Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-09 / 158. szám

88 Kör ős vidék Békéscsaba, 1920. október 3. dasági egységek rendelkezésére s még igy is számottevő tiszta bevételt ér el már idei termésével. Mint illetékes helyen értesülünk, a békécsabai ezred a jövő gazdasági évre nagyobb bérletről gondoskodott, amit a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában mintagazdasággá tervez kifejleszteni. Ez a céltudatos munka rövidesen lehetővé teszi, hogy a hadsereg összes gabona, zöldség, zsir, sőt husszükségletét is maga teremtse elő és függetlenítse magát az áralakulásoktól. Ezzel nemcsak azt éri el, hogy a katonaság élelmezése körül óriási megtakarítások fognak jelentkezni már az élelmiszerek nyersanyagának beszerzésénél, hanem a gazdaság haszna is tetemesen növeli az állam vagyonát és igy végeredményben csökkenti a hadikincstár terheit. örömmel látjuk, hogy amint a közrend helyreállásában is a hadsergé volt a vezető szerep, ugy az államháztartás rendbehozatalára is a nemzeti hadsereg jár elől a jó példával. De a dolog gazdasági oldalánál még sokkal értékesebb és áldásosabb ennek a rendszernek népnevelő hatása. Népoktatásunk a gyermek zsenge korában véget ér az ismétlő iskola elvégzésével. Akit józan gondolkozása és bölcs belátása nem ösztönöz további tanulásra, az csak az élet nagy iskolájában tanul egyet-mást, legtöbbször a maga kárán és mindig csak nagyon hosszú idő alatt. A nemzeti hadsareg mintagazdaságai ujabb tankötelezettséggel azonosak, melyekbe a már legénnyé serdült ifjúság akarva-nem akarva bővíteni kénytelen gazdasági ismereteinek körét, s dolgozgatva ottan gyakorlatilag elsajátítja a belterjesebb gazdálkodás tudományát és tapasztalja annak jövedelemfokozó előnyeit. Igy lehet a többtermelésre felnőtteket is nevelni, mert sajnos népünk még nincs azon az általános műveltségi fokon és nincs meg benne az a fejlettebbvagyonszerzési vágy, amely tankötelezettség nélkül is tanulásra bir'ná annak zömét. Miért ? Válasz F-nak (Folytatás.; Kedves F. Barátom! Hogy miért? Mert 2-szer 2 az 4. Mert ami nincs meg az egészben, nem lehet benne a részben, amit nem tud az apa, hogyan tudhatná a fia; amit elrontottak a nagymamák, már hogyan szedjék azt rendbe a mamák unokái az anyagelvüség delelő pontján ? A nagy baj az, hogy éppen az ethikai élet terén sok a kontár és kevés a mester, hogy az életbe beledobták a szabadtermészet ostoba, hazug elméletét s a narkózis még mindig tart, elárulva a fensőbb tudás és intelligencia hiányát, a gerinctelenséget és tudálékosságot. Az ember dualisztikus lény. Szellemi megértő, különböztető, akaró és vágyó tehetségei a szellemi világba sorozzák. A szellem közvetítését átvevő s elvégző idegrendszere, testszervei az állati élet kategóriájába helyezik. A szellem természeténél fogva az abszolút jóra, szépre, ideálisra akarja vezetni. Ad astra, fölfelé irányítja a tökéletesség országába, oda, ahonnan származott. Teste, az érzékek hordozója, az érzéki világ szépségét, előnyeit, kellemességek, kielégültségét szóval az A nemzeti hadseregnek ez a tevékenysége mintegy próbaköve az általános munkakötelezettségnek is. Módot és alkalmat nyújt arra, hogy hogyan lehet és hogyan kell mezőgazdasági üzemet köteles .munkaerővel vezetni, ami nálunk, a főként mezőgazdasági foglalkozású nép hazájában, az általános munkakötelezettség sikerére nézve a legfontosabb kérdés. Hisszük és reméljük, hogy amint a közrend és közbiztonság annak őrétől, a nemzeti hadseregtől sugárzik ki minden irányban, ugy a gazdasági gyógyulás is át fog terjedni a hadseregről a kormányzat minden ágára. Az egészséges magból egészséges növényzetnek kell sarjadnia, ha biztosítjuk számára a megfelelő légkört is, a rend és belbéke fenntartásával, a kölcsönös megértéssel és a szorgalmas, lankadatlan munkával. Mi minden Mit o megszállok kezére Rövid statisztika — 112 milliárdot vettek el tőlünk Békéscsaba, október 8. A megszállók kezére juttatott mezőgazdasági és ipari termékeink, anyagunk értéke meghaladja a 110 milliárd korona értéket. A békeszerződés szerint búzatermésünknek 59 százalékát, tengeri termésünknek 69 százalékát, a burgonyának 73 százalékát elveszik tőlünk. Marhaállományunk 70, sertésállományunk 56, lóállományunk 60, juhállományunk 75 százalékát veszítjük el. Elvész ezenkívül az ország szőlőterületének 38 százaléka és pedig nagyrészben a legértékesebb borvidék. Erdeink ngyszólván teljes egészükben az elszakított területrészekre esnek. Még szomorúbb a helyzet, ha tekintetbe vesszük az elvesztett ipari- és bányaterületeket. Mérhetetlen az a veszteség, mely az országot, ipartelepeink és bányáinak elvesztésével éri. Szénbányáink, melyek 17 milliárd métermázsa feltárt szénmennyiséget képviselnek, majdnem mind elvesznek az ország számára. Az évi 103 millió métermázsa szén termelés ezentúl a szomszédoké lesz. Vasércbányáink, melyekből másfél milliárd feltárt készletünk volt s amelyek 72 ezer bánya- és kohómunkásnak adtak megélhetést, a béke jóvoltából mind idegen kézre kerülnek. Sóbányáink, melyeknek évi termelése 5 millió métermázsa volt. 30—33 métermázsát termő ezüstés aranybányáink, 30 millió métermázsa alumíniumot termő bauzitásvány bányánk, tőzegtelepeink, 82 milliárd köbméter földgázunk, 2515 nyitott kőbányánk, 93 millió forgalmat jelentő fürdőtelepeink, 2 és fél millió lőerőt jelentő vizí erőnk, országutaink, folyóink, hidaink, tengeri kikötőnk, táviró- és telefonberendezésünk nagyrésze, templomaink, iskoláink nagyrésze, vasutaink, a magyar munkának, a magyar verejtéknek ezer és ezer alkotása mind-rnind idegen kézre kerültek. E területek elszakítása által évi 111 milliárd korona veszteség éri az országot. A képviselőtestülethez Igen tisztelt Uraim! Qnök minden különösebb lelkifurdalás nélkül elutasították a képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén a városi zenedének segély iránti kérelmét. Nem akarom ezzel kapcsolatban az Önök kultura iránti érzékét kritizálni. Azt sem akarom fejtegetni, mennyire káros következményei lehetnek a városra nézve ennek a végzetes határozatnak. Pusztán csak a magam szempontjából ítélve meg a dolgol, bátorkodom egy-két szót papirosra vetni. Arra nevezetesen Önök nem is gondoltak, hogy én naponta 1 és 2 óra között szoktam hazamenni. A Zenede körülbelül az utam felezési pontján van és én az éhségtől szédelgek már, amire oda érkezem. Úgyannyira, hogy nem is birnám ki onnan még hazáig, ha nem énekelne fenn, a Zenede emeletjén mindég egy-egy bájos műkedvelő csalogányjelölt. Ezeknek a bűvös trilláknak és skáláknak tudniillik bizonyos étvágycsillapító hatásuk van hallgatójukra. És mi lesz velem . . . Uraim! Mi lesz velem, ha a Zenedét most becsukják Önök miatt? M. — Az uj budapesti szerb követ. A szerb—horvát—szlovén királyság a Magyarországgal való barátságos viszony előkészítése céljából M. Dj. Mihajevics rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert Budapestre küldte. — Forradalmi mozgalmak Franciaországban. Franciaországi politikai körökből jelentik, hogy tekintettel a növekvő forradalmi mozgalomra és a sztrájkok elterjedésére, a nyugati hatalmak közös akciója várható, első sorban a kívülről jövő propaganda terjesztése ellen, mert kétségbevonhatatlan bizonyítékai merültek fel annak, hogy egységes forradalmi előretörésről van szó Anglia és Franciaország ellen. A Temps feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a nyugati hatalmak karöltve védekezzenek a fenyegető forradalom ellen. — A vágvölgyi forrongás. A vágvölgyi forrongás során különböző összetűzések történtek. Zsolnáról jelentik, hogy Ruttkán a szervezett munkások hatalmukba kerítették a várost és elüldözték a községházán székelő cseh hivatalnokokat, valamint ezek családjait. A Zsolnáról gyorsan odaküldölt cseh katonaság rnég aznap brutálisan helyreállította a rendet. 110 szociáldemokratát, a felkelés vezetőjét és hat másik tót munkást elfogtak és Illavára vittek. A lázadás azért tört ki, mert a vasúti műhely vezetőjéül egy nemrégen bevándorolt Beranek nevü cseh mérnököt neveztek ki, mellőzve Margocsy tót mérnököt, aki evek sora óta hivatalnoka a műhelynek. nálni, mert a materializmus narkózisától még nem szabadultak meg s biztosítom őket, hogy nem is fognak megszabadulni soha, ha a kereszténységet csak mint jelszót nézik; ha ennek megalkuvást nem ismerő, fegyelmet követelő törvényei nem lesznek az a talaj, amelyből a lélek táplálkozik, erőt gyűjt arra, hogy a megtisztult erkölcsi világnézetbe nyújtsa fel izmos, erős törzsét, mint a tölgy; s ha nem tisztelettel, megbecsüléssel s az átalakultság áhítatával szivja magába a ker. elveit, mint a virág a nap sugarát. Végzek, hisz már unalmassá is válhattam, mert mindig, mindenütt ezt dörgöm. De nem tehetek róla I Ezerszer is elmondom, ha rendet, összhangot, fegyelmet, szeretetet akartok teremteni, ne jelszavakkal dobálózzatok, ne ámítsátok magatokat azzal, hogy a szép jelszó magától fogja átgyúrni széppé, tartalmassá az életet, hanem magatokat tegyétek a szép jelszavak húsává, vérévé, legyetek öntudatos keresztények és becsületes hazafiak s akkor megad a jelszó mindent, amit tőle vártatok: tartalmat, erőt, lendületet s olyan boldogságot, aminőt erkölcsi alapokra épített s a kereszténység önfegyelmezésével módosított emberi élet nyújtani képes. Tylos. is az absolut boldogságot keresi. A lélek transcendentális, természetfölötti világba igyekszik fölfelé, mert ez a természete. A test az empirikus, tapasztalati életbe kapaszkodik, mert onnan származott. A széthúzás, hadakozás oka megvan. Ezt a széthúzást, hadakozást megtaláljuk az életben az Isten-hivés és Isten-tagadásban, a természetfölötti életbe törekvők s az anyagot imádók két nagy táborában. Innen az elnevezés is supernaturalis és materialis világnézet. A világegyetemet alkotó atomok, elektronok elhelyezkedése, kohéziája bámulatos re dben, összhangban és szépségben nyilvánul, emberi felfogás szerint ennél tökéletesebb valami már el sem gondolható. Nem igy a' dolog az ember elhelyezkedésénél. Neki is összhangot, rendet kellene az életbe belevinnie, mert az életnek ez a végcélja. A rend és összhang helyett rettenetes szellemi zűrzavar, megnemértés, gyűlölség, torzsalkodás s luinpfrátereket jellemző macskazene az élet alaptónusa. S miért? Mert mindenki a maga mestere akar lenni, tanítót elfogadni nem hajlandó, értem olyan tanitót, aki az alsóbbrendű vágyótehetségek megfegyelmezését, rendbentartását követeli azért, hogy a szellem a maga képességeit érvényre juttathassa s igy elérje az absolut Tökéletességet. Tanulni kevesen akarnak, de annál több a tanitó. Aki a maga hóbortjait az észszerüség köntösébe tudja bujtatni, aki mennél több rafinériával érti a testi vágyak jogos, fölényes uralmát bizonyítani, aki a természet törvényeit csürve-csavarva, az erotikát, mint életszükségletet tudja beállítani, végcélként az lesz tanitó és sok a tanítványa, mert ebben a világnézetben nincs fáradtság, nincs nem szabad s nincs ott a minden lépten-nyomon oda tolakodó, akadályozó erkölcsi törvény, erkölcsi spanyol-csizma, amint ezt ezek nevezik. A szellemi és anyagi világközötti belső vita, torzsalkodás hosszú ideig tartott s a még most is tartó világháborúnak kellett az eget nyaldosó lángtengerré kigyulladnia, hogy a szellemi, erkölcsi s az anyagi, testi kultuszt követő két világnézet között is kenyértörésre, nyilt harcra kerüljön a sor. Az orosz bolsevisták fújták meg a riadót, üzenték meg a nyilt harcot az erkölcsi világnak s onnan csapott át hozzánk s pattant ki nyíltan 1919. március 24-én. Mi volt a kár ? Hogy Budapesten, ezer 14 éven aluli leányka lett anyává s még sok-sok keserűség, minek azt fejtegetnem, szemtanúi voltunk a gyilkosságok, rablások rémes sorozatának. S mi volt az eredmény, hogy sokan szellemi idegsokkot kapva ijedtükben, kezükbe kapták a kereszténység s magyarság iránytűjét, de amint mondtam, nem tudják hasz-