Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-22 / 169. szám

Békéscsaba, 1920. október 22. Xörő&váűók 3 A besorozott magyarok is kérhetik repatriálásukat Temesvár, október 21. A napokban érkezett meg a temesvári katonaügyosztályhoz a hadkiegé­szítő parancsnokság átirata, amelyben közli a nagyvezérkar rendeletét a repat­riálásokra vonatkozólag. Az uj rendelet megengedi a már besorozott had­köteleseknek a repatriálást is bizonyos feltételek mellett. Az uj rendelet szerint a magyar és székely nemzetiségű ifjaknak a Magyarországba való repatriálás, valamint a zsidó ifjaknak az Amerikába való kivándorlás az egész ország területéről meg van engedve, úgyszintén az összes 1874—1896 születésü kontingensben erdélyi, idegen nemzetiségű egyéneknek, valamint a volt osztrák-magyar hadseregbeli tiszteknek is, tekintet nélkül arra, hogy be vannak-e vagy be lesznek-e irva a sorozási táblázatokba. Ezeknek a szülői beleegyezés és a vagyonuk likvidálását igazoló irás mellett Írásbeli nyilatkozatot kell késziteniök arról, hogy véglegesen és önként távoznak el, hogy lemondanak a román állampolgárságról és nem fognak többé Romániába visszatérni. — A német Reichstag meg­nyitása. A német nemzetgyűlést tegnap ünnepélyesen megnyitották. A programmban a szénbányák szo­cializálása is szerepel. — Bizonytalan a forgalom a Dunán. A Duna a nagy áradás ufán most oly rohamos apadásban van, hogy a sekély viz veszélyez­teti a forgalom lehetőségét. — Általános lengyel-sztrájk a duplakamara miatt. Lembergben, Krakóban és Varsóban tegnap ál­talános sztrájk tört ki azért, mert a kormány nem állott el attól a szándékától, hogy főrend- és kép­viselőházat alkosson. — Kosárfonó háziipari mester­képző tanfolyam. A m. kir. föld­mivelésügyi miniszlerium a házi­ipari tanfolyamok vezetésére szük­séges munkamesterek képzésére Szegeden 1920. évi november 2-től 192Ö. december 14-ig tartó mester­képző tanfolyamot rendez. A tan­folyamra felvétetnek oly férfiak, akik a kosárfonásban már is kellő jártassággal birnak. A tanfolyamon résztvevők élelmezést és lakást in­gyen kapnak, továbbá az általuk készített munkadarabok felét is meg­kapják. Ágyneműt, evőeszközöket és tányért mindenki magával tar­tozik hozni. A felvételi dij, 100 K előre fizetendő. Jelentkezéseket Fe­hér Ignác háziipari kerületi fel­ügyelő Algyő (Csongrádm.) cimre kell küldeni. Akik a tanfolyamot sikerrel végzik, bizonyítványt kap­nak s mint háziipari oktatók nyer­nek elhelyezést. — James Morrison kalandja. Ma és holnap, 22-én és 23-án a moziban IJames Morrison kaland­jai lesznek láthatók. Egy fegyenc, aki a távol gyarmatok egyik fegy­házából szökik meg, ezer veszé­lyen át hazaérkezik és elkeseredett harc utan bebizonyítja ártatlansá­gát. 24-én, vasárnap Háborgó lel­kek, társadalmi dráma 4 felvonás­ban. — Az Erdélyi Magyar-Székely Szövetség gyulai osztálya október 17-én a vármegyeházán tartott köz­gyűlésen megalakult a következő tisztikarral : elnök báró Apor Vil­mos, alelnökök Péterffy István, dr. ürmössy Károly, főtitkár Görgényi Béla, jegyző Köllő Ferenc, pénzta­rosjózsef Dezső. Férfi-választmány : elnök Balogh Elek, tagjai: Bartos József, Bálint Géza, Dobay Ferenc, Horti Béla, Igaz Gusztáv,' dr. Kiss László, Lánczy Lajos, dr. Lovich ©dön, Németi József, Pap Endre, dr. Fetrovszky György, Sal József, dr. Schröder Gábor. Hölgy-választ­mány : elnök Ruff Ferencné, alel­nök Marosy Aranka, tagjai: Bartos Károlyné, dr. Follman Jánosné, Gör­gényi Béláné, Horti Béláné, József Dezsőné, Kaufmann Ödönné, Lindl Eta, Morvay Zoltánné, Némedy Anna, Némedy Gabriella, Panyik Tóth Józsefné, Péerffy Vera. — A mozi vasárnapi előadásai. A városi mozgó jövő vasárnap 3 előadást tart még pedig 5, fél 7 és 8 órai pontos kezdettel. — Embervadak. A mozi 29. és 30-án oly világslágert játszik le, melynek párja még nem akadt a filmüvészetben. Embervadak cime annak a képnek, melyben a nők kedvence, a Judex szerepéből köz­ismert René Cresté és humoros part­nere, Cocantin alakítják a főszerepe­ket. A hatalmas filmalkotás eeyenlő értékű a Judex fi mekkel. Megrázó tragikum, izgató kalandok összeté­tele a témája az Embervadaknak. Németország és az orosz kiküldöttek Kiutasították őket Berlin, okt. 21. A német kormány azokat az orosz szovjetdelegáltakat, akik a német szociáldemokraták naggyüléseire ér­keztek meg Berlinbe, felszólította, hogy 3 nap alatt az ország terü­letét hagyják el, különben letartóz­tatja őket. A kiküldöttek azonnal elutaztak Németországból. aisi*B*C)tBiiaMilKiit>ijiBBia Százezer koronás fogadás a mm végére A budapesti mágnásvilágnak érde­kes szenzációja van. A háború első évének októbere táján történt, ami­kor a Nemzeti Kaszinó dohányzójá­ban Sigray gróf vésztjóslóan azt hangoztatta, hogy kell vagy öt esz­tendő. mig békekötés lesz majd. Pallavicini őrgróf mosolyogva legyin­tett a pesszimista kijelentésre és gú­nyosan vágta oda Sigraynak, hogy jól néznénk ki, ha minden magyar gróf igy gondolkozna. — Már pedig én fenntartom, amit mondtam — hangzott Sigray ke­mény szava — és tartok minden fogadást. — No én se riadok vissza. Áll százezer korona! A kaszinótagok jóizüen kacagtak a szivar mellett és siettek a foga­dást forszírozni. És a két gróf most már nem vonta vissza a szavát. Puikovich József, az Országos Ka­szinó igazgatója és báró Vojnits Sándor sietve foglalták irásba a fo­gadást. A napokban Sigray gróf több hónapi külföldi tartózkodásáról haza­tért és felvetette a kérdést, hogy ki nyerte meg a fogadást. A kaszinótagok zsűri kiküldését indítványozták, ami meg is történt. A zsűri elnöke báró Vojnits Sándor lett s a napokban össze is ült a fo­gadást eldöntő bizottság. A tárgya­lás rövid volt. Sigray gróf frappáns bizonyítékkal lépett a zsűri elő. Kérte annak megállapítását, hogy 1914 junius 18-án ölték meg Fe­renc Ferdinándot Sarajevóban s a háború kitörésének ezen napjától számított öt év múlva, tehát ponto­san Ferenc Ferdinánd meggyilkolá­sának évfordulóján: 1919 junius 18-án irták alá a versaillesi békét. A zsűri elfogadta Sigray bizonyíté­kát. Az őrgróf tehát elvesztette a fo­gadást. A pesti pletyka azt beszéli, hogy amikor Pallavicini átnyújtotta Sigray grófnak a százezer koronás csekket, a nyertes mágnás moso­lyogva csak ennyit mondott: — Látod Gyurka, ezután ötre ne vágj be ! 1 9z oláh szocialistái! követelései Békéscsaba, okt. 21. Bukarestből • jelentik : Románia valamennyi szocialista pártjának de­legátusai vasárnap, okt. 10-én kon­ferenciát tartottak a bukaresti szocia­lista párt helyiségében, hogy erélyes határozatokat hozzanak a hatóságok szakadatlan törvényellenességei és üldözései ellen. A konferencia elhatározta, hogy főleg képviselőkből álló deputációt küld azonnal a miniszterelnökhöz, amely a következő követeléseket tar­talmazó memorandumot ad át neki: 1. Az egyesülési jog respektálása, a munkásmegbizottak és munkás­tanácsok elismerése. 2. A katonaságnak a gyárakból és üzemekből való visszavonása. 3. Szigorúan tiltsák el a munka­adókat attól, hogy munkásszervezeti kérdésekbe beavatkozzanak ; az ezen okokból elbocsájtott munkásokvissza­fogadása. 4. Az állami üzemekben foglal­koztatott munkásoknak folyósítsák a követelt pótlékokat. 5. Trancu-Jassi sztrájktörvényének érvénytelenítése és egy olyan tör­vénynek a hozása, mely respektálja a munkásságnak áldozatokkal kiví­vott jogait. 6. A hadiállapotnak és cenzúrának valóságos megszüntetése. A katona­ságnak a közigazgatástól való teljes eltávolítása, illetőleg távoltartása. 7. A munkásbiztositási törvény módosítása az autonómia elvének és a munkások bevonásának és meg­hallgatásának alapján. A miniszterelnöknek átadott memo­randum kijelenti, hogy a munkásság el van határozva arra, hogy ezen követeléseiknek kivivására az általá­nos sztrájkot proklamálja. Tőzsde. Valuták: Lei 680—710, Márka 555—565, Font 1330—1380, fr. Frank 2680—2750, Sv. Frank 5800—6200, Dollár 380—405,Napoleon 980-1140, Lira 1520—1560, Rubel 335—355, Sokol 475—485, Kor. Dinár 1120— 1160, Fr. Dinár 1110—1150, Pleva •535—560, jugoszláv 150—160, Arany 1150—1175, bécsi kifizetés 95—100. Lengyel márka 140—160, Zürichben a magyar koronát 1 -50-neI jegyezték. Devizák: Amsterdam 5500—5119, Német 565—585, Olasz 1540—1580, Prága 465—485, Sveici 6000—6400, Bécsi kifizetés 97—101, Koppenhága 5000—5400, Stokholm 7300—7800, Krisztiánia 5000—5400, Szokol 3800 —3907. Cionista kongresszus Kolozsvárott Kolozsvár, okt. 21. Kolozsvárott ma kezdődött meg a cionista kong­resszus. R kongresszuson az erdé­lyi és oláhországi zsidók vesznek részt. Hir szerint tízezer zsidó gyűlt össze. A kongresszus 26-ig ta.it. 9 névmagyarosítás szigorítása Zilahi Kiss Jenő, fővárosi tanácsnok nyilatkozata Budapest, okt. 21. A Virraáat jelenti: Az újonnan megválasztott tanácsnokok közül Zilahi Kiss Jenő, volt Békésvár­megyei kormánybiztosnak és fővá­rosi tanácsjegyzőnek tanácsnokká történt megválasztása fájt talán leg­jobban a közgyűlés liberális és szabadkőműves elemeinek. Most te­hát, hogy Zilahi Kiss tanácsnok az annyira fontos közjogi és anya­könyvi ügyosztály elére került, mind­két oldalról általános érdeklődés mutatkozik az intranziyens keresz­tény főtisztviselő várható erélyes működése iránt. A Virradat munkatársának Zilahi Kiss Jenő tanácsnok uj munkakö­rét illetőleg a következőket mondta : — Az utóbbi években már túl­ságosan elharapódzott névmagya­rosítások ügyében a kormány ál­lásponját tartom mérvadónak, mely szerint azt is vizsgálat tárgyává kell tennünk, hogy a névmagyaro­sítást kérő milyen érdemeket szer­zett a magyar név viselésére. A régi gyakorlat ugyanis azt igazolta, hogy a magyar név adományozá­sával olyan egyének is jutottak magyar névhez, (pl. Kunfi, Pogány, Kun Béla stb.), kik csak nevükben lettek magyarok, érzésükben azon­ban ellenségei voltak a magyarság­nak. Nekem az a felfogásom, hogy a magyar név adományozását szi­gorúan nemzeti szempontból kell kezelni és csak azoknak szabad megengedni, akik hivatalos okmá­nyokkal és hitelt érdemlő módon tudják igazolni azt, hogy érdeme­sek arrá, hogy magyar hangzású nevet viseljenek. A magyar hang­zású név megszerzése ugyanis nem jogos' mindenkinek. Annak adomá­nyozása : kegy. — Az anyakönyvi kiigazításokra nézve az a fölfogásom, ami a név­magyarosításokat illetőleg. Ugyanis ez tulajdonképen a névmagyarosí­tás egy könnyebb formájává ala­kult. Ha valakinek ugyanis idegen hangzású tulajdonneve volt az anyakönyvben, holott az illetőt szü­lei (állítólag) annak az idégen hang­zású névnek megfelelő magyar személynévre akarták anyakönyvel­tetni és a közéletben már tényleg a magyar hangzású nevet viselte, megfelelő igazolás esetén a név­csere engedélyezésének nem volt akadálya. Ennek a fölfogásnak az eredménye volt aztán az, hogy pél­dául Blum Pinkász egy szép napon Baksai Péterként állhatott elénk. — Semmiesetre sem engedhet­jük meg tehát, hogy valaki a ne­vét konjunkturális szempontól vál­toztathassa. Falk Miksa becsülete tudott szerezni zsidó hangzású ne­vének is, tehát ne ^asználja fel a névváltoztatás lehetőségét rizspor­nak más sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom