Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-09-22 / 143. szám

Békéscsaba, 1920. szeptember 22. ~TTTiTTriinifMTimrTrTTnim«iMr«iiMi»Lii MI Szerda /. évfolyam 143. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Fü tigetien keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Még meddig tart a parlamentben a szószátyár akarnokok feltűnni vágyó erőlködése? Még meddig lesz a magyar nemzet háza arra kárhoztatva, hogy küszöbét megtaposhassa minden torzszülött, tehetségtelen akarnok? És meddig születnek még áruló fiai szegény megkínzott nemzetünknek, akik sok fájdalmát szégyennel tetézzék ? Hallottunk megtorolatlanul elhangzott gyalázatos nyilatkozatokat, amelyek fájdalommal és bosszúsággal töltöttek el, hallottunk szitkot, fenyegetést, kétszinü álnokságokat és mármár hozzászoktunk ahhoz a gondolathoz, hogy mindig kerüljön sajnálatos nevezetessége a parlamenti tárgyalásoknak. Eddig Gadl Gaszton vitte a vezetőszerepet abban a már-már bábszinszinházzá alacsonyított palotában, ahol ujabban gyakran vonulnak fel mindenáron feltűnni akaró politikai zsonglőrök, szenzációt hajhászó nagyképű szavalók. Tegnap — ugylátszik — uj szereposztással ugrottak be. Ruppert Rezső a kisgazda akart nagy dolgokat mondani. — Amiket pedig tényleg mondania sikerült, vérlázitóan bizonyítják, hogy odafenn nincs kereszténykurzus, nincs nemzeti újjáéledés, nincs cél, nincs eszme, csak alávaló tülekedés van. Odafenn kevesen vannak a szent zászló harcosai közül, annál többen azonban a zsoldosok 1 Ruppert zsidóbb akart lenni Sándor Pálnál! Zsidóelnyomásról és zsidó hazafiakról beszélt. Azt mondta, hogy ma nálunk bűnbak a zsidóság és ártatlanul szenved — nevess a markodba ción! — az elnyomatás kétségbeejtő súlya alatt. * Azt mondta, hogy nem numerus clausus, hanem kultura kell az ország talpraállásához. Nem tudjuk, ki az a Ruppert. Nem tudjuk, honnan került elő. Nem is kérdezzük, hiszen sok bolygó szerencsefiu került a kísérletezések szédítő létrájára vele egyszerre. Ahoz sincs hozzáfűznivalónk, amit elmondott. Csak azt szégyeljük, amit mondott, mint a keresztény magyar kormányzópárt képviselője mondta s hogy az a hely, ahol mondta, a magyar parlament volt. M. Nincs egy mázsa fája a városnak Kezdődnek a szomorú epizódok — Mi lesz ? A mai nappal beléptünk az őszbe. Kalapunkat ütögetik a lehulló levelek és lassankint előkerülnek a nagykabátok. És odajutottunk, hogy nem merünk hazamenni, mert az asszony hideg tűzhely fölött siránkozik, nincs ebéd, gyümölcs és kenyér az ebéd, mert nincs fa, a keserves Békéscsabáját, nincs fa és hideg van este és sir a gyerek, mert hideg tejet iszik. Felkeresett ma egy jónevü kalaposiparos. Sápadt és a dühtől nagyhangon mondja el, hogy felesége most áll közvetlenül anyai örömök előtt és nincs egy darab fája, hogy vizet melegítsen, meleg ebédet főzzön. Hiába szaladgálta be az egész várost, hiába futkosott kereskedőtől—kereskedőhöz, nincs, nincs, nincs. Szaladt a polgármesterhez, a városházán azt mondták, hogy nekik semmi közük egyesek faügyeihez. Szerezzen, ha tud. Onnan hozzánk jött, itt sírt, feljajdulva, hogy most elmegy fát lopni, az asszonya kedvéért, gyereke egészségeért. Hát szabad idáig jutnia az embereknek?! Vegyék már elő azokat, kik ennek a rettenetes szenvedésnek okai. Nem kérdezünk egyebet, csak egyet: ha Mezőtúr város 500 waggon, Orosháza, Vásárhely, Szeged stb. stb. a jó ég tudja mennyi fát tud szerezni és ha már abból a fából vigan tüzelnek: miért éppen Békéscsaba az az istentől vert város, melynek vezetősége nem gondoskodik arról, hogy valamije legyen a lakosságának? Ez a városházán dolgozó nagycsomó szerencsétlenség ott ül, ott izzad éjjel-nappal és a közönség jaj „ve forduljon oda segítségért, mert nincs, semmi sincs, de fa ... az különösen nincs! Dehát az ördögbe is, lesz fa vagy nem lesz, vagy mi lesz tulajdonképpen ? Gondoskodik-e a város lakásról, fáról, élelemről világosságról vagy nem ? Mert mindazt meg lehet szerezni, csak utána kell nézni az ügyeknek. Hol van az Árvizsgáló Bizottság ? .Várják, hogy a sültgalamb iderepüljön ? Hát azt hiába várják. De majd ha éhezik, fázik a kiuzsorázott, megviselt, tönkresilányitott közönség, mi lesz akkor ? — Akkor már nehezebb lesz segíteni. Megint szemtelenkednek a zsidók A Ház viharos ülése — Elfogadták a numerus clausust Budapest, szept. 21. R Ház mai ülésén nagyatádi Szabó a háztelekkijelölési és kisbérletek ügyét szabályozó javaslatot terjesztette a Ház elé. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter pedig az indemnitásnak további 3 hónapi költségvetésre való sürgős meghosszabbítása ügyében tett előterjesztést. R numerus clausus vitáját Kovács Emil nyitotta meg, aki elfogadja a javaslatot. Utána Ereki Károly személyes kérdésben szólott azzal a támadással kapcsolatban, melyet Sándor Pál egy Berényi nevü kereskedő ügyében intézett ellene. Sándor Pál azt mondta, hogy ő 3 évig Versecen volt s az egész háború idején kórházban tartózkodott. Sándor hivatkozott Vázsonyira támadásai adatainak forrásaként. Kijelenti, hogy Vázsonyi is bele van keverve a Berényi ügybe, tehát nem lehet illetékes beleszólni a tárgyalásokba. „Különben is ezek az urak — úgymond — megint nagyon szemtelenek! Eddig elleneztem, hogy zsidókhoz hozzányúljanak, de ha ilyen támadásokba kezdenek, nem csak megpofozzák, hanem meg is gyilkolják őket! Mi szembenézünk velük és elfogjuk tiporni őket! Rz ellenem emelt vád zsidó hazugság! Én 8 hónapot egyfolytában voltam tűzvonalban és rohamoztam pergótüzben. Ha Sándor Pál is ott lett volna nem kapta volna a „telebugyogóju

lí előnevet!" Lingauer: Megint szemtelenkednek a zsidók! Fangler: Nem fogunk soká beszélgetni velük! Sdndor Pál (általános zajban és közbekiáltások közepette): Ha az, amit mondtam, ellenkezik az igazsággal, nyíltan bevallom. R forrásokat azonban bármikor hajlandó vagyok megnevezni. Uzsetti: Hazudik! Sándor Pál: Ha kitűnik, hogy tévedtem, bocsánatot kérek, mást nem tehetek. Uzsetti kijelenti, hogy Ereki vele volt 8 hónapon át a tűzvonalban, amire Sándor Pál ugy Erekitől, valamint Uzsettitől bocsánatot kér. Rövid szünet után Haller kultuszminiszter beszélt a javaslatról, melyet a Ház általánosságban elfogadott s a részletes vitára tért át. A részletes vitában Pröhle, Bernolák, Pető képviselők és Haller szólaltak fel, majd az elnök a javaslatot részleteiben is elfogadottnak nyilvánította ki. A holnapi ülésen 3-ik olvasásban fog a Ház elé kerülni a numerus clausus javaslata. Move E hó 20-án d. u. 5 órakor tartotta a Move nőcsoport választmánya a felsőleányiskolában rendes gyűlését. Eleven volt. Megfelelt az ideális női lélek magaslatának. Benne volt a Move lelke. Az a nekilendülni, akarni, áldozatot hozni és adni tudó distingvált, finom érzésű turáni lélek, amely már önmagában intelligenciát, előkelőséget, műveltséget jelent. Ez az igazi magyar géniusz, ez a Move lelke. Ebbe a lélekbe kapcsolódik bele a magyar asszonynak, nőnek ideálissága, meleg érzése, áldozatkészsége. Mert hogy a Move Move legyen s ne sülyedjen le a gyülésezdiség szintája alá oda idealizmus, erős magyar fajiság és nagy és sok áldozatkészség kell. Erős egyéniséget, törhetlen akaraterőt, nagy munkakedvet s kitartást követel a Move. Ha elemezni akarom e rövidke szót^ Move, megmérhetlen mélységedet'mutat. Az „o" betűre két pontot teszek: Möve. A legendás tengeralattjáró, amely nem ismert távolságot, nem fáradságot, nem félelmet. Egyet látott periszkop-szeme: haláltmegvető bátorságon át a boldog, dicsőséggel koronázott hazát. Möve ... az a habfehér tollú, a tenger hullámai fölött nyugtalanul csapongó fehér madár ... A nyomornak, bajnak, szenvedésnek tengerében vajúdó magyarság fölött röpködő, szenvedéseiben megtisztult magyar lélek; ezeket olvasztja egy erőbe, fanatikus hitbe a maga keblében a Move. Move . . . latin szó: mozdulj, indulj. tégy, cselekedj, merülj bele ebbe a zivataros, pusztulásos életbe s mentsd, emeld, vidd, segítsd régi határai közé Magyarországot s tüzd ki a lomnici csúcsra újra a magyar trikolort. Move . . . mozdulj ki a tétlenségből; engedj a kényelemből; indulj neki a fáradságok utjának; ugy tégy és cselekedj, mintha az egész magyarságot neked kellene megváltanod, minden bűnét neked kellene levezekelned. Mert ma öntudatos magyarnak lenni sok és nagy, munkás erőmegfeszitést jelent. Minden lelki eredőt lendületbe kell hozni, minden erőforrást ki kell meríteni, mert rabságban sinylő magyarok millióinak jajját, sóhaját, panaszát hozza az ég négy tája felől viharszárnyakon a végsőkig megfeszült szenvedés . . . Move ! Move ! mozdulj, tégy, áldozz az egész Magyarországért, borzalmakat szenvedő magyar testvéreidért én, te, ő és mindenki, aki Csonkamagyarország kenyerét eszed. De rakjunk össze uj szót: Vome ! Lökj ki magadból mindent, ami átok gyanánt feküdt rajta! Mindent, ami 50 év alatt álliberalizmussal kilopta turáni fajiságod, nagy erényeit; ami nyugatiasan laza erkölcsüvé, kényelemszeretővé s világpolgárának nevelt; ami kilopta lelkedből a kard-