Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-18 / 216. szám

Békéscsaba, 1920. december 18. Csütörtök /. évfolyam 225. szám. Szerkesztőség Cs kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér ,18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Hz uj kormány végre, hosszas kísérletezések után megalakult és ezzel a tizennégy­napos válság meg van oldva. A tárgyalások során azonban sok olyan momentum merült fel, amelyekre rá kell mutatni, mert a jövőben lehe­tetlenné kell tenni minden olyan egyéni akciót a magas politikában is, amelyek az ország és a keresz­ténység ügyének hátrányára, sze­mélyi érvényesülést szolgálnak. Az egyes pártok és ezek kereté­ben az úgynevezett frakciók majd­nem mind a saját vezéreiket, aive­zéreiket szeretnék a bársonyszékek­ben látni s nem nagy lelkiismereti kérdést csinálnak belőle, hogy hasz­nára lesz-e ez az országnak vagy nem. Tegnap délután még ugy volt, hogy Teleki kénytelen visszaadni megbízatását, mert a kormányzópárt tagjai ragaszkodnak bizonyos sze­mélyekhez, akiket viszont Teleki ki­hagyott kabinetjéből. Az utolsó pil­lanatban azonban győzött a jobb belátás és a kormány megalakult. Ebben a jobb belátásban nem kis része van a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja keresztényszociális szárnyának, mely ülést tartva, ki­nyilatkoztatta, hogy vezérének, Hal­ler Istvánnak bársonyszékéhez nem ragaszkodik, mert véleménye szerint — és igen helyesen — a kormány­elnök dolga összeválogatni a kor­mány tagjait. Ennek a határozatnak a nyilvánosságra hozatata azután útját vágta minden további akciónak s Teleki kormánya letehette az esküt. Ezzel a ténnyel minden kombi­náció megszűnt és eltűntek a bizo­nyos személyi érdekeket szolgáló miniszteri listák is. Az ambiciózus politikusoknak várakozniok kell — egy ujabb kormányválságig. S ime, mihelyst Telekinek volt kikre támasz­kodni és erélyes tudott lenni, egy­szerre megoldhatóak lettek mind­azok a kérdések, amelyeket meg­oldhatatlannak Ítéltek előbb. Most el lehetett intézni a királyság kér­dését is olyképen, hogy az — még nem aktuális. Pedig féktelen lármá­val vetették bele a válságba ezt a kérdést, nagy örömére a túloldalon állóknak, akik ebben a tényben rob­bantási szándékot láttak s kétség­kívül gyengítette volna a keresztény magyarságot a kérdés kiélezése. A tárgyi kérdések mellett nagy szerepet vitt személyi kérdések is elintéz­hetők voltak. íme, lehet kormány Rubinek és Haller nélkül is! A két kimaradt politikus pedig igen he­lyesen, a kormány háta mögé áll és segiti óriási munkájában. Előlegezni kell a bizalmat a kor­mánynak, hiszen hazafiak, magyarok annak tagjai s igy legjobb tudásuk szerint akarják javát az országnak. A kormány pedig ebből az előlege­zett bizalomból merítsen erőt a munkára, mert erre van szükség; óriási, emberfeletti munkára! A kor­mány összetételében meg van a lehetőség arra, hogy eredményes munkát végezhessen. Ezt várja az ország és mi hisszük, hogy elkez­dődik az alkotó munka, az ország talpraállitása. cb. Megalakult az uj kormány Elsimult a válság — Teleki beszéde — A nemzetgyűlés ülése Budapest, dec. 17. Még tegnap délután ugy látszott, hogy a helyzet felborul és Teleki­nek nem sikerül kabinetjét megala­kítani. Haller és hivei azonban az ország érdekeit tartva szem előtt, félreállottak - s igy nagyban hozzá­járultak a helyzet megszilárdításá­hoz. Az uj kormány ugy alakult meg, ahogy a „Körösvidék" tegnap közölte. Elnök: Teleki Pál gróf, akit egy­ben a külügyminisztériumé a nem­zetiségi kisebbségek mirisztériumá­nak ideiglenes vezetésével is meg­bíztak. 1 Belügyminiszter-. Ferdinándy Gyula. Pénzügyminiszter: Hegedűs Ló­ránt. I Kereskedelemügyi miniszter: He­gyeshalmy Lajos. Földmivelésügyi miniszter: Nagy­atádi Szabó István, kit egyben a kisgazdaminisztérium ideiglenes ve­zetésével is megbíztak. Honvédelmi miniszter: Belitska 'Sándor. Igazságügyminiszter: Tomcsányi Vilmos Pál. Vallás- és közoktatásügyi minisz­ter : Vass József, aki a közélelme­zési minisztérium ideiglenes vezeté­sével is megbízatott. Népjóléti és munkaügyi minisz­ter: Benárd Ágost. A kormány még tegnap este le­tette az esküt a kormányzó kezébe és utánna bemutatkozott a kormány­zópártban. Itt hűvösen fogadták a kormány tagjait, de végül is felme­legedtek és zajosan ünnepelték He­gedűs Lórántot, az uj pénzügymi­nisztert is. A nemzetgyűlés ülése. Rakovszky István elnök délelőtt 11 órakor nyitja meg az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítése és az elnöki bejelentések során jelenti az uj kor­mány megalakulását. Teleki Pál gróf miniszterelnök jelenti a Háznak, hogy a kormány­zótól leirat érkezett. Elnök felolvastatja a kormányzó leiratát, amelyben Isten áldását kéri a nemzetgyűlés munkájára és közli a kabinet névsorát. Az egyes minisz­terek nevének említésénél lelkes él­jenzés. Teleki beszéde. Teleki Pál gróf miniszterelnök programmbeszédében elsősorban utalt ezelőtt 5 hónappal adott pro­grammjára, melytől az, amellyel ma lép a nemzetgyűlés elé lénye­gesen főként csak a pénzügyi kér­désekben tér el. Erre vonatkozólag azonban egyelőre még nem nyújt­hat részletes tájékoztatást a Ház­nak, minthogy Hegedűs Lóránt, az uj pénzügyminiszter két napos ha­lasztást kért programttibeszéde el­mondására, hogy az alatt belete­kinthessen hivatalának régebbi ak­táiba. Rz uj kormány feladatai között legfontosabb véleménye szerint a gazdasági élet fellendítése főként a szomszédokkal való kereskedelmi érintkezés felvétele által. Ezzel tar­tozunk önmagunknak s elszakított területeinknek, melyek gazdasági­lag ránk vannak utalva s tartoznak ezzel szomszédaink is önmaguk­nak. Gazdasági programmjával szo­rosan összefügg szociális miwika­programmja. Az agrárreformok után most már a városi munkásság hely­zetének rendezése kell hogy követ­kezzék. A külső kapcsolat helyreállítása érdekében elsősorban Ausztriával indultak meg a tárgyalások. Ezen a téren már eredményeket is mu­tathatunk fel. Sajnálatosnak tartja az osztrák államkancellár szavait, melyek nem alkalmasak a békés viszony kialakulásának előmozdí­tására. Elközelgettnek tartja az időt az alkotmányjogi kérdések reformjának tárgyalására. Ennek előkészítő mun­kálatai : a népszámlálás és a fő­rendiház reformja már folyamatban vannak. A királykérdés megoldását ezer­éves alkotmányunk szellemének meg­felelően kívánja. Revízió alá kell venni a király és a nemzet közötti viszonyt. A békeszerződés ratifiká­lása által már tulajdonképen tör­vénnyé lett a nemzetnek az az aka­rata, hogy Magyarország önálló, minden idegen kapcsolattól függet­len nemzeti királyság legyen, mind­azonáltal külön is törvénybe kell ezt iktatnunk. A gabonabeszolgáltatás 'dolgában ugy határoztunk, hogy azt bizott­ságok fogják mindenütt a helyszínen elintézni. Mindenekelőtt szükséges az indemnitás megszavazása, hogy ezáltal a kormány működése lehe­tővé váljék. Meg kell valósítani a köztiszt­viselők természetbeni ellátását. Nagyobb súlyt kell fektetni az ifjúság testnevelésére. A munkásbiztositás reformját reví­zió alá kell venni. Nagyjában ez az a programm, amelyet nemzeti és keresztény alapon akar uj kormánya élén szolgálni. Ehez a nemzetgyűlés támogatását kéri. Szavait lelkes éljenzés követi, majd Hegedűs Lóránt benyújtja az indemnitási javaslatot. Szünet után Ereky Károly vála­szol a miniszterelnök szavaira. Meg­döbbeuéssel látja, hogy Telekinek nincs határozott álláspontja döntő fontosságú kérdésekben. Hegedűs személyében liberális eltolódást lát. Ellenkező véleményen van a mi­niszterelnökkel az alkotmányjogi kér­désekben is. Ugy látja, hogy arra fogják kény­szeríteni a vele egy véleményen levő­ket, hogy megalakítsanak egy ke­resztény nemzeti független pártot. Nem bizik az uj kormányban. Utána Huszár Károly a többségi párt nevében kijelenti, hogy minden erejükkel segítséget akarnak nyújtani az uj kormánynak, melynek legelső feladata, hogy erős kézzel tartsa az ország sorsának intézését és első­sorban a közigazgatási ügyeket ke­zelje a legmesszebbmenő szigoru­sággal. Minden más kérdés ráér. Óhajtják a mezőgazdasági és ipari termelés megindítását s ezzel kapcsolatban a külföldi forgalom biztosítását az egész vonalon. A bosszú polifikáját nem lehet tovább folytatni. A bűnösöket bün­tetni kell, de a megtérőknek módot kell adni arra, hogy hasznos tag­jaivá lehessenek az ország társa­dalmának. A királykérdés megoldásában a magyar nemzet szuverenitásának és históriai érdekeinek a megóvását kell szem előtt tartani. A részletek meg­oldása olyan időpontra halasztandó, amikor az minden külföldi befolyás­tól mentesen eszközölhető. Cettler Jenő a hadsereg egysé­gének megóvására, a külföldi hely­zet tisztázására, és a forgalom fel­vételére hívja fel a kormány figyel­mét. Végül Friedrich István kijelenti, hogy egyes kérdésekben a kormány mellett, másokban a kormány ellen fog állást foglalni. A Ház legközelebbi ülését hol­nap délelőtt 10 órakor tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom