Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-09-05 / 130. szám

Békéscsaba, 1920. szeptember 5. C sütö rtök I. évfolyam 1 50. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Mattod ezt jó magyarom ? Károlyi Mjnály, ez az elaljasodott hülye adta él az ország területi integritását. B'arfha Albert, a forradalmi hadügyminiszter vallotta biróság előtt, hogy Diaz olasz tábornokkal meg volt kötve már -a fegyverszüneti szerződés, mely szerint Magyarországnak 1914. évi határa a demarkációs vonal. Ezt tudta Károlyi és mégis elment Bel­grádba, eladni a hazát. Ez a téboly­dába való, anyagilag, erkölcsileg egészen elzüllött alak köt Belgrád­ban egy másik fegyverszüneti szer­ződést, mely odaadja a szent haza földjét oláhnak, szerbnek, csehnek. Ezzel nem éri be — hiszen aljas­sága határtalan — a megmaradt Ma­gyarországot március 23-án oda dobja prédául a kommunista csőcse­léknek. Nincs szó a magyar' nyelvben, mely ennek az embernek elvetemült­ségét kifejezhetné. Bepiszkolta a nem­zetet azzal, hogy magyarnak mondta magát. Hallod ezt jó magyarom ? Nagy­szájú, hangos frázisokkal dobálódzó képviselőid után harsogva kiáltoztad éveken át: éljen Károlyi Mihály. Ugyan hogy érezhetik magokat azok a volt függetlenségi és 48-as képvi­selők, akik ezt a szemetek szemetjét emelték, a kortespénzét elfogadták s mikor a lélekharangot húzta a nemzet felett, akkor is ott állottak mellette. Lovászyról azt mondja Bartha, hogy mikor meghallotta Károlyi áru­lását, teljesen összetört. De hát ment­heti-e Lovászyt és társait az, hogy félreállottak, mikor az önmaguk által felidézett romláson már nem tudtak segíteni ? Félreállöttak, hogy most már teljesen zsidai hálójába kerülve pusztítson ez az állandóan részeg fenevad, ahelyett, hogy lett volna valamelyikben annyi hazafiság, nem­zeti és fajszeretet, hogy golyót röpít­sen Károlyiba, mint veszett ebbe. Hallod ezt jó magyarom ? Káro­lyit állították folyton eléd ellenzéki képviselőid, mint a hazafiság minta­képét. Érted-e már, miért gyülöltet­ték meg veled évtizedeken át foly­tatott agitációval, rágalmakkal Tisza Istvánt? Azért, hogy ne ő, hanem Károlyi legyen a nemzet vezére. Tu­dod-e már, hogy miért küzdött Tisza halála percéig olyan erélylyel és ki­tartóan Károlyi ellen ? Azért, mert ismerte, látta, tudta, hogy kicsoda. És végül, tudod-e már, miért kellett meghalni Tiszának? Azért, hogy Károlyi eladhassa a < hazát először balkáni ellenségeir' ­,ek, azután a kommunistáknak. Hallod ezt jó magyarom ? Ennek a sehonnainak köszönheti négy millió magyar az idegen járom minden gyötrelmét,, a kommunista akasztó­fákat s a mostani szörnyű nincstelen­séget. Azért nincs fa és szén, mert Károlyi a régi határ helyett a mos­tanit választotta. Hallod ezt munkástestvérem ? Azei t éhezel, fázol és nyomorogsz csalá­doddal most, mert Károlyit éltetted, aki megadta neked a választójogot, de eladta lábad alóla munkamezőt, tápláló, dajkáló szép hazádat. Hallod ezt hadiárva Xíat/>3zvegy, fiutveszitett anya? A ti támaszotok azért halt meg a harcmezőn, hogy ti a régi boldog hazában nyugodtan élhessetek. Károlyi még az ő siri álmukat is meggyalázta. Rátok hozta az oláhot," hogy megkínozzon, kira­boljon, megbecstelenitsen benneteket, hogy csonka koldussá tegye azt a földet, mely ezután a ti hazátok. És ez az ember él, ezt az embert, még mindig hordozza a föld és . . . és . . . azt mondja, hogy ő magyar. K. Zsidók vUégvándortása Megkezdődött a kivándorlás — Csak Magyarországon maradnak meg a zsidók Békéscsaba, szeptember 4. A-zsidók, kiknek Európa legújabban szük lett és kiknek kivándor­lása céljából a határait szívesen nyitja meg bármelyik állam, százezren kint vándorolnak ki Európából. A zsidók lavinája Ausztriából indult meg legelőször, honnét egyes kivándorlási társulatok ezrenkint vitték őket Braziliába, Argentiniába, Pe­-ruba és Chilébe. Körülbelül 32,000 ember távozott el Ausztriából 1918. november óta és ezek között 21,670 a zsidó. Most kapjuk a hírt, hogy Lengyelországból, Galíciából, a megszállóit tót területekről, valamint Oláhországbó! és Jugo­szláviából mintegy f00,000 zsidó család ván­dorolt ki és a kiözönlés most olyan arányo­kat vett, hogy nincs elegendő hajó. Az összes jelentkezett zsidók kiszállítása két évet vesz igénybe. Ezzel ellentétben, Magyarországból"^ nyár folyamán 25,000 zsidó utazott Csehszlovákiába, de Ausztria felől ugyanennyi visszajött. Vala­mennyi kivándorlott, mint nyaraló ment el, valójában azonban az egész társaság üzletszerzés céljából ment ki az országból. Mig. tehát más országok rohamosan tir. ' h' ík meg, Magyarországot még mindig mint a zsidók Eldorádóját állítják be és ez az oka annak, hogy itt olyan rengeteg szemét gyűlhetett össze. Tankok a Susg mentén Varsó, szept. 4. Az orosz hadtestek ellenállása szemlátomást gyengül. Némely sza­kaszokon változó szerencsével foly­nak kisebb csatározások, a lengyel előnyomulás azonban feltartóztat­hatatlannak bizonyult. A Hrubie­szovnál szenvedett nagy vereség palástolására az orosz gyalogság kisebb jelentőségű támadásokat kí­sérelt meg, melyek azonban mind kudarcot vallottak. Posen, szept. 4. Lukaczky őrnagy egy lendületes támadással Belzböl kiverte az oroszokat. Pázmándy Dénes vallomása A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés másolata Budapest, szept. 4. A Tisza-pör mai tárgyalásán a kihallgatott tanuk legfontosabbika Pázmándy Dénes volt országgyű­lési képviselő s a nemzeti tanács volt tagja, aki elmondta, hogy 1919. januárjában Prágába küldték. Az ottani francia követ egy vele foly­tatott beszélgetése közben Károlyit közönséges szélhámosnak nevezte s azt mondta, hogy Károlyi be­csapta a franciákat, akik 1914-ben azzal engedték szabadon, hogy az ellenzéki pártokat szervezze a há­ború ellen. Károlyi ehelyett bizo­nyos ellenkező értelmű előkészüle­teket t ett ha ^aérkeztekor. -"^.öbiÉBÉi^ingsülyozta, hogy nem k Károlyiék ujabb rződést akkor, Varsó, szept. 4. Lembergtől keletre, a Bug mentén a megtorlódott mene­külő oroszok felett a támadó tankok véres győzelmet arat­tak. Bródg kiürítését meg­kezdték az oroszok. Az egész tarnopol-brody-i vonal megingott s védelme az összeom­lás előtt áll. Páris, szept. 4. A dip'omáciai körök véglegesen megállapodtak már abban; hogy az újonnan kezdendő fegyverszüneti tárgyalások színhelye Riga legyen. ahova a lengyel delegátusok már a jövőhét keddjén elutaznak amikor a Diáz-féle már bir­tokukban volt és biztosította Magyarország területi integ­ritását. Átadta neki ezen szerződés má­solatát, melyet megőrzött és Buda­pestre visszatérve kérdőre vonta Károlyit az ügy felől. Károlyi azt mondta, hogy nem tud ilyen szer­ződésről és csodálkozást színlelve, megígérte, hogy utanajár a dolog­nak. Azóta azonban soha sem em­lítette. Pázmándy a fegyverszüneti szer­ződésnek általa megőrzött másola­tát átnyújtja a tárgyelásvezetőnek, majd felolvassa s lefordítja a Ma­gyarországra vonatkozó részleteket. Eszerint az ezeréves Magyar­országból sem kiüríteni, sem megszállásra átengedni nem keltett volna egy talpalatt­nyit sem. Pá:;mándyr megeskették vallomá­sára. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület szervezkedése Almády Géza, a Gazdasági Egye­sület népszerűsítésére kiküldött bi­zottság elnöke, igen figyelemre méltó tervet dolgozott ki az egyesület föl­lendítésére. A gazdasági egyesület működésének megbénulását ugyanis főkén^ a tagok közönyére vezeti vissza, ami viszont annak tulajdo­nitható, hogy az egész megyére ki­terjedő egyesület tagjai, túlságosan távol állanak egymástól is, az egye­sület székhelyétől is. Ezért nincs meg az a benső érintkezés és az a közvetlen hatás, amely egyrészt a tagok egymásközötti viszonyában, másrészt az egyesület és tagjai kö­zött kívánatos volna. Ezen a bajon segítendő, nagy körültekintéssel és kiváló szervezőtehetséggel kidolgo­zott egy szervezési szabályzatot, melyet röviden a következőkben ismertetünk: A gazdasági egyesület tagjai min­den közigazgatási járásban gazda­szövetséget alakítanak az egyesület céljainak előmozdítására. A szövet­ségnek külön vezetősége van az elnökségben és ííszíikarbáfl, továbbá zsűrije, számvizsgáló bizotisága, in­téző bizottsága és taggyűléseket is tart. A szövetség a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület keretében annak helyi szerveként működik, tehát lé­nyegileg nem egyéb, mint az egye­sületnek egy-egy fiókja. Feladata a szövetségnek a ter­melés fokozása és a termelési esz­közök előnyös beszerzése ; a tagok egymásközötti kölcsönös támogatása; a jó viszony fentartása; a munka­adó és munkás közötti jó viszony megteremtése, fenntartása és ápolása és általában a szövetségi tagok érde­keinek védelme. Mindennek meg­valósítása a szövetség tagjainak egyenesen kötelessége s a zsűri van hivatva írásbeli anaszra a tagok magatartása felett ítélkezni és súlyos esetekben a vétkező tagot a szövet­ségből kizárni. A szervezés gondolata és annak szabályai egy igazán lelkes gazda szakavatott munkája, aki már a for­radalom elő* hangoztatta a gazda­társadalom megszervezésének szük­ségességét. Teljesen tisztába vagyunk a megvalósítás nehézségeivel, ismerve gazdatársadalmunk idegenkedését minden szövetkezési gondolattól, de a törhetetlen akarás és szilárd ki­tartás már sok lehetetlennek tartott dolgot megvalósított s a nehéz idők bizonyára voltak olyan hatással a gazdaközönségre, hogy az okos szó befogadására alkalmassá tette az eddig magukba zárkózott lelkeket és ezúttal nem fognak süket fülekre találni a szövetkezésre hívás szavai. Ha minden járásban sikerül csak egy hasonló lelkes barátját a gaz­dáknak megnyerni az üdvös mun­kára, ugy nem maradhat el annak áldásos következménye: a gazda­társadalom testvéri egyesítése, ami minden egyes gazda érdekeinek leg­hatásosabb előmozdítását biztosítja

Next

/
Oldalképek
Tartalom