Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-08 / 157. szám

84 Kör ős vidék Békéscsaba, 1920. október 3. Tarcsafürdő — a zsidó betegei! menhelye Hogyan nyaraltak a keresztény nők ? — Igazgatók és asszonyok harca. Békéscsaba, október 7. Csonkamagyarország egyetlen na­gyobb nöi fürdőjéről, Tárcsáról szól ez a rövidke ének. A fürdőről és arról, hogyan sajátították ki a zsidók ezt a vadregényes helyet annakidején potom pénzekért, ho­gyan vették meg a talajt a keresz­tény igazgatóval együtt, aki ugyan ma már gonoszabb, mint akárme­lyik zsidó. Tarcsafürdő gyönyörű völgyben, fenyvesek között, Vasmegyében van és klimatikus gyógyító levegőjének nincs párja az egész országban. Nemrég eladó volt a fürdő. Ter­mészetesen azonnal akadt 13 zsidó, aki összeadta a pénzt és megvette a fürdőt. Átvették a fürdő meggaz­dagodott igazgatóját, Szilágyi urat is, aki azóta elsőrangú módon pár­tolja a zsidót és tolja ki a fürdő­ből a netán odavetódött és gyó­gyulást kereső keresztény nőket. Igy járt legutóbb egy csabai úrinő is. Hetekig táviratozott szobáért, mig végre értesítették, hogy befo­gadják, csak küldjön be előre egy heti szobabért előlegnek. R hölgy be is küldte a pénzt, utrakelt, át­utazott az egész országon, mig Tarcsára ért. Szilágyi keresztény igazgató ur azzal fogadta, hogy nincs szoba, a pénzt visszaküldték. Természetesen az urihölgy nem dült be, egy közelben lakó roko­nánál szállásolta be magát és ad­dig piszkálódott, mig végre az igazgató meggondolta magát és adott egy szobát neki. Mikor az asszony fizetni akart a szobnért, kiderült, hogy a Csabáról küldött pénz ott maradt Tárcsán ; tehát a pénzt elkönyvelték, szobát pedig nem adtak. Rz egész fürdőn 3—4 keresz­tény lézengett mindenkitől elha­gyatva, mindenünnen kiűzetve. Senki sem állt szóba velük, Szilágyi ur kerülte őket. Annál inkább hajlado­zott a zsidók előtt, akik teljesen megtömték a fürdőt és akik minden további nélkül jutottak szobához, mert bizonyára pénzzel dolgoztak. R parádés, kicicomázott zsidóhöl­gyek divathóbortjai mellett termé­szetesen eltörpült két-három keresz­tény nő ruházkodási képessége. R fő disznóság azonban az, hogy a zsidók negyedrésze sem volt beteg, mig legalább ötven keresztény nő kiszorult a gyógyfürdőből, mert nem kapott szállást. Ajánljuk az esetet a felsőőri fő­szolgabiróság és a vármegyei al­ispán ur szives figyelmébe. (F) „Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Mi faül a föld gyomrában 7 Anglia és Franciaország alatt mozog a föld. Páris, okt. 7. Amerikai tudósok Angliában, Ír­országban és Franciaországban vég­zett kísérleteik nyomán megállapí­tották, hogy a három országot rövid időn belül óriási katasztrófa fenye­geti. A földtani vizsgálódások ugyanis azt eredményezték, hogy az Atlanti Óceán vize mindinkább intenziveb­ben nyomul be a talaj alá, ahol a vulkanikus erők jelenleg erős műkö­désben vannak. Mihelyt a két ellen­tétes erő találkozik, a föld alatt ret­tentő rombolás áll be, melynek folyományaképp a három ország alatt meginog a föld és a felszínen a katasztrófa rettenetes viharokban, földrengésekben nyilvánul meg. A tudósok szerint a földrengés az óceánba fogja sülyeszteni Anglia dél­nyugati felét, egész Írországot, Fran­ciaország nyugati és Németország északi részét a mindinkább sülyedő Hollandiával együtt. Természetes, ehhez a folyamathoz évtizedek ter­mészeti rombolása szükséges, HÍREK — Minden magyar asszony és első sorban beiratkozott Move tag e hónap 10-én, tehát vasárnap ott legyen a Közművelődés házá­ban pontban délután 4 órakor. Na­gyon parancsoló formában hangzik ez a felszóllitás. Csakugyan parancs. A kötelességteljesítés parancsa. Mert minden egylet csak ugy és csak akkor éri el a maga elé kitű­zött célt, ha az egyesület tagjai 1. tudják, hogy mi az a cél, amelyért ők tagok lettek; 2. ha tudják, hogy melyek azok a kötelességek, me­lyeknek elvégzését magukra vállal­ták ; 3. tudják, ismerik az eszkö­zöket, melyekkel a kitűzött célt cl is érhetik. Ezek elengedhetetlen kö­telességek. Ezeket minden egyes tagnak tudnia kell, ha az egyletet nem akarják gyerekes egyletesdi játékká alacsonyítani. Különösen az ország mai igen súlyos helyzeté­ben, mikor minden gondolkodó fejre, becsületes szívre és öntuda­tosan magyar munkáskézre szükség 'van, ma nem lehet egyletesdit ját­szani. Ma minden egyletnek nagy célja van : a haza megmentése, talpraállitása, közös munkán ke­resztül a boldogság. Ezek között tagadhatatlanul ' első helyen áll a Move. Tehát, aki Move tag lett, annak erkölcsi kötelessége a Move céljaiért legjobb tudása szerint dol­gozni s nem veheti olyan könnye­dén a tagságot, mely munkát és áldozatot követel. Félre már egy­szer a nemtörődömséggel! Álljon a helyére mindenki s első sorban a Move tag ! Békéscsabán a Move nőcsoportjának legkevesebb. 700 tagja van. Szép szám 1 De hány tudja abból pontosan, hogy mi a Move ? A legtöbb csak azt és any­nyit, hogy a .Movénak boltja van. Ez nem elég az üdvösségre! Ép­pen ezért a Move nőcsoport el­nöksége alkalmat akar adni min­denkinek, de első sorban beiratko­zott tagjainak, hogy őket tagsági kötelességeik s jogaikkal megis­mertesse. Az ismertető előadást Tarcsafalvy Lajos százados lelkész fogja tartani. Tehát mégegyszer : minden tag ott legyen. S minden tag tartsa kötelességének, aki e so­rokat olvassa, hogy a vasárnap dél­utáni ismeretterjesztő gyűlést széles körben hirdesse, hogy mindnyájan ott legyünk. Nem tagokat is szíve­sen lát az Elnökség. — Meghívó. Az ország ellátat­lan lakossága gabonaszükségletének kivetés és begyűjtés utján való biz­tosítása elrendeltetvén, a Békéscsaba városra kivetett kontingens össze­gyűjtési módjának megállapítása ügyében f. hó 9-én — szombaton d. e. 9 órakor a városháza köz­gyűlési termében értekezlet tartatik, amelyre a város gazda közönségét meghívom. Békéscsaba 1920. októ­ber 6-án. Dr. Berthóty István pol­gármester — Eljegyzés. Galgóczy Géza csabai földbirtokos Bözsike leányát eljegyezte Bodnár József tüzérfő­hadnagy, Bodnár János csabai m. kir. főállatorvos fia. Miért ? Válasz F-nak Kedves F. Barátom! Hogy miért? Mert 2-szer 2 az 4. Mert, ami nincs meg az egészben, nem lehet benne a részben, amit nem tud az apa, hogyan tudhatná a fia; amit elrontottak a nagyma­mák már, hogyan szedjék azt rendbe a mamák unokái az anyagelvüség delelő pontján? Amint ezt a mai tülekedő, igen hangos, sőt lármás életet nézem, kettőt látok, először azt, hogy azok legnagyobb része, akik a ker. jel­szavának iránytűjével a kezükben, a chaoszba~, az eszmék zűrzavarában valami kiutat keresnek, nem találják, pedig az iránytű a kezükben van. Egyik vége a kereszténység felé mutat, a másik a magyarság fő nem­zeti irányát jelzi. Csak egy a baj. Az iránytű kilengései nagyok s akik­nek kezében van, azt nem tudják használni; nem kifelé, hanem ön­magukban befelé. Ami a magyar fajiságot illeti, ezen a téren még otthon volnának, ami a keresztény­ség bőrére megy, ott már komo­lyabb bajok vannak. Hiányzik az alap, amire építeni lehet. Hiányzik az öntudatosság, az az erőforrás, amelynek nagy kilendülései vannak. Hiányzik a meggyőződés tengelye, amely egyenesen „ magába az örök Erőbe, az okok Ősokába, az Isten­ségbe van beleakasztva s amely körül összpontosul és jegecedik ki az egyéniség mint olyan, mint neki­feszülő áram, amely lendületet, irányt, célt, tartalmat, belső megelégedett­séget tud ontani magából, soha meg nem szünően csupán azért, mert erejének, nekilendülésének s' boldog­ságának forrása, akibe belékapcso­dik, akiből él: örök és Isten. Hiány­zik az elemi iskolások kiskatekiz­musának komoly, alapos tudása az agyban s követni akarása a szívben. Tehát hiába van kezemben az iránytű, hiába a kormánykerék, hiába az áraminduktor, ha gépemnek csak kontárja, de nem mestere vagyok. Tehát ezen a téren nagy a tájé­kozatlanság, ez tény. Az is tény, hogy a ker. kurzusban nem dogma­tikusokat, nem theologusokat kere­sünk. Nekünk nem elméletek kelle­nek csupán. Az elméletet csende­sebb idők nagy elméi az Ágostonok, Plátók, aquinói Tamások fölséges szépen kidolgozták. Nekünk az el­mélet" megvalósítása kell. — Mit is akarunk? Rendet, összhangot, meg­értést akarunk s ennek létrehozásá­hoz a kiskatekizmus tudása kell. De ez kell! S ami abban a kis könyv­ben benne van s itt jön a nagy stílek művészete, azt tudni kell fel­használni, átélni. Szép és hangzatos szó ez az átélés. Mit jelent, mit akarok vele mondani ? Tudják, ho­gyan ereszti le mélyen gyökerét a növény a földbe ? Tudják, hogyan nyújtja karcsú derekát a tölgy az égnek ? Tudják hogyan issza a levél, a virág szirma a napfényt ? Tudják hogyan kapaszkodik a polip áldo­zata húsába, hogyan szorítja az óriás kigyó zsákmányát, hogyan ka­paszkodik meg a csatahajó hor­gonya a tenger mélységeiben, ho­gyan dolgozza fel a gyomorsav, elő­ször péppé s azután eleven életté a neki átadott ételt? Ismerik azt a következetes erőt, amely a világ­egyetemet összetartja; az embernek ösztönös ragaszkodását az élethez, ha az még olyan nyomorult és ke­serű is. Mindez s még ennél több: megelégedett, boldog életet adó té­nyező, ha megvalósulhat, ha komo­lyan megértő szívben mozgató, in­dító, ihlető erővé változhatik az átélés, a katekizmus egyszerű igaz­ságainak átélése. A lélek gyökerének az evangelium termő földjébe, a hitbe kell mélyen leereszkednie, ha a szeretet, meg­értés és. a belső megelégedettség boldogságának Isten szivböl fakadó napsugarát akarja magába szívni; ha az életnek arra a magaslatára akar emelkedni, ahol a becsület nem szó csupán, hanem a legpicinyebb dologban is irányító zsinórmérték; ahol az erkölcs nem theória, hanem hatalmas egyéni és faji életeket hor­dozó Atlasz; ahol a szeretet nem cégér, nem farizeusokat s még in­kább bachusnőket takargató palást, hanem az élet eleven, lüktető ténye, amely tud nyomort enyhíteni, tud családi melegei teremteni, tud min­dent, ami fönségesen szép. S mind­ehhez nem kell más, mint a kis­katekizmus bölcsesége, amely meg­tanít az önfegyelmezés utjain helye­sen élni. Hogy állitásom mennyire belevág az élet húsába Goethét idé­zem : „Ezekben a belső nagy tusák­ban s a kifelé ható tülekedésben egyetlen szó az, amit az ember ne­hezen-vért meg: abból a hatalomból, amely minden lényre bilincset ver, csak az mentesítheti magát, aki le­győzi önönmagát." Ez a Goethe által emiitett minden lényt bilincsbe verő hatalom, amelynek átka alól csak igen kevesen menthetik meg magukat, nem más, mint a test kívánsága. S hogy miért eppen ez? Elsősorban azért, mert az ember rendesen a testével együtt szokott e világra születni, másodsorban pedig azért, mert hajlandóságait, zsaroló vágyait, az állatokkal közös alsóbb­rendű szenvedélyeit nem akarja az alárendeltség stádiumában tartani, fél az önfegyelmezéstől; mert ettől fél, természetes következmény keresi a jó életet s ehhez az alkalmakat. Itt kezdődik a chaosz, a zűrzavar, amelyből a kommunizmustól meg­ijedt ember kiutat találni nem tud, dacára annak, hogy magyar fajisá, gának s keresztény voltának irány, tűje a kezében van, de nem úgy­mint csakugyan utbairányitó tényező­nem ugy mint átélés és beidegezett fegyelem, hanem mint szép jelszó s csodálkozik, hogy a jelszó nem hat, nem cselekszik, nem teremt más, szebb perspektivás életet; csodál­kozik, hogy minden a régi sőt mintha csúnyább lenne körülötte minden. S mikor az okot keresi, nem látja meg, hogy ő csak jelszót cserélt, de nem a jelszónak megfelelő s annak tartalmat adni tudó életet. Ezért marad igaz, elég szomorú, az én állitásom, hogy a mai élet csak ugy hemzseg a modern meg­keresztelt pogányoktól, akik még mindig a liberalismus, s/.abadgon­dolkozás • álistennek áldoznak, ha nyíltan nem is, de a szivükben, ezt mutatják nekem másodsorban a cselekedetek. (Folyt. köv.). Tylos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom