegessége iránt. A háború további folyamán az osztrák diplomáciát hibáztatja Olaszországgal szemben tanúsított magatartásáért. Olaszország semlegességét igyekezni kellett volna azonnal biztosítani, mihelyt nyilvánvalóvá vált, hogy nem áll a központi hatalmak oldalára. Az osztrák hadvezetőség azonban 8 hónap alatt olyan döntő győzelmet remélt Oroszországgal szemben elérni, hogy ennek hatása alatt Olaszország részéről tartózkodóbb magatartásra számítottak. Ezért a diplomácia csak arra törekedett, hogy Olaszország beavatkozását ezen az időn tul késleltesse, de vele komoly megegyezést létrehozni nem igyekezett. A várt döntő győzelem azonban elmaradt s Gorlicénél csak hónapokkal később következett be a szerencsés fordulat, ami azonban már nem tarthatta vissza Olaszországot a beavatkozástól, annál kevésbbé, mert Berchtold helyét Burián foglalván el a külügyminiszteri székben, ez a Przemysl felszabadításának közeli bekövetkezésétől remélt harctéri helyzet inegjavulásának hitében Olaszországgal szemben erélyesebb hangot és magatartást alkalmazott. Harmadik végzetes hibának tartja gróf Andrássy Németország politikáját Amerikával szemben. A tengeralattjárók fellépésével Wilsonnak a képzelhető legjobb okot szolgáltatták a háborúra, mert a hajók elsülyesztése egyrészt Amerika üzleti érdekeit sértette, másrészt az ártatlan utasok,