Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-10 / 209. szám

Békéscsaba, 1920. december 10, WKmsmaaatssBBmmmmmmmKamamn Péntek I. évfolya

m 209. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára í korona 50 fillér a város és ha halad is, sohasem a korral halad s mikor végre tesz egyegy lépést előre, ha jól megnézzük, az sem haladás volt. Nem akarunk nagyon rekriminálni; ez meddő, majdnem felesleges munka volna s célt nem érünk vele addig, amig uj levegő nemkerüla közgyűlési terembe. Hogy mégis foglalkozunk a város dolgainak egyik-másikával, arra a legutóbbi közgyűlés ad okot és alkalmat. Már szinte tengeri kigyóvá nőtte ki magát a nagysziktéri telek-ügy. Dörgedelmes közgyűlési beszédek, zamatos közbeszólásokkal fűszerezve, újságcikkek tömege : sok minden felesleges kikerül ebből az ügyből. Arra azonban senki sem gondol, hogy ezeknek a telekeladásoknak súlyos szépség hibája van, amit talán jogi abszurdumnak is nevezhetnénk. Az történik ugyanis, hogy a város elad, szabályszerűen, készpénzért, x vagy y koronákért négyzetölenként bizonyos közterületeket s miután valamikor, amikor díjtalanul, használatra engedtek át lelkeket közérdekű ipari üzemek létesítésére, szokás volt kikötni, hogy a területet csak bizonyos, előre meghatározott célra .szabad felhasználni, mert az üzem megszüntetése után természetszerűleg vissza jut a telek a város birlalatába. Az is szokásban volt, hogy a közterületeknek valami közérdekű célra való átengedésénél az elidegenítési tilalmat állították fel, hogy ilymódon esetleges üzérkedéseknek elejét vegyék. Ez a két szokás annyira megtetszett a városi uraknak, hogy most, amikor jó pénzért eladnak közterületeket — egyszerre mindkét kikötést alkalmazzák. Kötelezik a vevőt előre meghatározott beruházásokra, kötelezik, hogy bizonyos előre meghatározott célt kell szolgálnia s egyben kikötik, hogy a terület elidegeníthetetlen. Az volna most a tiszteletteljes kérdésünk : vájjon ki hajlandó bizonyos, ma még elérhető cél érdekében a területek tényleges forgalmi értékét jóval meghaladó beruházásokat tenni, ha előtte áll a mementó: ha a célt elérted, nincs módodban befektetésedet értékesíteni! Ez valahogyan nem jól van, mert hiszen a városnak az a célja, hogy ipari vállalkozások, minél nagyobb üzemek létesüljenek, minél nagyobb tőke forogjon, mert ez az érdeke a városnak és a város közönségének egyaránt. Elég volna tehát talán azt kikötni, hogy a vevő bizonyos beruházásokat köteles végezni s akkor tehet a megvett területtel, amit akar, vagy elidegenítési tijalominal használatra átengedni területeket csak a cél kitűzéssel, de nem beruházási kötelezettséggel. Ilymódon hamarább meg lehetne mozdítani a vállalkozó tőkét s nagyobb haszon volna ez, mint néhány ezer koronás vételár. Hz OIÉOH ráteszik kmM ez idegenek vagyonáré Egy milliárd leunyi zsákmányra szsmitaii Bukarest, december 9. Az antantállamok a párisi békeszerződésekben kikötötték maguknak azt a jogot, hogy az ellenséges alattvalók vagyonát elkobozhassák és hadikárpótlás céljaira használhassák fel. A nagyhatalmak egyike sem élt azonban ezzel a jogával s amint ismeretes, hosszas huzavona után még a franciák sem érvényesítették az általuk annyira gyűlölt németekkel szemben sem. Greceanu uj oláh pénzügyminiszter azonban egész programmját a békeszerződések ezen pontjára alapozta és az ellenséges alattvalók vagyonának likvidálását rövidesen meg is kezdi. Az oláh kormány a magyarhonosok erdélyi birtokainak elkobzásából egy milliárd leure számit. Averescu miniszterelnök kijelentette, hogy Besszarábiában és Bukovinában is hatalmas vagyonokat vesz ki az idegen állampolgárok kezéből az oláh kormány, melyek mind a bukaresti államkincstárat fogják gyarapítani. IEI1K9! A válság megoldása késik A pénzügyi kérdésekben meg van a megegyezés Tárgyalnak a gabona szabadforgalmáról (Saját tudósítónk telefonjelentése) A tegnapi ünnepnapon sem szakadtak meg a válság megoldására vonatkozó tárgyalások. Teleki Pál gróf délelőtt a közélelmezési minisztériumban tartott ankétet, hol a gabonabeszolgáltatás ügyéről tárgyaltak. A tárgyalásokat a beszolgáltatás- / ról bizonyos tájékozódások beszerzéséig felfüggesztették, majd délután újból folytatták. A tanácskozások tulajdonképpeni tárgya az, hogy szabadkereskedelem legyen-e, vagy szigorú rekvirálás ? Vass József közélelmezési miniszter a következőleg nyilatkozott a tárgyalásokról: Érdemben nem nyilatkozhatom. Csak annyjt mondhatok, hogy ezt a nagy problémát, az ellátás kérdését meg kell oldani. A királyság kérdése elhalasztható, de az ellátás kérdése nem! Teleki grófnak Rubinekkel és nagyatádi Szabóval még nem volt alkalma tárgyalni. Ma kereste fel Szabót, ahová nemsokára megérkezett Rubinek is és tárgyalásokat kezdtek a kibontakozás módozatairól. Tárgyalt a volt miniszterelnök több olyan politikussal is, akiknek a politikai életben ma aktiv szerepük nincs. A helyzetet pesszimisztikusan Ítélik meg. A pénzügyi kérdések rendezésének tefvezete, különösen a valuta kérdés elintézése nagyjában sikerült. A kedden megtartott pénzügyi konferencia kielégítő eredménnyel végződött. A harmadik probléma a királykéráés. Ezen a ponton a helyzet veszedelmesen elmérgesedett. A szabad királyválasztók attól tartanak, hogy a legitimisták heves harcokra készülődnek. Ezért értekezletet tartottak, melyen a szükséges óvintézkedéseket készítették elő. A legnagyobb nehézséget ez a kérdés okozhatja a megegyezés létrehozatalában. A Magyar Királyság Pártjának elnöki tanácsa tegnapi ülésén kimondotta, hogy a jogfolytonosság elvi alapján áll s addig nem kiván döntést a kérdésben, mig az alkotmányosan megkoronázott, királyhoz való viszonyt meg nem állapítják. Mi lesz o ierenyo izfrasopl Linder és Jászi belgrádi tárgyalásai. Hivatalos magyar és szerb nyilatkozatok Budapest, dec. 9. A Körösvidék annak ideién elsőnek közölte Linderék pécsi szereplését. Most a bécsi lapok olyan zágrábi jelentéseket közölnek, melyek szerint Lindernek és Jászinak a jugoszláv miniszterelnök, hadügyminiszter és pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásai eredménnyel jártak és elhatározták, hogy kikiáltják a független Baranya köztársaságot Pécs székhellyel, az S. H. S. királyság védnöksége alatt. Állítólag Magyarország támadása esetén katonai segítséget is kilátásba helyeztek a jugoszlávok. Illetékes helyen erről a hirről es a külügyminisztérium álláspontjáról szólva, ugy nyilatkoztak, hogy elsősorban a bizonyítékokat kell beszerezni s ha tényleg van a hirnek valami komoly alapba, a nagykövetek tanácsáoál követelni fogjuk a békeszerződés erre vonatkozó intézkedéseinek pontos végrehajtását. Tudósítónk felkereste ez ügyben Milojevits szerb meghatalmazott minisztert, a budapesti szerb missziók vezetőjét, aki a következőleg nyilatkozott: A bécsi lapjelentésnek semmi hiteles alapja nincs. Baranya kérdését is ugy, mint más területi kérdéseket, a trianoni békeszerződés szabályozza. Az S. H. S. királyság a békeszerződés rendelkezéseinek respektálása alapján áll. E területek kiürítése közös része az összes kérdéseknek, amelyek a békeszerződésben dönttettek el. • BIBllfllBllllBlirflBIRIBai Tárgyalják a Tisza-ügyet Budapest, dec. 9. A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa zárt ülésen ma kezdte ismét tárgyalni a Tisza-iigyet. A vádiratban Kéri, Csernyák és Fényes, mint felbujtók, Dobó, Sztankovszky, Horvát és Pogány mint tettesek, Gertner, Lengyel és Vágó pedig mint bűnsegédek szerepelnek. Csonka Magyarország — nem ország,