Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-09-30 / 150. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1920. szeptember 30. Tiltahozú gyűlés Balla beszéde miatt Baj lesz a vasárnapi beszámolóból Békéscsaba, szept. 29. Mint illetékes helyről értesülünk, az Erdélyi Magyar-Székely Szövetség békéscsabai kirendeltsége országos akciót indított a Békéscsabán szeptember 26-án délután elhangzott Balla-féle beszámoló egyrésze miatt. A Szövetség ugyanis régóta szemmel kiséri Balla politikai működését, melynek során vasárnap kimászott a macska a zsákból oly értelemben, hogy Erdély és a többi elszakított országrészek visszaszerzése Balla szerint egyáltalán nem elsőrangú kérdés. Tudomásunk szerint a vasárnapdéli gúnyolódó beszéde miatt az akcióhoz sok más keresztény egyesület is hozzájárult. Ezek az egyesületek legközelebb Csabán nagy tiltakozó népgyűlést fognak tartani és nem kételkedünk abban, hogy az ott elhangzott beszédek kissé észre fogják téríteni azokat az urakat, akik talán tulmerészen alkalmazkodnak Békéscsaba speciális jellegű lakosságának töredékéhez és elég bátrak megtámadható kijelentéseket tenni. Vártól ja a keresztény sajtót, fizessen elő a Körösvidékre! Nem enyhül o német-francia feszültség Delacroix beszéde a brüsszeli konferencián Brüsszel, szept. 29. Huszonnyolcadikán a beiga külügyi teremben 30 nemzet képviselői jöttek össze. Ador elnök megnyitotta a tárgyalást, majd Delacroix belga miniszterelnök nyilatkozott az európai pénzügyi helyzetről. Megállapította, hogy a pénzügyekben még ma is bizonyos vezetőszerep jut Németországnak, mely máris normális helyzetbe jutott. A nemzetek ennek a tárgyalásnak a gyümölcseire várnak — mondotta — és addig nem szabad elhagynunk ezt a várost, mig Európa kibillent pénzügyi helyzetét rendes mederbe nem tereltük Delacroix arról is beszélt, hogy a német-francia feszültség még most sem enyhült, mert a spaai konferencia óta még csak elmérgesedett a két ország közti rossz viszony. 9 Magyar Géniusz terjeszkedése Békéscsabán A Körösvidék legutóbbi számában megemlékeztünk a Magyar Géniusz Nemzeti Kulturát Terjesztő Részvénytársaság céljairól. Pataky Ernő, a szervezési osztály főnöke és Gudor István, a szervezési csoport osztályvezetője Békéscsabán máris nagy és eredményes munkába fogtak, hogy aztán a részvénytársaság itt is, mint mindenütt az országban a leghathatósabb kultúrharcot vehette fel a zsidóterjeszkedéssel szemben. A kibocsátott részvényjegyzési iv szerint egy részvény ára 210 korona, ebben benne van az alapítási költség is. Az aláírás záróideje 1920. november 20. Az aláírással egyidőben minden aláirt részvény névértékének legalább 30 százaléka, azaz darabonkint 60 korona és 10 korona alapítási költség fizetendő be és postacsekken küldendő be a Nemzeti Hitelintézet Részvénytársaság pénztárához. Hogy a részvényjegyzés hol történhetik, legközelebb közöljük. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Hatgyerekes család a réten Riport egy éppen nem ritka esetről A Körösvidék régóta már, majdnem naponta gyötri hasábjait a lakáskérdéssel. Annyira unalmas már a tárgy, hogy elromlik tőle a toll, de most már odajutottunk, hogy szomorú esetekre kell hivatkoznunk, hogy meggyőzzük a lakáshivatalt, arról az abnormális, továbbra nemtürhető helyzetről, melyben Békéscsaba oly régóta vergődik. Egy ilyen égbekiáltó eset a következő : Egy müsza/ri altiszt 6 gyerekével feleségével (jelenleg betegágyban kínlódik) még az oláh megszállás előtt a katonai barakkok egyikébe szállásolódott. Az oláhok benthagyták a szerencsétlent a barakkban, most szeptember elején azonban a katonaság kiküldöttjei felszólították, hogy 15-ig rakodjon ki a barakkból, különben kiteszik onnan erőszakkal. Az illető felhajszolta az egész várost lakás után, természetesen nem kapott, a legutolsó napok egyikén felkereste kérelmével a polgármestert, aki ugy nyilatkozott, hogy csak maradjon nyugodtan, a barakkban, mert nem lehet semmi bántódása. Tizenötödikén a szerencsétlen bútorait, cókmókját kitették a barakkból. Az ember a réten telepedett le, nem kapván lakást és 10 álló napig a nedves, harmatos füvön, hideg éjjeli levegőben tanyázott. Természetesen naponta járt a lakáshivatalba, ahol azonban már szóba se áltak vele, vagy odavetették : keressen magának lakást, mi kiutaljuk! Végre megkönyörült rajta a főnöke és elhelyezte egy dohányraktárban, csakhogy fedél alá kerüljön. Ezzel elérte azt, hogy a nikotinos levegő hatása alatt valamennyi gyereke beteg, felesége ágyban fekszik és ő a kétségbeesés legvégső stádiumába jutott. Igy az eset. A lakáshivatalhoz nem szólunk, hiszen a Körösvidék már féléve, hogy állandóan ezt az egy nótát fújja, hogy ez nem lakáshivatal, amely egyedül a lakások kiutalását végzi. Ezt megcsináthatja bárki. Most már a közönséghez szólunk, hogy velünk együtt lépjen már fel erélyesen és követelje, hogy a lakáshivatal írassa össze a lakásokat, mert hisz mindenki tudja, hogy van itt lakás, amennyi csak kell, de hivatalosan kel! azokat igénybe venni. Ha a közönség erre nem kapható, akkor ne is panaszkodjon senkr, mert nem érdemli meg a panaszos, hogy ügyével lapunk foglalkozzék. Temesváry Imre beszéde a Házban Vita az indemnitásról A napokban Szeghalom város képviselője, dr. Temesváry Imre ismét hatalmas beszédet tartolt a Házban. Többek között az alábbiakat mondta: Feltétlenül szükséges az indemnitás megadása oly időpontig, ameddig remélhetjük, hogy a rendes költségvetés letárgyalható lesz. Egy rendes költségvetés mielőbbi tetőalá hozatala eminens érdeke ennek a szerencsétlen országnak, mert csak egy rendes költségvetésből alkothatunk magunknak biztos képet kormányzati rendszerünk berendezkedéséről. De jelenlegi nehéz helyzetünkben nem volna célszerű nemzetünket kitenni egy átmenet erős zökkenéseinek, melyet egy törvényenkivüli állapot előidézhetne s igy nem volna okszerű a javaslat törvényerőre emelkedése elé akadályokat gördíteni. A pénzügyminiszter ur kénytelen volt a vármegyék háztartási költségvetése során fedezendő kiadások egy részét a vármegyékre hárítani. Ez az intézkedés, mely a falu népének ujabb megterheltetését jelenti, nem lehet szimpatikus előttünk, de kénytelenek vagyunk belátni, hogy az utóbbi években óriási magasra emelkedett szükségletekkel, valamint a dologi kiadások terén mutatkozó óriási áremelkedésekkel szemben nem állott módjában a pénzügyminiszternek egyébként védekezni. Akkor, amikor még olcsó anyag és olcsó munkaerő állott az államhatalom rendelkezésére, minden egyéb más célra, különösen pedig a féltékenyen körülbástyázott politikai célokra meg voltak a kidobálható millióink, csak a faluk népének létérdekét legközvetlenebbül érintő közutak fejlesztése terén volt mindig szűkkeblű. Ma ott állunk, hogy anyaghiány és a rendkívül magasra emelkedett munkabérek mellett még csak gondolnunk sem lehet arra, hogy úthálózatainkat tovább fejlesszük. A meglevő törvényhatósági és községi közlekedési utak a hosszú háború alatt annyira megromlottak, hogy azoknak legsürgősebb és legszükségesebb kijavítása évente 250 millió koronát igényel. Ezeket az utakat pedig feltétlenül meg kell mentenünk, mert ha nem mentjük meg, beláthatatlan időre tönkre lesz ^téve Magyarország egész mezőgazdasága. A közutak fenntartásáról elsősorban a törvényhatóságok, illetve a legközvetlenebbül érdekeltek gondoskodjanak és igy igazságos a közmunkakötelezettség kilerjesztése a gépgyármüvekre, gőzekékre, motorekékre és gőzcséplőgépekre, mint olyan jármüvekre, melyek legjobban igénybe veszik a közutakat. A mai óriásinak látszó kézi és igás napszámbérek mellett a közutak fentartásánál még nagyfontosságot játszik a természetbeni szolgáltatás; és épen az az, ahol a mi szorgalmas kisgazdaközönségünkre háramlott mindig a legnagyobb feladat. Mert bármilyen hivatalos, vagy hivatalosnak látszó eset adta is elő magát a községekben, avagy bármilyen hivatalosnak látszó ügyben eljáró férfiú jelent is meg a községben, minden egyes esetben forspontra van szükség és különösen most, hogy szén és mozdonhiány miatt vasutaink, különösen a vicinális vonalakon, ritkán közlekednek, ennélfogva mindig csak az igavonó állatokkal rendelkező kisgazda az, akit előrángatnak és akit elvonnak nemzetfentartó munkájából. A közmunkák természetbeni szolgáltafásánál a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni és a megváltási érték kiszabásánál a kereskedéssel foglalkozókra nagyobb százalék rovandó ki. * Naggon helyesnek tartom a pénzügyminiszter ur azon javaslatát, amellyel az állami kiadások külföldi értékben való teljesítését a lehető minimumra óhajtja redukálni és igy a külföldi fizetési eszközök beszerzését, valamint az idegen értékben való kiadások teljesítését magának — mint arra legilletékesebb faktornak — óhajtja fentartani. De egyszersmind hathatósan javítaná leromlott valutánk értékét az, hogy ha exportüzleteinket koronában kötnök meg, mert nézetem szerint a koronánk iránti kereslet a külföldön fokozódnék, ami annak bizonyos mértékig értékemelkedését vonná maga után. Bár ezzel szemben felhozható volna, hogy nagyobb a külföldről behozandó szükségletünk, mint az exportálható feleslegünk, ez nem döntheti meg alapjában javaslatomat, mert hogy ha egyáltalában sehol a külföldön nem kérünk exportunkért koronákat, akkor a korona értéke, illetve a korona iránti kereslet soha sem fog a külföldön fokozódni, és ez valutánk végleges leromlását fogja okozni. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Tőzsde. Valuták: Lei 580—670, Márka 490—545, Font 1080—1110, fr. Frank 1050—2130, Sv. Frank 4800—5000, Dollár 295—315,Napoleon 850—880, Líra 1280—1320, Rubel 305—325, Sokol 390—420, Kor. Dinár 950— 1010, Fr. Dinár 940—1010, Pleva 430—575, Jugoszláv 150—160, Arany 930—945, bécsi kifizetés 93—98. Devizák: Amsterdam 8600—9600, Német 505—525, Olasz 1295—1350, Prága 407—427, Sveici 4900—5200, Bécsi kifizetés 96—100, Koppenhága 3900—4300, Stokholm 5750—6250, Krisztiánja 3850—4200, Szokol 3800 —3907. A „Körösvidék" gabonagyüjtésének eddigI eredménye. Nyilvános nyugtázás és köszönetnyilvánítás XVI. Szalay Lajos 1187 kg., Zahoran György 187 kg., Szlávik Pál 21 kg., Bjelik János 60 kg., Szaszák Mátyás 3 kg., Beraczka Pál 36 kg., Keller Pál 4 kg., Gyebrovszki György 26 kg., özv. Kitka Jánosáé 104 kg., Janovszky János 5 kg., Mitykó Mihály 6 kg., Gyeraj György 19 kg., Machlik György 22 kg., Szaszák Mihály 2 kg., Dorkovits György 2 kg., Andó Jánosné 8 kg., Simkó Károlyné 100 kg., Varga Mihály 5 kg., dr. Kiiment Z. Pál 106 kg., Kraszkó András 30 kg., özv. Zahoran Mihályné 5 kg., özv. Kelle Györgyrié tg., Kósa György 9 kg., Kerekes János 19 kg., Kerepecki György 20 kg., Janyik János 6 kg., Zahoran György 152 kg., Márton András 5 kg., Hankó György 3 kg., Csuvarszki György 3 kg., Medovarszki János 3 kg., Uhrin Pál 24 kg., Bohus Pál 9 kg., Pluhár Mihály 6 kg., Medovarszky M hály 9 kg., Liker Mátyás 21 kg., Vandlik Ádám 20 kg., Benyovszki Jánosné 4 kg., Medovarszky János 150 kg., Kaczkó János 28 kg., Brhlik András 4 kg., Koszeoz János 30 kg., Flender András 24 kg., Prisztavok András 6 kg., Hankó Pál 5 kg., Ádám Gusztáv 18 kg., Paulik Pál 4 kg., Zsilák András 60 kg., Flender György 24 kg. (Folyt, köv.)