Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám
1920-12-18 / 216. szám
Békéscsaba, 1920. december 18. Csütörtök /. évfolyam 225. szám. Szerkesztőség Cs kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér ,18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Hz uj kormány végre, hosszas kísérletezések után megalakult és ezzel a tizennégynapos válság meg van oldva. A tárgyalások során azonban sok olyan momentum merült fel, amelyekre rá kell mutatni, mert a jövőben lehetetlenné kell tenni minden olyan egyéni akciót a magas politikában is, amelyek az ország és a kereszténység ügyének hátrányára, személyi érvényesülést szolgálnak. Az egyes pártok és ezek keretében az úgynevezett frakciók majdnem mind a saját vezéreiket, aivezéreiket szeretnék a bársonyszékekben látni s nem nagy lelkiismereti kérdést csinálnak belőle, hogy hasznára lesz-e ez az országnak vagy nem. Tegnap délután még ugy volt, hogy Teleki kénytelen visszaadni megbízatását, mert a kormányzópárt tagjai ragaszkodnak bizonyos személyekhez, akiket viszont Teleki kihagyott kabinetjéből. Az utolsó pillanatban azonban győzött a jobb belátás és a kormány megalakult. Ebben a jobb belátásban nem kis része van a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja keresztényszociális szárnyának, mely ülést tartva, kinyilatkoztatta, hogy vezérének, Haller Istvánnak bársonyszékéhez nem ragaszkodik, mert véleménye szerint — és igen helyesen — a kormányelnök dolga összeválogatni a kormány tagjait. Ennek a határozatnak a nyilvánosságra hozatata azután útját vágta minden további akciónak s Teleki kormánya letehette az esküt. Ezzel a ténnyel minden kombináció megszűnt és eltűntek a bizonyos személyi érdekeket szolgáló miniszteri listák is. Az ambiciózus politikusoknak várakozniok kell — egy ujabb kormányválságig. S ime, mihelyst Telekinek volt kikre támaszkodni és erélyes tudott lenni, egyszerre megoldhatóak lettek mindazok a kérdések, amelyeket megoldhatatlannak Ítéltek előbb. Most el lehetett intézni a királyság kérdését is olyképen, hogy az — még nem aktuális. Pedig féktelen lármával vetették bele a válságba ezt a kérdést, nagy örömére a túloldalon állóknak, akik ebben a tényben robbantási szándékot láttak s kétségkívül gyengítette volna a keresztény magyarságot a kérdés kiélezése. A tárgyi kérdések mellett nagy szerepet vitt személyi kérdések is elintézhetők voltak. íme, lehet kormány Rubinek és Haller nélkül is! A két kimaradt politikus pedig igen helyesen, a kormány háta mögé áll és segiti óriási munkájában. Előlegezni kell a bizalmat a kormánynak, hiszen hazafiak, magyarok annak tagjai s igy legjobb tudásuk szerint akarják javát az országnak. A kormány pedig ebből az előlegezett bizalomból merítsen erőt a munkára, mert erre van szükség; óriási, emberfeletti munkára! A kormány összetételében meg van a lehetőség arra, hogy eredményes munkát végezhessen. Ezt várja az ország és mi hisszük, hogy elkezdődik az alkotó munka, az ország talpraállitása. cb. Megalakult az uj kormány Elsimult a válság — Teleki beszéde — A nemzetgyűlés ülése Budapest, dec. 17. Még tegnap délután ugy látszott, hogy a helyzet felborul és Telekinek nem sikerül kabinetjét megalakítani. Haller és hivei azonban az ország érdekeit tartva szem előtt, félreállottak - s igy nagyban hozzájárultak a helyzet megszilárdításához. Az uj kormány ugy alakult meg, ahogy a „Körösvidék" tegnap közölte. Elnök: Teleki Pál gróf, akit egyben a külügyminisztériumé a nemzetiségi kisebbségek mirisztériumának ideiglenes vezetésével is megbíztak. 1 Belügyminiszter-. Ferdinándy Gyula. Pénzügyminiszter: Hegedűs Lóránt. I Kereskedelemügyi miniszter: Hegyeshalmy Lajos. Földmivelésügyi miniszter: Nagyatádi Szabó István, kit egyben a kisgazdaminisztérium ideiglenes vezetésével is megbíztak. Honvédelmi miniszter: Belitska 'Sándor. Igazságügyminiszter: Tomcsányi Vilmos Pál. Vallás- és közoktatásügyi miniszter : Vass József, aki a közélelmezési minisztérium ideiglenes vezetésével is megbízatott. Népjóléti és munkaügyi miniszter: Benárd Ágost. A kormány még tegnap este letette az esküt a kormányzó kezébe és utánna bemutatkozott a kormányzópártban. Itt hűvösen fogadták a kormány tagjait, de végül is felmelegedtek és zajosan ünnepelték Hegedűs Lórántot, az uj pénzügyminisztert is. A nemzetgyűlés ülése. Rakovszky István elnök délelőtt 11 órakor nyitja meg az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítése és az elnöki bejelentések során jelenti az uj kormány megalakulását. Teleki Pál gróf miniszterelnök jelenti a Háznak, hogy a kormányzótól leirat érkezett. Elnök felolvastatja a kormányzó leiratát, amelyben Isten áldását kéri a nemzetgyűlés munkájára és közli a kabinet névsorát. Az egyes miniszterek nevének említésénél lelkes éljenzés. Teleki beszéde. Teleki Pál gróf miniszterelnök programmbeszédében elsősorban utalt ezelőtt 5 hónappal adott programmjára, melytől az, amellyel ma lép a nemzetgyűlés elé lényegesen főként csak a pénzügyi kérdésekben tér el. Erre vonatkozólag azonban egyelőre még nem nyújthat részletes tájékoztatást a Háznak, minthogy Hegedűs Lóránt, az uj pénzügyminiszter két napos halasztást kért programttibeszéde elmondására, hogy az alatt beletekinthessen hivatalának régebbi aktáiba. Rz uj kormány feladatai között legfontosabb véleménye szerint a gazdasági élet fellendítése főként a szomszédokkal való kereskedelmi érintkezés felvétele által. Ezzel tartozunk önmagunknak s elszakított területeinknek, melyek gazdaságilag ránk vannak utalva s tartoznak ezzel szomszédaink is önmaguknak. Gazdasági programmjával szorosan összefügg szociális miwikaprogrammja. Az agrárreformok után most már a városi munkásság helyzetének rendezése kell hogy következzék. A külső kapcsolat helyreállítása érdekében elsősorban Ausztriával indultak meg a tárgyalások. Ezen a téren már eredményeket is mutathatunk fel. Sajnálatosnak tartja az osztrák államkancellár szavait, melyek nem alkalmasak a békés viszony kialakulásának előmozdítására. Elközelgettnek tartja az időt az alkotmányjogi kérdések reformjának tárgyalására. Ennek előkészítő munkálatai : a népszámlálás és a főrendiház reformja már folyamatban vannak. A királykérdés megoldását ezeréves alkotmányunk szellemének megfelelően kívánja. Revízió alá kell venni a király és a nemzet közötti viszonyt. A békeszerződés ratifikálása által már tulajdonképen törvénnyé lett a nemzetnek az az akarata, hogy Magyarország önálló, minden idegen kapcsolattól független nemzeti királyság legyen, mindazonáltal külön is törvénybe kell ezt iktatnunk. A gabonabeszolgáltatás 'dolgában ugy határoztunk, hogy azt bizottságok fogják mindenütt a helyszínen elintézni. Mindenekelőtt szükséges az indemnitás megszavazása, hogy ezáltal a kormány működése lehetővé váljék. Meg kell valósítani a köztisztviselők természetbeni ellátását. Nagyobb súlyt kell fektetni az ifjúság testnevelésére. A munkásbiztositás reformját revízió alá kell venni. Nagyjában ez az a programm, amelyet nemzeti és keresztény alapon akar uj kormánya élén szolgálni. Ehez a nemzetgyűlés támogatását kéri. Szavait lelkes éljenzés követi, majd Hegedűs Lóránt benyújtja az indemnitási javaslatot. Szünet után Ereky Károly válaszol a miniszterelnök szavaira. Megdöbbeuéssel látja, hogy Telekinek nincs határozott álláspontja döntő fontosságú kérdésekben. Hegedűs személyében liberális eltolódást lát. Ellenkező véleményen van a miniszterelnökkel az alkotmányjogi kérdésekben is. Ugy látja, hogy arra fogják kényszeríteni a vele egy véleményen levőket, hogy megalakítsanak egy keresztény nemzeti független pártot. Nem bizik az uj kormányban. Utána Huszár Károly a többségi párt nevében kijelenti, hogy minden erejükkel segítséget akarnak nyújtani az uj kormánynak, melynek legelső feladata, hogy erős kézzel tartsa az ország sorsának intézését és elsősorban a közigazgatási ügyeket kezelje a legmesszebbmenő szigorusággal. Minden más kérdés ráér. Óhajtják a mezőgazdasági és ipari termelés megindítását s ezzel kapcsolatban a külföldi forgalom biztosítását az egész vonalon. A bosszú polifikáját nem lehet tovább folytatni. A bűnösöket büntetni kell, de a megtérőknek módot kell adni arra, hogy hasznos tagjaivá lehessenek az ország társadalmának. A királykérdés megoldásában a magyar nemzet szuverenitásának és históriai érdekeinek a megóvását kell szem előtt tartani. A részletek megoldása olyan időpontra halasztandó, amikor az minden külföldi befolyástól mentesen eszközölhető. Cettler Jenő a hadsereg egységének megóvására, a külföldi helyzet tisztázására, és a forgalom felvételére hívja fel a kormány figyelmét. Végül Friedrich István kijelenti, hogy egyes kérdésekben a kormány mellett, másokban a kormány ellen fog állást foglalni. A Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja.