Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-13 / 161. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1020. október 13. nők és gyermekek tömeges hullámsirja kitűnő alkalmat szolgáltatott a hangulatkeltésre. Az egyik a nagy tökét, a másik a nép lelkületét nyerte meg a háborúnak. Hozzájárult még ehhez a felfedezése annak a diplomáciai munkának, amely Mexikóval és Japánnal igyekezett szövetséget létrehozni Amerika ellen. A tengeralattjárók háborúja teljesen csődöt mondott, mert sem Angliát nem sikerült vele kiéheztetni, sem Amerika segítségét és beavatkozását késleltetni. Az Amerikai beavatkozás azután a háború sorsát végleg megpecsételte. Hibáztatja Andrássy a lengyel probléma kezelését is. Erre nézve három terv is volt. Tisza azt tervezte, hogy Lengyelország csatoltassék Ausztriához külön tartományként HorvátSzlavonia mintájára és ezzel szemben Ausztria mondjon le BoszniaHercegovina és Dalmáciáról Magyarország javára. A németek Lengyelországot Németországhoz akarták csatolni. Gróf Andrássy szerint Lengyelországból Galíciával önálló államot kellett volna csinálni a Haubsburgok uralma alatt trialistikus alapon. A német diplomáciát általában a modora miatt gáncsolja, az osztrákot pedig azért, mert erre gyakran gyerekes makacssággal és kicsinyes ujjhuzással válaszolt. A mi magatartásunk reá a duzzogó, tehetetlen cseléd benyomását gyakorolta, párosulva vak engedelmességgel és az önálló akarat fokozatos kialvásával. Véleménye szerint nagyobb bizalommal kellett volna viseltetnünk a németekkel szemben és hatalmi túlsúlyát neheztelés nélkül el kellett volna ismerni, fontos kérdésekben pedig több önállóságra kellett volna törekednünk. Az 1916-ban megkísérelt békekötést helyeselte Andrássy, sőt már 1915-ben Szerbia letörése után ajánlotta Németországnak, hogy hasonló lépést tegyen. Legnagyobb bizalma Angliához volt s azt tartotta, hogy a mi főfeladatunk valamely uton-módon Angliával érintkezést létesíteni. A központi hatalmak szerinte a legnagyobb hibát a Brest-Litovski békével követtek el. Nem lett volna szabad Trockij-féle emberekkel egy asztalhoz ülni és tárgyalni, hanem az oroszoknak karddal a kézben kellett volna parancsolni. A béketárgyaláson mindkét fél a népek önrendelkezési jogát hangoztatta, de mindegyik saját akaratát akarta hadseregének védelme alatt érvényre juttatni. Ekkor az orosz összeomlás hatása alatt Franciaországban is erős békeáramlat volt és Elsas-Lotharingia ellenében megköthető lett volna a béke, ugy, hogy Németország megtarthatja gyarmatait. Németország azonban hallani sem akart ilyen békéről és azzal fenyegette Cernint, hogy ha békét kötünk, keresztül gázol rajtunk. Cernint nagyon hibáztatja, hogy ennek a fenyegetésnek hatása alatt beszüntette a békepuhatolódzásokat, mert nagyon jól tudta, hogy akkor már Németország is erejének kimerülésénél tartott és ezt a fenyegetést nem merte volna beváltani. Nem restelli Andrássy megállapítani, hogy mint minden háborúban, ugy ebben is mindegyik fél egyaránt megsértette a nemzetközi jog szabályait. Az entente kiéheztetési terve épcen olyan embertelen volt, mint a németek tengeralattjáró harca. Mindegyik fél kíméletlenül alkalmazta mindazt az embertelen eszközt, amellyel rendelkezett. Bebizonyította itt is, hogy a háború mindenkor a nemzetközi jog csődje. BfflBBBBBiiailiHBiiBBŰBBiBIB Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Leve! Niholsfe USSÜFISM] Megható levél került ma kezünkbe. Magyar hadifogoly levele Oroszországból. Közöljük belőle az alábbi részleteket: Nikolsk Ussurisk. 1920. jul. 16. Szeretett drága jó Szüleim és Testvéreim! Még mindig itt!! 1 Bármennyire vágyódom haza, nagyon fáj ez a kegyetlen távollét, többszöri próbál*) Nikolsk Ussurick Mandzsúria partvidékén fekszik. Vladivosztoktól északra. kozás dacára, rossz anyagi helyzetem miatt kénytelen vagyok megvárni mig az itteni magyar vöröskereszt részére rendelkezésre bocsájtott hajók meg nem érkeznek, ami legkésőbb szeptember végére itt lesz. A m. v. misszió junius bó 27-én meglátogatta táborunkat. Delltdami vezérkari százados (kit még Berezovkán ismertem) és Dr. Kovács őrnagy orvos ur. Fogadtatásuk: d. u. 5 órakor az izgalom tetőpontját érte el, amikor az „Isten hozott" diadalkapu alatt a kocsik berobogtak. A szegény megtört hadifoglyok kitörő éljen kiálltással fogadták a várva várt testvéreket. A tábori parancsnokság fogadta őket, majd Leindenberger János őrnagy ur egy szép beszédben köszönetét, háláját az össz nevében fejezte ki a magyar kiküldöttek fáradhatatlan munkájáért. Utána Dr. Kovács őrnagy-orvos ur tartotta beszámolóját és kijelentette, hogy minden magyart haza fognak szállítani. Ismertette az amerikai magyarság gyűjtési aktióját, majd ezen szavakkal fejezte be beszédét: „Az amerikai magyarok ajándékot küldtek részetekre, fogadjátok oly szeretettel, mint amilyennel azt küldték." Erre elővett zsebéből egy csomagot kibontotta; egy selyem háromszínű zászló: „Nem, nem, soha" felirattal. Megdobbantak a magyar szivek és lelkesedve kitörő háromszoros éljen kiáltással tisztelték meg a nemzet büszkeségét, a világot bejárt háromszínű zászlót. Utána Dell'Adami százados ur szintén ismertette az otthoni helyzetet és megígérte, hogy tábornok, mint legtöbbet szenvedett tábor, legelsőnek kerül a hazaszállításra. A magyarok „Isten áld meg a magyart"-jával a fogadtatás befejeződött. Este a magyar színtársulat az „Obsitos"-t adta elő a bizottság tiszteletére. Legutóbb beérkezett jelentés szerint aug. 5. és 15-ike között érkezik egy 2000 és egy 5000 ember részére hajó, mellyel táborunkat szállítják haza. Mi itt kb. Nikolskban 6000-en vagyunk, de naponta érkeznek ujabb szállítmányok a Bajkáltól keletre levő fogolytáborokból. Az általános helyzetet ismertetve, írok magamról. Gondolkozom mi lehet otthon? Elhatározásom maradt a régi. Ha az üldözött sors ugy hozza, hogy Nagyvárad román megszállott terület marad, bármennyire fájna is, szeretteimhez haza nem mehetnék, mert hazám iránti lángoló szeretetem Magyarországhoz köt. A mostani legújabb hirek szerint Nagyvárad még mindig román megszállott terület. Messze nem leszek az édes családi körtől és hiszem, hogy hazaérkezésem után rövid időn belül viszontlátom azokat az. édes szülőket és testvéreket, kiket sokszor megsirattam. Román alattvaló n§m lehetek, mert gyűlöletem és bosszúm oly nagy ellenük, hogy ott nem maradhatok és egyedüli vágyam, hogy ellenük harcoljak azokért az elkövetett égbekiáltó gaztettekért, amiket szerencsétlen hazánkban elkövettek. Reményem még mindig van, hogy a zöld asztalnál néhány bosszútól vezetett embernek lelkiismeretlen és gálád terve megváltozik és kérem a jó Istent, hogy mire hazaérkezem, megváltozzék. Mi még mindig az oroszok felügyelete alatt vagyunk, teljesen szabadon tőlük, csak ritkán, két hónapban egyszer kapunk fizetést és azt hiszem, hogy éhen pusztulnánk, ha az amerikai vöröskereszt nem támogatna. Az omski pénzt itt levonták, 200 rubelért adtak 1 rubel uj pénzt. Árfolyam itt nincs és igy az árak hihetetlenül emelkednek. Tessék elgondolni, hogy annakidején régi pénzben egy Jen (japán pénz) 1800 rubel volt, most uj pénzben 25 rubel, ami megfelel 5000 rubel régi pénznek. Néha-néha kapunk a kezünkhöz is holmi segélyt, de azzal még a reggelit sem fedezhetjük. Ipartestületi elő jípósági ülés R Békéscsabai Ipartestület elöljárósága Timár Endre elnöklete alatt f. hó 11-én, hétfőn délután ülést tartott. R jelentések kapcsán a tanoncoktatásnak a legutóbbi rendeletnek megfelelő beosztása váltott ki nagyobb érdeklődést. Rz uj rendelet szerint a tanoncoktatás vasárnap nem végezhető, ami részben helyénvaló is, de ezenkívül este 7 Miért ? (Válaszul F-nak) Kedves Barátom! Fenntartom állításomat, hogy amint az általunk ismert világ középpontja a nap, ugy a becsületes és öntudatos élet sarkköve az elemi iskolások kis katekizmusának alapos tudása és annak átélése a lélekben, beidegezett követése az akaratban. „Qui bene distinguit, bene docet." Mig a gyermek a katekizmust nem tudja, addig apologetikát nem tanulhat. Miért? Mert azok a dogmatikus igazságok, melyeket az apologetika a hit és erkölcs terén bizonyítva, védve tárgyal, azok a katekizmusban vannak lefektetve. Tehát feltétlenül szükséges, hogy a gyermek először a katekizmus anyagát ismerje s csak azután következhetik az abban megismert igazságok anyagának bölcseleti alapon és módszerben való apologetikus tárgyalása. Mi az ember? Nemcsak ahimal rationale — eszes állat, hanem: animal rationale religiosum — vallásos eszes állat. \ Mi az emberi tulajdonság ? Hoszszas gyakorlat utján való megszerzése azoknak a képességeknek, melyek tulajdonai habitus aquisitus in intellectu et voluntate — megszerzett képesség az értelemben és akaratban. Tehát habitus. Saját szerzésű tulajdona. Vegyük most a főtételt : az ember vallásos eszes állat. A katekizmus azokat az igazságokat tárja fel, amelyek vallásos mivoltának nem puszta függvényei és érintői, hanem tengelye, amely neki gerinces, becsületes emberré kell, hivatásának megfelelően, öntudatosan, tehát a megismert igazságok szerint, kifejlődnie, kialakulnia. Az öntudatosság nem az értelem, hanem az akarat ténye. Amit az értelem felfog, belát, azt az akarat vagy elfogadva követi, vágy elfordul tőle. De az akarat nem tesz magáévá mindent, amit az értelem felfog, tehát nem lesz mindenből habitus aquisitus — megszerzett képesség: az értelmen keresztül meglátott igazságok nem kérülnek bele az akaratba, nem gyakorolja azokat, nem éli át s igy nem is válhatnak benne öntudatossággá. Előbbi levelemben, ahol az átélésről beszéltem s az emberről, mint dualistikus lényről, ott már rámutattam arra, hogy az élet miért csúszott le arról az eszményi magaslatról, ahol az embernek, mint vallásos lénynek állania kellene. Itt még csak röviden arra akarok rámutatni, hogy mindazok, akik a katekizmusban lefektetett krisztusi igazságokkal szembehelyezkednek s materializmus, atheizmuson keresztül az emberistenitést és teljes szabadosságot hirdetik, azok a test alsóbbrendű vágyótehetségeinek szálai. A krisztusi pedagógia az embert szellemi mivoltának megfelelően önfegyelmezéssel az állat fölé akarja emelni. Nos ezeknek az uraknak, akik a meghamisított naturalismus kameleon köntösébe bújnak ez az önfegyelmezés nem tetszik s azért, hogy céljukat elérhessék sophismákkal hamisítják meg azt a bölcseletet, amely mindent ősokra : Istenre vezet vissza, akinek törvényeitől az ember is függ. Ezek a törvények az önfegyelmezés törvényei, melyek az alsóbbrendű vágyótehetségeket rövid gyeplőszárra fogják. Tehát ezeket igyekeznek tudományos rendszerbe s különösen a természettudomány köntösébe bújva láb alól eltenni. Az emberek 99 százalékának igazi bölcsészeti és tudományos téren merném mondani, hogy még általános ismeretköre sincs ; nincs pedig azért, mert az életért való küzdés erre sem időt, sem alkalmat nem ad. Igy készpénz gyanánt fogad el mindent, amit neki tudomány cimén feltálalnak még pedig azért: 1. mert természetében rejlik a munkától való irtózás s igy nem jár utána, hogy igaz-e, amit neki beadtak; 2. mert természete az is, hogy mindennek a könnyebb végét fogja, de mert testi vágyótehetségének is kedvesebb, ha nincs annyi nem szabad, igen természetes, hogy inkább fogja elfogadni azt a tanítást az életről, amelyben magával szemben sincs semmi felelőssége, mint a szigorú krisztusi törvényeket s igy ez válik benne megszerzett képességgé, öntudattá. Ez a lelki bomlasztó processus nem uj keletű. Már az ókorban Aristotelész, Szókratész, Plató tiszta erkölcsű aölcsészetével szemben ott találjuk a szofistákat, az epireusokat, a hedonianusokat. A középkorban a humanizmus hozza viszsza ezt. (Folyt, köv.) Tylos. Elkészült a Körösvidék második újságos bódéja a bútorgyár mellett.