Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-05 / 206. szám

Békéscsaba, 1920. december 5. Vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetés' árak: Egy hóra 25 K, negvedevre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A MOVE karácsonyi vásárját szép ünnepség keretében nyitják meg ma d. e. a Vigadó nagytermében. Kétségtelen, hogy az egész keresztyén társadalom egyöntetű lelkesedéssel üdvözli azt a munkát, amelynek eredménye az a kiállítás, amilyenben régen volt alkalma gyönyörködni e környék közönségének. Őszinte örömmel, jóleső megnyugvással csatlakozunk mi is az ünneplőkhöz s szivünk teljes melegével köszöntjük a A\OVE-t. Köszöntjük azt az egyesületet, amely még alig tekinthet vissza múltra, de rövid története már is tele van ragyogó lapokkal. Köszöntjük az eszmét, amelyet zászlajára irt, köszöntjük a módot, ahogyan lépésről-lépésre diadalra viszi ragyogó eszméjét. A MOVE megértette a nemzet lelkének vágyódását, megértette azt, amit minden magyar érez e hazában, hogy tönkretett országunkat csak a keresztény és nemzeti munka mentheti meg. És amint megértette, hirdette is egyenesen, meggyőződésesen. Szava eljutott minden városba, minden faluba s a magyar lelkek vágyaik megvalósítását találva meg az egyesületben, tekintélyes tömegekben tömörültek a kibontott zászló alá. Ma már olyan hatalmas egyesület a MOVE, hogy a külföld komoly érdeklődését is magára vonta s az idegenek elismerését és tiszteletét is kivivta. De nemcsak az eszme magasztos, hanem tiszteletreméltó a munka is, amelyet a kitűzött cél érdekében végez a MOVE. Nem merül ki a gyülésezésben, nem pazarol el minden időt a beszédre, hanem dolgozik. Nem tajtékzik a gyűlölet hirdetésétől, hanem felveszi a versenyt az ellenséggel komolyan, becsületesen; nem kicsinyli le annak erejét, hanem a még itt-ott hézagos ismeretét és gyakorlatát pótolja izzó lelkesedéssel, lángoló hazaszerelettel, nemes jóakarással. És hogy ez a lelkesedés mit mivel, azt látjuk itt a csabai osztály működésében. Kereskedőt nevel a hivatalnokból, lelkes szónokot a szelid háziasszonyból, irót a tisztviselőből, széprrüiparost a kézimunkázni már-már elfelejtett uriasszonyokból, lelkes szónokot a szelid háziasszonyból, szavaló, előadó, ének és zeneművészt (nem országos hirüt, de annál lelkesebbet) a serdülő lányból, tanulóifjuból... és mindezt egy ragyogó, szent eszme a haza önzetlen szolgálatában 1 Ezért köszöntjük a MOVE-t magyar lelkünk teljességével. Mert ugy érezzük, hogy ez az egyesület utat mutat nekünk a feltámadáshoz. Hiszen ha — ugy mint a MOVE-ban — elcsitulna mór mindenütt a gyűlölet lármája, ha a hangos szavalás helyett mindenki dologhoz fogna és legjobb tehetségét állítaná a haza önzetlen szolgálatába, akkor hamarosan boldogulna itt ugy az egyén, mint a köz, nem kellene keseregnünk jövőnk miatt, mert ez a munka megvalósítaná gyűlölet és izgalom nélkül álmaink legszentebbjét: a keresztény és nemzeti Magyarországot. V. K. Kihallgatások a kormányzónál A válság megoldása közeledik Miniszterek és pártvezérek nyilatkoznak Ellentétek a kormányzópártba ti (Saját tuáósitónk telefonjelentése) Budapest, dec. 4. Ma kezdődtek meg a válság megoldására vonatkozólag a kormányzónál a kihallgatások. A kormányzó a délelőtt folyamán Rakovszky Istvánt, a nemzetgyűlés elnökét, nagyatádi Szabó István és Rubinek Gyula minisztereket, délután Haller István kultuszminisztert és Prohászka Ottokárt fogadta. A kihallgatások ideje eltolódott egy kissé, minthogy nagyatádi Szabóval az' előre meghatározott időnél sokkal hosszasabban tárgyalt a kormányzó. Nagyatádi Szabó kihallgatása után tudósítónk előtt kijelentette, hogy a válság előreláthatólag nagyon rövid lefolyású lesz. A kihallgatásokon egyelőre személyi kombinációk még nem kerültek szóba. Rubinek Gyula is ugy nyilatkozott, hogy csak elvi kérdésekről esett szó kihallgatásán. A jövendő kormány közgazdasági és alkotmányjogi teendőiről mondta el véleményét. Haller István kihallgatása háromnegyed négykor ért véget. Tudósítónk előtt tett kijelentése szerint a keresztényszocialisták álláspontjáról számolt be a kormányzónak, mely szerint helyes a királykérdésben a cél kitűzése, de a határozathozatal igen fontos kül- és belpolitikai okoknál fogva végzetesen káros lehet. Az általános vélemény politikai körökben az, hogy esetleg hétfőre, de legkésőbb a jövő hét folyamán feltétlenül elfoglalja helyét az uj kormány. Holnap Kovács J. István, VasadiBalogh György, Fáy Gyula és Ernst Sándor járulnak a kormányzó elé s ezzel körülbelül befejezést is nyernek a kihallgatások és sikerül a kormányválság kérdését tisztázni. Nem igy áll a helyzet a pártválsággal. A párttagok külőmbözőkép értelmezik a legutóbbi párthatározatot. Az egyik felfogás az, hogy a független magyar királyság állapotának és a pragmatika szankció megszűnésének kimondásával a párt a szabad, királyválasztás elvi alapjára helyezkedett, az alkotmányjogi kérdések megoldása pedig már az alkotmányjogi bizottság elé tartozik. Szó sincs róla, hogy a királykérdésben azonnal döntsenek. Hónapok kellenek a tárgyi kérdések elintézésére és csak ezekután kerülhetne sorra a személyi kérdés. A másik álláspont azt vitatja, hogy a párt ezzel a határozattal nem, helyezkedett a szabad- királyválasztás jogának elvi álláspontjára, mert ez esetben kiválások lesznek, de legalább is ujabb párthatározatot involválnak. Rubinek Gyula ugy nyilatkozott, hogy az ellentéteket a dezignálandó miniszterelnök* fogja elsimítani. A királykérdésről szólva kijelenti, hogy a személyi rész most nem aktuális. Ennek elintézése a nemzetgyűlést követő országgyűlés feladata, miután ez dinasztikus kérdés is. A tárgyi rész elintézésében azonban a nemzetgyűlés feladata és ezt el is kell végezni. Ugyancsak az országgyűlés feladata lesz, hogy Károly király helyzetét tisztázza. Az entente figyelmeztetése a Habsburgház restaurálása dolgában nem Írásban érkezett, hanem szóval. A válság a közjogi problémákon kivül a közgazdasági kérdéseket is előtérbe állította és elsőrendűen fontos politikai kérdésekké tette Annak a parlamenti csoportnak egy kimagasló egyénisége, mely feltétlenül kimondatni kívánja, hogy a pragmatika szankció megszűnt és a nemzetre visszaszállott a szabad királyválasztasi jog, ugy nyilatkozott, hogy feltétlenül dűlőre viszik a kérdést, mert mig az elvi jelentőségű határozat meg nem történt, nem orientálódhatunk kifelé és idebent sem lehet erőteljes kormányzás, mely egy megerősödött többségre támaszkodhatnék. Ezt az ütközőpontot el kell távolítani, mert válságot-válság után hoz magával. Semmi esetre sem egyezünk bele abba, hogy tessék-lássék kompromisszummal intéztessék el ez a kérdés, mert ez csak elódázza a válságot. Törvényt követelünk e kérdés rendezésére, mert miniszterelnöki beszédekkel és elvi deklarációkkal nem lehet halogatni és takargatni ezt az ügyet. Ragaszkodunk a nagyatádi Szabó István által kifejezésre juttatott elvekhez és nem engedjük a burkolt legitimista álláspont érvényesülését. Ha többségünk lesz, átvesszük a kormányzást, ha kisebbségben maradunk: ellenzékbe megyünk, de az ügyek további haló-, gatásába bele nem nyugszunk. Ennek a csoportnak a tagjai túlnyomórészt kisgazdák s legutóbb csatlakozott hozzájuk a kereszténypárti Lipták Pál, Dömötör Mihály és Rassay Károly. Vezéreikül nagyatádit és Rubineket vallják. Ujabb tehát igen kevés történt. Politikai körökben élénk viszhangot keltett gróf Andrássy Gyula állásfoglalása, mit lapunk más helyén közlünk, valamint gróf Apponyi Albert nyilatkozata is. Az előbbi vitákra ad okot, Apponyi nyilatkozatának helyességét azonban mind szélesebb körben ismerik el. Van magyar hirnly 7 firóf Andrássy Gyula nyilatkozik a királyság és trónöröklés kérdéséről Budapest, dec. 4. Gróf Andrássy Gyula az aikotmányrevizió és kiráíykérdés ügyében egy hirlapiró előtt a következő szenzációs nyilatkozatot tette : — Ami a királykérdést illeti, azt tartom, hogy ennek elszeleskedett elintézése puccsjellegü volna. Eddig a sajtónak nem is volt szabad vele foglalkozni, még a parlamentben Lem beszélték meg a kérdést objektíve, ugy hogy ha a párt ilyen puccszerüen foglalna állást, ezzel a maga részéről csak forraáalmat csinálna és amikor hangsúlyozza az ország függetlenségét, azt végleg eltemetné. Nagyatádi Szabó István azt mondotta, hogy a kis-ántánt tiltakozik a Habsburgok trónralépése ellen, Magyarország alkotmányának legcentrálisabb kérdését ilyen fenyegetés hatása alatt elfntézni annyit jelent, mint az önállóságunkat feladni. Ezzel a kis-ántánt uralmát nemcsak Pozsonyban és Kolozsvárott, de Budapesten is elismernénk. Halasszuk a kérdésnek az eldöntését akkorra, amikor elérjük, amit okvetlenül el lehet és el kell érnünk, hogy a független állam legelemibb követelményével bírjunk és a békeszerződésbe nem ütköző belső ügyeinket magunk állapítjuk meg. — Mindnyájan megegyezünk abban, hogy a független nemzeti királyság alapján állunk és hogy Magyarország és bármi más ország közt mindennemű közjogi kapcsolat megszűnt. Szerintem azonban van magyar király és van örökösödési jog. — Ha igaz volna is, mint ahogg nem igaz, hogy az egész pragmatica sanctio megszűnt, akkor sem lehetne a koronázás tényét meg nem történtnek tekinteni.