Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-31 / 177. szám

I Békéscsaba, 1920. október 31. — Választmányi ülés. A Békéscsabai Iparosifjak Művelődési Egyesülete rendes havi választmányi ülését november 3-án este 8 órakor tartja meg. Pontos megjelenést kér az Elnök. — Vaggongvár Jugoszláviában. Egy horváth-szlavon érdekeltség Szlavonbrödban vaggongyárat illetve vaggonjavitóüzemet akar felállítani. E célból 5 millió dinár alaptőkével részvénytársaságot alapítanak. — Tanyafelgyujtásért — halál. A kecskeméti rögtönitélő bíróság halálra ítélte Bán Sándort, aki özv. Zilahi Lászlóné tanyáját felgyújtotta. A vádlott azon védekezését, hogy ittas volt a tett elkövetésekor, nem vette figyelembe a törvényszék, sem azt, hogy kedvese, Zilahiné leánya, biztatta a gyujtogatásra. A kegyelmi tanács felterjesztette kegyelmi kérvényét a kormányzóhoz. — Nyugtázás. A türkösi református templom építésére Tímár Endre 40 koronát adomángozott kiadóhivatalunk utján. x Rendkívüli taggyűlést tart az «Előre« M. T. E. a Vigadó nagytermében folyó hó 31-én, vasárnap délelőtt 10 órakor. Tárgy : Kován elnök és Fischer pénztáros felmentése, a megüresedett tisztek betöltése, páluaügy és esetleges indítványok. Felkéretnek a tagtársak, hogy a fontos tárgysorozatra való tekintettel lehetőleg teljes számban jelenjenek meg. — A burlingtoni jaguár jön a jövő héten 1 Világszerte megcsodált 24 felvonásos amerikai filmalkotás. Főszereplő: Pearl White, a Dollárkirálynő főszereplője. — Felhívás gyapjú beszolgáltatásra. Felhivatnak mindazon termelők, kik többszöri feihivásom dacára gyapjút bejelenteni elmulasztották, hogy azt most már haladéktalanul megtenni szíveskedjenek a saját érdekükben, mert aki ezt megtenni vonakodnék, a bejelentést most is elmulasztja, ugy az illető a m. kir. minisztériumnak 3422—920. sz. M. E. rendelete értelmében szigorúan meg lesz büntetve s ezenfelül a gyapjú készlete el is lesz kobozva. Gyapjú elszállítása november hó 4-én délelőtt 8 órakor történik a városházáról. Bővebb felvilágosítást ad Mázor Pál bizományos Garai-utca 7. szám alatti házánál. — Köszönetnyilvánítás. Sipos Ignác urnák 100 K adományáért, tüzelő helyett, hálás köszönetét fejezi ki a Stefánia Szövetség elnöksége. x Orvosi hir. Dr. Deutsch Béla kozmetikai orvosi rendelőjében (II., Irányi-utca 15. szám) az Qrvosi tudomány modern módszereivel (u. m. kék fény, száraz és nedves meleg, szénsavhó, elektromosság stb.) gyógyítja a hajhullást, fagyást, a tisztátalan arcbőrt, tünteti el a szeplőket, májfoltokat, szőröket, szemölcsöket és kezeli a különböző egyébb szépséghibákat. Rendel délelőtt 10—12. és délután 4—7-ig. x Szives tudomásul. Irja meg saját és barátainak a cimét egy levelezőlapon a BENKŐ BANK részvénytársaságnak Budapest, Andrássyut 60., azonnal kap ingyen és bérmentve egy 192l-es zsebnaptárt. x Jogászok! Katona Artúr doktor jogi és közgazdasági szemináriuma, Budapest, IX., Ráday-utca 41. Előkészítés és jegyzetbérlet az összes jogi vizsgára, ügyvédi és bírói vizsgára és a közgazdasági tudomány egyetem minden fakultására. Tanácskozás és utmutatás díjtalan. 9 Békéscsaba-városi Takarékpénztár mai közgyűlése elé terjesztett igazgatósági jelentéshez! A takarékpénztár igazgatósága 1919. évi január 24—25. napjain tartott ülésébén a következő egyhangú megállápodásra jutott: „A Békéscsaba-városi Takarékpénztár messze megette maradt azon fejlődési foknak, melyet egy 517 éves múlttal bíró pénzintézettői annak részvényesei joggal elvárhatnak s a mai világfelfordulást követő években az intézet feltétlenül a haldoklás állapotába jut, ha annak eddigi irányán s szellemén gyökeres változás nem történik s ha üzletkörét a változott viszonyokkövetelményeinek megfelelően és késedelem nélkül ki nem terjeszti. Az igazgatóság többször tett kísérletet az üzleti szellem élénkítésére, de e kísérletek a takarékpénztárral szövetséges Aradmegyei Takarékpénztár conservativismnsával szemben meddők maradtak s az intézetre váró közeli sötét jövő arra a meggyőződésre kényszeríti az igazgatóságot, hogy váljon el az Aradmegyei Takarékpénztártól és az élet viharaival vegye fel a küzdelmet." Az elválás megtörtént s az igazgatóság az egy miliió korona alaptőkével alakult „Alföldi Mezőgazgazdasági-, Ipari- és Kereskedelmi Rt." fúziója iránt vette fel a tárgyalás fonalát s a tárgyalás azon eredménnyel kecsegtetett, hogy az Alföldinek a Csaba-városiba leendő beolvadása esetén a Csaba-városi alaptőkéjét megkétszerezi s üzletkörét bővítheti, a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület pedig, melynek érdekkörébe tartozik az Alföldi, beolvadás esetén abban találná meg számadását, hogy szövetségre lépve a Csaba-városival, egy eddig konkurrens intézetet tenne szövetséges társává, — e mellett azonban a Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatója biztosította a Csabavárosi igazgatóságát, hogy a Takarékpénztár Egyesület a Csaba-városinak sem igazgatóságában, sem közgyűlésén többséggel dominálni nem kiván s mozgási szabadságát nem érinti. A Takarékpénztár Egyesület ezután az Aradmegyeitől megvette a Csaba-városi 2100 drb. részvényét. Ezek megtörténte után jött a kommunizmus és az oláh megszállás s a Csabavárosi igazgatósága az intézet szanalásával csak 1920. juniusban foglalkozhatott ismét. Az.e közben eltelt 1 és fél év alatt azonban a viszonyok megváltoztatásával megváltozott a Csabavárosiba beolvadni szándékozó Alföldi mezőgazdasági részvénytársaság vagyoni állapota is, amennyiben alaptőkéjének 50 százaléka hadikölcsőnökben és egy ipari húsfeldolgozó részvénytársaság részvényeiben van, s a Csabavárosinak ezen papírokat természetben kellett volna átvennie. Ezért az intézet alólirt ügyésze, támogatva az igazgatóság helyettes elnöke és egyik tagja által is, az Alföldivel való fúziót a Csabavárosira nézve hátrányosnak találta, mert azzal az alaptőke felemelés célja nem lenne elérve. Ugyanekkor egy békéscsabai keresztény csoport ajánlatot tett az igazgatóságnak arra, hogy átveszi a Takarékpénztár Egyesület birtokában levő 2000 darab Csabavárosi részvényt, ha az igazgatóság elejti az Alföldivel való fúziót, tőkeemelés esetén pedig a Nemzeti Hitelintézet támogatásával kész az alaptöke emelésben 2 millió korona erejéig részt venni. A Takarékpénztár Egyesület azonban részvényeit nem volt hajlandó átengedni, a Csabavárosi igazgatósága pedig a keresztény csoport ajánlatát annak bővebb tárgyalása nélkül mereven elutasította és megmaradt azon álláspontja mellett, hogy a fúziót az Alföldivel megcsinálja. Az igazgatóság által a közgyűlés elé terjesztett évi jelentés azon része, mely szerint ez ujabbi tárgyalás folyamán a kiküldöttek kölcsönösen megállapították, hogy az Alföldinek a Csaba-Városiba való beolvadásának s ezzel az utóbbi intézet alaptőke emelésének sem elvi, sem pénzügyi akadálya nincs, a valóságot nem fedi teljesen, mert a három tagból álló kiküldöttek egyike, az intézeti ügyész az ujabbi tárgyalás folyamán épen az ellenkezőjét állapította meg annak, amit az igazgatósági jelentés kölcsönösen megállapítottnak mond. Nem világosítja meg teljesen a valóságot az igazgatóság évi jelentésének következő része se: „Az Aradmegyei Takarékpénztár részvény érdekeltségét a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesületnek engedte át", mert az igazgatóság 1912. február 12-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyvben az Egyesület vezérigazgatója azt a tényt szögezne le, hogy az Egyesület az Aradmegyeinek 2100 drb. Csaba-Városi részvényét 300 koronás árban megvette s abból, hogy a Csaba-Városinál részvényekkel többségben ne legyen, 1000 darabot tartott meg magának és 1100 darabot átengedett egy szindikátusnak. Ezen szindikátusnak alólirt intézeti ügyész is tagja volt s az volt a szándéka, hogy a szindikátus 1100 drb. részvényét a békéscsabai gazdák közt helyezi el s a gszdaköznnséget szerzi meg a Csaba-Városi érdekeltségébe. Ezen törekvése azonban nem járt sikerrel, mert a szindikátus az 1100 drb. részvényt hirtelen eladta, de hogy kinek, arról a takarékpénztár r. t. részvénykönyve nem ad felvilágosítást, mert a részvények nem lettek, átírva. Az intézeti ügyész ezenfelül aggodalmának adott kifejezést az alapszabályok 24., 26. és 31. §§.-ai célbavett módosítása és a Takarékpánztár-Egyesület azon szándéka iránt, hogy az Egyesület három igazgatóját s alkalmazottját akarja delegálni a kilenc tagu Csaba-Városi igazgatóságába, mert ezzel el lenne ejtve a Takarékpénztár-Egyesület részéről tett azon ígéret, hogy az Egyesület a CsabaVárosinak sem igazgatóságában, sem közgyűlésén többséggel dominálni nem kiván s mozgási szabadságát nem érinti. Az egyesület dominálása iránti aggodalomnak az az alapja, hogy az igazgatóság egy része is erősen ragaszkodik a fúzióhoz, mely csak az Egyesületnek válhatik hasznára s az Egyesület három delegált tagja az igazgatóság ezen részével bizony dominálná azt az irányt, melyet az intézeti ügyész az igazgatóság kisebb részével egyetértve a Csaba-Városira nézve veszélyesnek tart. Az intézeti ügyésszel ellentétes véleményű igazgatósági tagok, hogy saját felfogásuknak könnyebben szerezzenek érvényt, az intézeti ügyészt az alapszabályok 30. és 39. §§-ainak módosításával az igazgatósági ülésekből ki akarják zárni. Dr. Sailer Vilmos, intézeti ügyész. Párisi hir a ratifikálási határnapról Budapest,' okt. ^0. Párisi lapok szerint jegyzék van útban a magyar kormányhoz, mely a béke ratifikálásának határnapjául november hó 15-ikét tűzi ki. A jegyzék még nem érkezett meg rendeltetési helyére. A „Temps" azt is hozzáfűzi ehez a közleményhez, hogy a Nagykövetek Értkezlete elhatározta minden további halogatási kérelem elutasítását. Korai hideg országszerte Budapest, október 30. Az erős hideg tul korai beköszöntését az Országos Metorológiai Intézet azzal magyarázza, hogy északról erős légáramlat nyomult Középeurópába és természetesen az északi vidékek hidegét hozta magával. Budapesten ma a Dunához közel eső részeken 4—5 fok volt a fagypont alatt az átlagos hőmérséklet. Szegeden tegnap reggel 8, ma reggel 10 fokos hideg volt. Csonka Magyarország — nem ország, Gsorvásiak-Hákosilenöhöz Rákosi Jenőhöz, a jubiláló nagy magyar újságíróhoz, a csorvási Elöljáróság a következő üdvözletet intézte : A magyar kultura lelkes apostolát, a szépirodalom nagymesterét, a magyarság önzetlen bajnokát, a haza bölcsét Rákosi Jenő ő méltóságát irói jubileuma alkalmából nagy örömmel ünneplik, mélységes tisztelettel, nagy szeretettel üdvözlik és imádkoznak a magyarok Istenéhez, hogy Rákosi Jenőt tartsa életben nagy Magyarországnak: Csorvás, 192Ö. évi október 24-én. A falu lakossága nevében a községi elöljáróság Popovits Kornél főjegyző, Zolni sk. biró, Áchim jegyző. Az üdvözlő iratot aláírták még a fcsorvási kaszinó, a Csorvás vidéki gazdaszövetség, a kisgazdák és az iparos egyesület elnökségei. ••••ni i • • • • • i • •••••• Tőzsde. Valuták: Lei 720—730, Márka 590-596, Font 1450—1570, fr. Frank 2900—3200, Sv. Frank 6650—6700, Dollár 400—420,Napoleon 980-1140, Lira 1580—1650, Rubel 340—359, Sokol 520—530, Kor. Dinár 1230— 1262, Fr. Dinár 1220—1263, Pleva 590—570, Jugoszláv 150—160, Arany 1180—1210, bécsi kifizetés 100—106. Lengyel márka 140—152, Zürichben a magyar koronát l-55-el jegyezték. Devizák: Amsterdam 5220—5320, Német 605—630, Olasz 1630—1690, Prága 520—540, Sveici 6650—7000, Bécsi kifizetés 102—107, Koppenhága 5600—6000, Stokholm 7900—8400, Krisztiánia 5550—5950, Szokol 3800 —3907, Szófia 515, Zágráb 325. Női és férfi kalapok alakítását 4 nap alatt késziti Széli kalapos Baross-utca 14. Uj férfi kalapok bármilyen szinben 300 K-tól feljebb. Dus választék férfiés fiu sapkákba*.