Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám
1920-10-07 / 156. szám
Békéscsaba, 1920. október 7. Csütörtök I. évfolyam 162. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: » 3ékéscsabán, Szent István-tér !8. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Függőt len keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér a már az, amif,Szovjetoroszországban történik. A lengyel hadsereg állandó előrenyomulása, az orosz nagy városokban fel-fel ütő ellenforradalmak, a déli hadsereg fegyverletétele, mind azt jelzi, hogy már meg vannak számlálva a bolsevik Oroszország napjai. Talán már csak napok kérdése, hogy bejárja az egész világot egy szikratávirat, amely jelezni fogja, hogy Oroszország történetének egy fejezete ismét lezáródott. Egy szomorú, vörös, véres, nyomorra! és szenvedéssel teljes fejezet. Régen várjuk már ezt a táviratot, amelyről biztosan tudtuk már régen, hogy el kell jönnie. Mert amint nálunk megbukott a bolsevizmus, ugy másutt is meg Jkell annak buknia. Nem állhat fenn egy olyan eszme, amely megakaszt minden fejlődést, megszüntet minden termelő munkát s megállást, visszafejlődést parancsol az előre törtető emberiségnek. Az emberiség még haladni, fejlődni akar. Még minden téren megoldatlan problémák előtt állunk, amelyeknek megvalósításához, megoldásához ambíció, kitartó, megfeszített munka, nagyon fokozott termelés kell. A bolsevizmus pedig — világosan látjuk — nemcsak az ambíciót öli meg csirájában, hanem egyenesen megakasztja a termelő munkát s általános jóiét helyett sohasem képzelt általános nyomorúsággal sújtja az emberiséget. A bolsevizmus szerencsétlen elméletének kigondolói tán' tudósok, de az életet egyáltalában nem ismerő rajongók voltak, akik az íróasztal mellett szépen elgondolták azt, ami talán álomban szép, de a valóságban kivihetetlen dőreség. Az eszme keresztülhajtói, gyakorlati megvalósítói pedig közönséges gonosztevők voltak, az emberiség legelvetemültebbjei, akik jól tudták, hogy nyomorba és gyalázatba vezetik a népek millióit, de egyéni érdekeik, hatalomvágyuk, féktelen önzésük semmit sem tartott elég drágának. Gyalázatos uralmuk megtartására összeszövetkeztek a söpredékkel, gyilkoltak, raboltak, gyújtogattak, hogy még legalább egy kis ideig dőzsölhessenek. A természeten azonban nem lehet erőszakot venni. A gonoszság örökké nem uralkodhatik, az igazságtalanság trónja nagyon ingatag, a gazság orgiái előbb-utóbb elülnek s emléküket gyalázat és megvetés temeti el örökre. Igy volt ez mindig s igy lesz ezután is, mert a történelem felett az erkölcsi igazságszolgáltatás szelleme lebeg. Ezért kellett elbuknia a magyar népköztársaságnak s ezért fog elpusztulni az orosz szovjet is. Nem az oláhok verték le a vörösöket, az oroszokat sem a lengyel haderő semmisiti meg. Ezek csak gyarló eszközök. Az intéző hatalom az örök Igazság, amely nem türi, hogy az erkölcstelenség és gazság támasztékaival alakuljon egy állam ott, ahol erkölcsi alapokra fektetett birodalom állott évszázadok óta. Ezért kell elpusztulnia a nyomort és gyalázatot termő orosz szovjetnek, hogy átadja helyét egy a régi történeti alapokon nyugvó, de az uj idők kívánalma szerint demokratikusabb jövendő Oroszorországnak. V. K. Az oroszok &-án Srják alá a lengyel békét Bécs, okt. 6. Moszkvából érkezett szikratávirat szerint az oroszok e hó 8-án aláírják a lengyelekkel Rigában megállapított békeszerződést. Magyar képviselők utja Belgrádba Szerb cáfolat az osztrák hazugságokra Budapest, okt. 6. Ismeretes, hogy a képviselők egy csoportja magánjellegű látogatást tervezett Jugoszláviába s ezzel kapcsolatban a bécsi sajtó hazug híreszteléseket keltett szárnyra, melyek szerint a szerb kormány nem fogadta el a látogatást. Szerb diplomáciai körök most hivatalosan kinyilatkoztatták, hogy a bécsi lapok ezen híresztelése teljesen alaptalan valótlanság, Rubinekéket pedig értesítették, hogy látogatásukat szívesen várják Belgrádban. Károlyi Mihály már M-ben előkészítette a kommünt A nagy szélhámos amerikai utja — A bridgeporti diadal Békéscsaba, okt. 6. Kezembe került egy 1914. április 6-iki Amerikai Magyar Népszava. A lepedőszerű hatalmas napilapot az Amerikában megmiliiomosodott Berkó D. Géza szerkeszti Newyorkban és tudomásommal a szerkesztő jelenleg már amerikai nyelven csinálja lapját „The Oldest Hungárián Daily Newspaper" címen. A lap fent említett száma oldalakon át publikálja Károlyi Mihály gróf amerikai szereplését. A nagy szélhámos annakidején a Mauretanián ment át és a clevelandi Harlem River Parkban 3000 magyar előtt beszédet mondott. A beszédből a következő reszleteket szakítom ki, annak céljából, hogy lássuk, hogy a „gróf" már akkor élt-halt a bolseviki eszmékért: Amerikai utam megmagyarázására az az óriási politikai harc szolgál, mely most folyik Magyarországon. Ez a harc hazámat két részre osztja az egyik a hivatalos parlamenti többség, melyet a vesztegő pénz hozott össze s amely a valóságban nem egyéb vak és szolgai eszköznél Ausztria kezében; a másik párt, a kisebbség mögött, áll az ország közvéleménye, de ezt elfojtja az erőszak. Azért jöttem önök közé, — mondotta többek között — hogy megismertessem önökkel az otthoni szomorú, áldatlan viszonyokat. A szabadságot, az alkotmányt odahaza bűnös kezekkel tiporták le. Tisztelt [Polgártársak 1 Kétségtelen : önök nem örömmel jöttek ide, nem örömmel hagyták ott a szép Magyarországot, melyet megtanultak szeretni, hol az anyjuk dalát hallották, önök mind csak nehezen, sok keserűséggel szánhatták rá magukat arra, hogy otthagyják azt a drága ősi földet, önök nem azért jöttek el, mert kedvük volt, hanem mert a sors, különben nem is a sors, hanem az otthoni intézmények kergették ki önöket az országból. Szabadság, a nemzeti fejlődés, a nemzeti érdekek lábbal taposása az, ami kizárja Magyarországban a vagyonosodásnak, a gazdasági fejlődésnek lehetőségét, azt amely minden müveit államban megvan. Az kergette ki önöket, mert a munkást nem becsülik otthon ugy meg, mint itt. Én nekem még lesz alkalmam önökhöz szólni, lesz alkalmam kifejteni azt, hogy tulajdonképpen mi történik Magyarországon, bár önök úgyis tudják, hogy az utolsó hónapok során a Tisza-rendszer (Le vele) micsoda garázdálkodást vitt végbe otthon. Magyarország fölött a hatalmat egy olyan parlamenti többség tartja a kezében, amely erkölcstelen, gonosz eszközökkel jutott felszínre. (Közbekiáltás: Panamákkal!) Igenis, jól jegyezte meg a közbeszóló: panamákból épült fel és ez a többség ki akarja szolgáltatni Magyarországot Ausztriának. A Bach-korszakot akarja feltámasztani! Mert van egy ember ennek a többségnek az élén, aki ugyan magyar, mégis a legkárhozatosabb módon és fegyverekkel dolgozik a magyar nemzet megrontásán, Magyarország tönkretételén. (Abzug Tisza! Le vele!) A bevezetés után Károlyi Mihály gróf nagy részletességgel és időnkint kitörő szenvedélyességgel vázolta a magyarországi politikai helyzetet és Tiszáék rémuralmát és újra kitört a taps, amikor arra mutatott ra, hogy a huszadik században jogokat kell adni az államot fenntartó polgároknak, de Magyarországon eddig szinte tökéletes művészettel csak papiroson tudtak jogokat adni, de azok megtartásáról sohasem gondoskodtak. •••••••ím 3 főispán a kormányzónál Beszámolt megyéje közállapotáról fSaját tudósítónktól.) Budapest, okt. 6. Dr. Egán Imre békésmegyei főispán két nappal ezelőtt a fővárosba jött és ma kihallgatáson jelent meg a kormánzó ur Ófőméltóságánál. A főispán a vármegyében nyert tapasztalatairól tett reális és kimerítő jelemést. A majdnem háromnegyed óráig tartó kihallgatás folyamán a kormányzó a legkegyesebb, jóindulatáról biztosította a főispánt, ki dolga végeztével, e hét végén szándékozik visszatérni megyéjébe, hogy munkáját megkezdje. Október 6. megünneplése Békéscsabán. Az aradi tizenhárom halálának évfordulóján, f. hó 6-án délután 3 órakor lélekemelő ünnepet rendezett Békéscsaba város közönsége a Kossuth-szobor előtt. Már a kora délutáni órákban özönlött a közönség a Kossuthtérre. Felvonultak az összes iskolák tanáraik, tanítóik vezetése mellett. A nagyközönség is hatalmas tömegben jelent meg, ugy, hogy több ezer főre rúgott a kegyelettel ünneplők tábora. Az ünnepet a Szózat eléneklése vezette be. Ezután Tarcsafalvy Lajos százados lelkész lépett a szobor elé s hatalmas, minden lelket mélyen megrázó szónoklatot mondott. Szavai egy nemzetét forrón szerető lélek súlyos vádjaiként zuhogtak a hallgatóságra. Kegyetlen erővel vádolta a haza népét, mely elernyedt és nem tudta megakadályozni a vörös uralom piszkos hullámainak hazánkon való áthömpölygését, sem pedig a bocskoros