Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-01 / 202. szám

Békéscsaba, 1920november 1. Vasárnap /. évfolyam 200. szám. Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér tangói zúgása, az egyházi és világi méltóságok, az egész Magyarország jelenlétében hull le a lepel Budapesten, a Szabadság-tér négy uj szobráról. Dél, kelet, nyugat és észak négy szobra fogja jelképezni a Nagymagyarország eleven testéből kiszakított országrészeket, ez a h.égy szobor lesz az, oltár, ahová imádkozni járunk s ez a négy szobor lesz az emlékeztető, hogy Csonkamagyarország fiainak kötelezettségük van a szétdúlt Hazával és idegen elnyomás alatt szenvedő testvéreivel szemben. De emlékeztető lesz ez a négy szobor arra is, hogy mi idézte elő azt a rettenetes helyzetet, mely ezeknek a szobroknak a felállítására vezetett. Az idegen faj hazug jelszavakkal'ütötte ki a fegyvert a magyar hős kezéből s idegen hadakat szabadított rá az ezeresztendős országra. Még akkor nem hittük, még akkor nem láttuk a kérlelhetetlenül közelgő végzetet, mert piros-fehér-zöld ködöt varázsoltak szemünk elé s régi álmunk, a független, szabad Magyarország megvalósulásával kecsegtettek. De pár hét múlva, mikor nyeregben érezte magát a hemzetközi fajta, már letépte a trikolór két színét s vörösbe, keresztény magyarok vérébe borította azt a kis Magyarországot, amit nem tudtak eladni, hát nemzetközivé és Istentelenné akarták tenni. Ám a magyarok Istene nem hagyta el a magyart és ez a magyar nép első megmozdulásával elseperte a a terror hatalmát, amelyről már azt hitték, hogy az égig ér, pedig csak addig volt hatalom, amig a megdermedt magyarság öntudatra nem ébredt. Emlékeztető ez a négy szobor, hogy a keresztény magyarság vigyázzon, nyitott szemmel őrködjék, mert a destruktív fajta még köztünk él, ha álcázva is, de közöttünk jár és mérges lehelletévei megfertőzni igyekszik azokat, akik nem elég óvatosak. Jól vigyázzunk minden szavunkra, amit kiejtünk, minden mozdulatunkra, amit teszünk, mert nincs olyan életmegnyilvánulása a magyarságnak, amelyből külső és belső ellenségeink fegyvert ne kovácsolnának ellenünk. Törhetetlen akarással, igazunkban bizva s a jövőbe vetett hittel munkálkodjunk szerencsétlen hazánk sorsának jobbrafordulásán; legyen mindenkor lelki szemeink előtt az a négy szobor és emlékezzünk. Emlékezzünk, hogy csak önmagunkban bizhatunk, emlékezzünk, hogy nincs barátunk széles e világon, emlékezzünk, hogy bűnösek vagyunk, mert nem ébredtünk előbb tudatára magyarságunknak s ha szenvedéseinkkel le is vezekeltük bűneinket, az a kötelességünk megmaradt, — hogy fiainkra szabad, független, boldog Nagymagyarországot kell hagynunk, olyan Magyarországot, amelyben a szeretet, a megértés, a keresztény erkölcs uralkodnak. cb. A nemzetgyűlés mai ülése Beterjesztették a földgázbérletre vonatkozó javaslatot Budapest, nov. 30. A mai ülés vontatottan indul. Nem sokan éreeklódnek a Pénzintézeti Központ reformjavaslata iránt. Az ülés legérdekesebb része az volt, hogy a pénzügyminiszter beterjesztette a földgáz és petróleum források felkutatására egy angol pénzcsoporttat- kötött szerződés becikkelyezéséről szóló javaslatát. A szerződést lapunk más helyén ismertetjük. Részletes tudósitásunk a következő: Rakovszky István elnök fél 11 órakor nyitotta meg az ülést. Iklódy-Szabó János, a pénzügyi bizottság előadója ismerteti a Pénzintézeti Központ reformjáról szóló tőrvényjavaslatot Szterényi József báró szól hoszszasabban a törvényjavaslathoz általánosságban. Megállapítja, hogy ez az első javaslata a kormánynak, amelyben kereskedelemellenes tendencia nincs. Pedig az ilyen tendencia veszélyezteti az ország gazdasági helyzetét. A privilegizált kereskedelem helyett- a kereskedelem szabadságának hive. Kapcsolatba kell hozni a Pénzintézeti Központtal a Postatakarékpénztárat is. A javaslatot elfogadja. Ernst Sándor: Sajnálja, hogy egyetlen javaslatban sem látja, hogy a háborús nagy vagyonokra figyelemmel lenne a pénzügyminiszter. Pedig ez több száz milliót jelentene. Polemizál Szterényivel, Szükségesnek tartja a központok megszámoltatását. Reális költségvetéssel kell dolgozni. Lehetetlen az, hogy az ország jelenlegi lakosságának egyötöd részét az állam tartsa el. Ezt ki nem bírhatjuk. ' Elnök a vitát berekesztette. Iklódy-Szabó előadó pár szóval elfogadásra ajánlotta a javaslatot, majd Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter beterjesztette a földgázés petroleumkutatásra egy angol tőkéscsoporttal kötött szerződést, majd a napirenden levő törvényjavaslatot ajánlotta elfogadásra. A Ház általánosságban a javaslatot elfogadta. A részletes tárgyánál az első szakasznál Szterényi módositását elfogadták, majd az egész javaslatot részleteiben is s az elnök szünetet adott. Szünet után az elnöki széket Bottlik József alelnök foglalta el. Javaslatára kimondotta a Ház, hogy a legközelebbi ülés holnap délelőtt lesz. álfy Dániel interpellálta a kormányt, hogy a közlisztviselők részére cseh cipőgyáraknál rendeltek cipőket, holott a magyar iparosok is tudták volna szállítani. Igaz, hogy állítólag 6 százalékkal drágábbak voltak, de 20 százalékkal olcsóbbak, ha a minőséget nézzük. A kormány ily módon százmilliós értéket vont el az országból! Kérdi a kormányt, ismeri-e a postások cipőügyét, ahol a szállítást nem keresztények kapták, sőt olyan egyén, akinek a papirosbakkancs szállításban szerepe volt. Rabinek Gyula azorínal válaszol. Szigorú vizsgálatot indít minden irányban és a végleges választ ennek lefolytatása után adja njeg. Az ülés vége negyed háromkor. üngol pénzcsoport bérelte hi a földgáz és petróleum forrás kutatás jogát Rz Alföld és a Balaton Hornyéksn ujabb területedet fedeztek fel A Magyar Távirati Iroda jelenti: A sármási földgázkincsek feltárása után az ország többi részein is végeztek kutatásokat, amelyek főleg a nagy magyar Alföldön és a Dunántulnak a Balatontól délre lévő területein folytak. Tudományos megállapítást nyert, hogy ezeken a földgáz- és ásványolajelöfordulások szempontjából eddig teljesen figyelmen kivül maradt területeken földgáznak és esetleg ásványolajnak gazdaságosan kitermelhető mennyiségekben való feltárására alapos reményünk van. Minthogy elsőrendű fontossággal bir az ,hogy ha'ez irányú reményeink valóra válnak, a kitermelés és az országnak a rendkívül becses tüzelőanyagokkal való ellátása mielőbb meginduljon, a magyar kormány sürgős feladatának tekintette a kiaknázás' lehetőségeivel összefüggő kérdések tanulmányozását és megoldását, azonban teljesen leküzdhetetlennek látszó nehézségekbe ütközött. A geológiai tudományos munkák során megállapított területeknek fúrásokkal való feltárása azonban nemcsak rendkívül nagy költségekkel, hanem óriási kockázattal is jár. A mai anyagárak és munkabérek mellett sok száz millióra rug az az összeg, amelyet a feltárási munkálatokba be kellett volna fektetni és kétségesnek látszott, hogy ezt az összeget ma erre a célra lehetne-e előteremteni és nem vonjuk-e el ezeket a tőkéket olyan feladatoktól, amelyeknek megoldásához külföldi tőkét előreláthatóan egyáltalában nem lehet előteremteni. Ebben a nehéz helyzetben a magyar kormánynak örömmel kellett fogadnia egy nagy angol pénzcsoportnak érdeklődését. Az előzetes tárgyalások után a magyar kormány dr. Teleszky János volt pénzügyminisztert kérte fel a részletes tárgyalásoknak Londonban való lefolytatására, aki mellé mint szakértőt dr. Böckh Hugó helyettes államtitkárt rendelte ki. Londonban a tárgyalások október havában véget értek és a tárgyalások eredménye egy egyezmény és egy szerződés, amely szerint az angol részvénytársaság elvállalja a Nagy-Alföldön és a Dunántulnak a Balatontól délre fekvő részein a kutató munkálatok végzését és kötelezi magát, hogy erre a célra legalább százezer font sterlinget bocsát rendelkezésre. Ha ezek a kutató-munkálatok kedvező eredménynyel végződnek, abban az esetben ugy a pénzügyminiszter, mint a szindikátus szakértői által produktíveknek itélt geológiai egységeknek egyharmadrészét a vállalat kitermelés céljából átveheti. Így sikerült a feltárással járó óriási kockázatot teljesen a szindikátusra áthárítani, aminek ellenében a vállalat csak a tényleg megállapított produktív területek egyharmadrészére tarthat igényt. A szerződéses megállapodásoknak e feltételei a magyar államra nézve kedvezők, különösen, ha figyelembe vesszük", hogy Debrecen környéke, ahol máris folyamatba van földgázra egy reményteljes állami mélyfúrás, az átadott területekből ki van véve. Abban az esetben, ha a kutatások már a három évben megállapított szindikátusi időszak letelte előtt is megfelelő eredményt szolgáltatnának, a szindikátus köteles a neki átadott területek kitermelését azonnal megkezdeni. Ha a kutatómunkálatok eredményre vezetnének, a szindikátus köteles legalább egymillió font sterling alaptőkével magyar részvénytársaságot alapítani, amelynek mindenkori alaptőkéjéből a magyar kormány tiz százalék apportrészvényt kap. A részvénytársaság a termelt földgázból és -ásványolajból tiz százalék termelési részesedést köteles a magyar államnak készpénzben vagy természetben kiszolgáltatni. A részvénytársaság köteles lesz túlnyomó részben magyar honosokat, mint tiáztviselőkét és munkásokat alkalmazni és a tisztviselők alkalmazásánál az állami lisztviselői létszám csökkentése során esetleg elbocsátott volt állami tisztviselőket másokkal szemben mindaddig előnyben részesíteni, amig a részvénytársaság tisztviselői karának legalább is egyharmada ilyen állami tisztviselőkből áll. A pénzügyminiszter ma beterjesztette jelentését a nemzetgyűlés elé a szindikátussal kötött egyezményről és szerződésről.