Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-10 / 184. szám

Békéscsaba,1920. november 12. Péntek /. évfolyam 186. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér IS. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér ipponyi Hlberf a nemzetgyűlésen legutóbb tartott beszédében foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy eddig miért nem lépett be a keresztény pártokba. Azt kivánja, hogy minél kevesebb játék folyjon az antiszemita és demagóg jelszavakkal és minél több fegyelmezettség, jogrendszeretet és szociálpolitikai haladás legyen. Sajnos azonban — úgymond — eddig az előbbiekből sok, az utóbbiakból pedig kevés mutatkozik. Abban a pillanatban, amikor az arány mefordul, belép a keresztény pártba. Sokkal nagyobb tisztelettel övezzük Apponyi Albert személyét, semhogy az ő nézetét és álláspontját bírálgatni akarnánk. Tudjuk, hogy mi nem vagyunk erre hivatottak. Ha mégis megjegyzést füzünk szavaihoz, ezt csak azért tesszük, mert ugy érezzük, hogy az egész ország érdekében való volna, ha az ő tiszteletreméltó, itthon és külföldön egyaránt nagyrabecsült egyéniségét ott látnánk a keresztény-párt vezetőinek sorában. Ugy érezzük, — és ebben velünk van az egész keresztény magyarság — ha ő és a hozzá hasonló politikai nagyságok irányítanák a keresztény politikát, akkor sokkal közelebb jutnánk eszméink megvalósításához. Hiszen ha tényleg kelleténél több a jelszó, a szópuffogtatás a kereszténység táborában, ha a fegyelmezetlenségnek itt-ott mutatkoznak jelei, ennek alighanem az az oka, hogy a kipróbált vezérek, a régi, higgadt keresztény politikusok távol tartják magukat e párttól. Igy kerül — bár jóhiszemű — de nem eléggé tapasztalt, még uj emberek kezébe a vezetés, akikből bizony hiányzik a kellő erély, a gyakorlat, akiknek még nincs meg a kellő egyéni sulyuk ahoz, hogy a kívánatos erős, öntudatos egységet megszilárdítsák. Minden komoly ember, aki becsületesen küzd a keresztény nemzeti eszmékért, ellensége a folytonos kiabálásnak, az antiszemita és demagóg jelszavak üres puffogtatásának, viszont minden igaz keresztény magyar jogtisztelő, rendszerető óhajtja, a munkát, a szociálpolitikai haladást, mindennél jobban vágyik a rendezett békességes, termékeny viszonyok után. Mi sem természetesebb, hogy ezt a keresztény tömeget könnyű volna komoly, épitö irányba terelni. Rz is bizonyos, hogy a keresztény magyarság el fog oda jutni, hogy intézményesen s ne jelszavakkai gyakorolja a tiszta keresztény eszméket, hiszen ez a célja. De ha magára hagyják a legjobb indulatu tömeget, vagy ha egyenesen tehetetlen vezérekre bízzák, akkor bizony történnek kilengések, botlások, sót hibák is. Ezért óhajtanánk, ha kipróbált, erőskezű, nagy tehetségű politikusok állnának a keresztény pártok élére. Ha Apponyi Albert odaállna, akkor kétségkívül hatalmas lépéssel jutnánk közelebb kitűzött célunkhoz.'Akkor bizonyosan kevesebb lenne a jelszó, iöbb a termelő, komoly munka. Ha a minden maguar őszinte tiszteletétől övezett Apponyi belépne a keresztény pártba, hamarabb itt volna az a pillanat, amikor az „az arány megfordul « V. K. Amerika a német kártérítési összeg csökkentését követeli Legfelsőbb diplomáciai körökből szerzett információkra hivatkozni a „Central News" azt irja, hogy az Egyesült-Államok nem csak a háború alatt elkobzott német állami tulajdonokat fogják vissza adni, hanem követelni fogják azt is, hogy a többi entente-államok is csökkentsék kártérítési igényüket. Ez a követelés elsősorban a franciákra vonatkozik, akik ismételten közölték az angol kormánynyal, hogy a békeszerződésben biztosított jogaik egyikéről sem hajlandók még részben sem lemondani. 9 nemzetgyűlés ülése Budapest, nov. 9. Rakovszky István elnök d. e. fél 11 órakor nyitja meg az ülést. Napirenden van a földbirtokreformjavaslat. Nagy Pál szerint a javaslat elkésett, mert már évekkel ezelőtt meg kellett volna valósítani. Ma sem keresztényi, mert a földmegosztás nem igazságos. Nem helyesli a családi birtokokat. Szabó János a javaslatot arany hidhoz hasonlítja, melyen keresztül az ur és szegényember egymásnak kezetnyujtanak. Giesswein Sándor a következő szónok, ki örömét fejezi ki afölött, hogy végre egy olyan javaslat került tárgyalás alá, mely nagy szociális haladást jelent. Mint Csizmadia is hangoztatta, ez az igazi szocializmus, de ez messze van Marxtól. Teljes harmóniát kiván a társadalmi osztályok között. A javaslatot elfogadja. Pallavicini György őrgróf őszinte szivvel örvend a javaslatnak. Nem akar felette kritikát mondani, bár meggyőződése, hogy nem jelenti az ideális birtokmegoszlást. Hangoztatja, hogy már régebben erre az útra kellett volna térni. Griegerrel polemizálva kijelenti, hogy ő adatok nélkül támadja és alaptalanul kasztnak nevezi az arisztokráciát, holott ma Magyarországon az arisztokraták száma igen kicsiny s azok között sincsen egyetértés. Grieger szalonokról beszél, hol megvetően emlegetik a parasztot s hangoztatja, hogy az arisztokrata képviselőknek nem volna szabad felvenniük fizetésüket. Csak mellékesen jegyzi meg, hogy ő nem veszi fel a fizetését. Grieger, mikor ilyeneket mond, az elmúlt forradalmak hangját juttatja szóló eszébe. Cserty József a javaslatot, bár aggályai vannak, elfogadja. A hitbizomány eltörlésének hive. Berky Gyula örömmel állapítja meg: az egész Ház egyetért abban, hogy ennjb a javaslatnak törvénnyé kell válnflj&Ez a harmónia azonban odakint nincs meg. Bevallja, hogy ezt a javaslatot csak kezdetnek tekinti, mert ha a magántulajdon szentség, akkor abból juttatni kell mindenkinek. Az országos birtokrendező törvényszéket csak bizonyos feltételekkel fogadja el. Az ülés lapunk zártakor még folyik. Royalista tüntetés Görögorsiágban Athén, nov. 9. Athénben és Görögország több nagy városában hatalmas royalista tüntetések voltak. Az athéni tüntetéseken mintegy 60 ezer ember vett részt. A törökök nem ratifikálnak Pdris, nov. 9. A török kormány arról értesítette a szövetséges hatalmakat, hogy a mostani időket nem tartja alkalmasnak a békeszerződés ratifikálására. Nyomozás a vasárnap! események ügyében Budapest, nov. 9. A budapesti hatóságok teljes erélylyel láttak a nyomozáshoz annak a kiderítésére, hogy kik voltak a kezdeményezői és a vezetői a vasárnapi eseményeknek. Amint ismeretes, a detektívek az illetéktelen lakásrekvirálókat tettenérték. A lipótvárosi kaszinó lefoglalt helyiségeit különben ma már teljesen kiürítették a vaggonlakók, minthogy a kaszinó vezetősége 3 családot még tegnap este, egyet pedig ma reggel megfelelő lakásokba szállásolt el. Magyarok Amerikában Most, hogy a keresztény nemzeti megújhodás idejét éljük, minduntalan azt halljuk, hogy ennek legnagyobb akadálya gazdasági téren a magyar faj üzleti érzékének hiánya és idegenkedése a kereskedelmi és ipari pályáktól. Ezt a valóság igazolni is látszik, mert vajmi ritkán tapasztaljuk, hogy jobb családok ivadékai, műveltebb, tehetségesebb ifjak, ezekre a pályákra lépnének, mert nálunk az a begyökeresedett felfogás az uralkodó, hogy csak azt a gyermeket adják kereskedő- vagy iparos tanulónak, aki az iskolában nem boldogul, vagy azért, mert nem tanul, vagy mert rakoncátlanságát nem tudja megtörni az iskolai fegyelem. De ha kitekintünk egy kissé megszűkült határainkon a messze nagyvilágba, kétségessé kell hogy váljék az a tudat, mintha a magyarban nem volna meg a rátermettség a gazdasági közvetítői és ipari termelő munkára és nem-e inkább csak azért maradtunk vissza e pályákon, mert nem becsültük meg kellőképpen azokat és csak a kevés képzettséggel biró, kisebb tehetségű fiainkat tereltük oda. Carnegie, az amerikai acélkirály halála önkéntelenül rátereli figyelmünket Amerikába szakadt honfitársainkra s talán nem lesz érdektelen megemlékezni azokról a véreinkről, akik megcáfolják a magyal

1 faj üzleti rátermettségének hiányát. Carnegie legbizalmasabb embere, valósággal jobb keze egy Sváb nevü magyar ember volt, aki német hangzású neve dacára színtiszta magyar családból származott és Esztergomban látott először napvilágot. Fiatal korában került ki az újvilágba, ahol tudjuk, hogy sem összeköttetés, sem előítéletek nem viszik előre az embereket és különösen nem üzleti téren. Saját erejéből, veleszületett rátermettségével hivta fel a figyelmet magára az óriási acél müvekben és főnökének éles szeme és jó emberismerete hamarosan felfedezte a benne rejlő kiváló tehetséget, hogy fokról-fokra emelve, hamarosan vezető állásban alkalmazza. És ki ne hallott volna a világhíres Ford gépkocsigyárairól, amelyek a legnagyobb teljesítményűek az egész földkerekségén, mert évenkint 75000 gépkocsit készítenek, tehát a nap minden órájában, az éjjeli órákat nem véve ki, 10 vadonat uj gépkocsi gördül ki a gyárak műhelyeiből. És ezeknek a Ford gyáraknak agilis vezető embere szintén magyar ember, Galamb József, akinek a neve is elárulja tösgyökeres magyar voltát. A szomszédos Makóról származik, ahol családja ma is él és testvére dr. Galamb Sándor keresett ügyvéd. Amint értesülünk Galamb József, dacára elért magas állásának, visz-