Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-16 / 164. szám

112 Kör ős vidék Békéscsaba, 1920. október 3. Jugoszláv erőszak a kar inti a! választásokban Klagenfurt, október 15. A karintiai népszavazás már véget ért, eredménye is köztudomásúvá vált s a kopár, sovány kis Karintia, melyért annyi vér folyt, már véglege­sen, megmásithatatlanul Ausztriáé. Már az örömünnepségeken is tul vagyunk. Nem érdektelen azonban megemlékezni azokról a mindennapos erőszakos­ságokról, melyekkel a kapzsi jugoszlávok a népszavazás tartama alatt annak eredményét igyekeztek befolyásolni. Október hó 10-ikére virradó éjjel Zell és Ebenthal között 40 szokolnyi jugoszláv katona kísérelte meg a demarkációs vonalon való átkelést azzal a szándékkal, hogy a közeli községek szavazási okmányait megsemmisítsék. A betörést azonban az osztrák csendőrség heves kézitusa árán megaka­dályozta. Egyes bandáknak itt-ott mégis több ízben sikerült átcsúszni a szavazási zónába, ahol az osztrák lakosság házait gyújtogatták. A szavazási területeken különben az egész szavazási idő alatt mintegy 150 ántánt tiszt tartózkodott, akik közvetlen meggyőződést szereztek szövetsé­geseik hősies fegyvertényéről. Kettesével voltak elosztva a jelentékenyebb községekbe. Igen sok embertelenség és erőszakosság elhárítása az ő gyors és erélyes közbe­lépésüknek köszönhető. 'Német takarékosság Berlin, október 15. A német birodalmi kormány egész programmot dolgozott ki az állami kiadások növekedésének megakadályozására. Eszerint a pénzügyminiszter az egész kabinet felett kiváltságos ellenőrzési jogot kap, melynél fogva az összes többi minisztériumokra erős befolyást gyakorol. Semmiféle rendelkezés vagy ujabb beruházás nem foganatosítható anélkül, hogy a birodalmi pénzügyminiszternek alkalma ne nyíljék hozzájárulni, vagy ellene állást foglalni. A birodalom az egyes országok, községek vagy magánjellegű szer­vezetek terhei közül csak olyanokat vállal vagy vesz át, melyek a biro­dalom létérdekét szolgálván, elkerülhetetlenül szükségesek. A programm legfontosabb pontja pedig uj állások szervezését teszi lehetetlenné, egyúttal megtiltva az eddig már bevezetett kiadási tételek megnövesztését is. A bécsi sajtó ehhez a hírhez érdekes kommentárt fűz, melyet csaknem válto­zatlanul vonatkoztathatnánk magunkra is : Bécs, október 15. Az osztrák kormányban még eddig takarékossági rendszabályokról szó sem volt. A pénz pedig két kézzel szóródik felesleges kiadásokra, anélkül, hogy az ellenőrzésre hivatottak ebbeli jogukat kihasználták volna. Csupán utalások, semmibe vesző figyelmeztetések hangzottak el a nagy veszedelemre. A szemfényvesztés azon­ban nem elég. Németország megmutatja ime az utat és mi követni tartozunk, ha nem akarunk teljesen tönkremenni s ha nem akarjuk, hogy ez a szegény ország teljesen összeroppanjon. Az eddigi metódussal — minden intést szélnek engedni és folyton csak az adók emelésére alapítani — nem mehet messzire már a kormány. A magyar-német ke­reskedelmi forgalom Budapest, október 15. T\ pénzügyminiszter berlini tartóz­kodása alatt a berlini sajtó azt fejtegeti, hogy Németország haj­landó átvenni Magyarország mindennemű termény és élelmi­szerfeleslegének bármilyen mennyiségét. T\ tárgyalásokkal kapsoclatban a Szövetkezeti áruforgalmi Rt.-nak igazga­tója Lers Vilmos br. Berlinbe utazott. T\ magyar—német kereske­delmi forgalom ügyében ma tanácskozás volt a földmivelési minisztériumban, amelyen azt állapították meg, hogy milyen terményekből mennyi kiviteli feleslegekkel rendelkezünk. A csehországi iskolasztrájk München, október 15. A Münche­ner Zeitung prágai jelentése szerint a cseh—tót köztársaság iskoláiban a tanárok, tanítók és diákok sztrájkja tovább tart. A sztrájk célja nyilvá­nos botrány utján felhívni a figyel­met a csehek kulturagyilkos iskola­politikájára. A csehek ijesztik az osztrákokat. Bécs, október 15. Prágai la­pok egy bizonyos idő óta ál­landóan hireket közölnek ar­ról, Magyar hivata­los körök ezeket a hireket megcáfolják. A Magyar Táv­irati Iroda jelentése szerint Nyugatmagyarországon hó­napok óta nem történt válto­zás Csatornát terveznek Trieszttől a Száváig Budapest, okt. 15. Rz olaszok a jugoszláv kormánnyal egyetértve tervbe vették egy összekötő csa­torna építését Triesztből a Balkán­nal és Középeurópával. R csatorna összekötné Triesztet a Kulpával és a Szávával. Az ukrajnai csapatok előnyomulása Stanislau, október 15. Az ukrán csa­patok előnyomulása a Búgon való átke­lésük óta megszakítás nélkül tart. Elérték a Mohilew—Podolsk—Smerinka vasut­vonalat. Jugoszlávia választ Bécs, szept. 15. R szerb alkot­mányozó országgyűlési képviselő választások november hó 28-ra vannak kiírva és a politikai pártok megkezdték a választási harcot. Két politikai párt küzd életre-ha- j Iáira: a radikálisok és a demokra- | ták. E két politikai irányzat közötti középrészt foglalja el az újonnan szervezett földművelők szövetke­zete, amely a földművelőket osz­tályalapon csoportosítja. R választási küzdelemben a kö­vetkező pártok vesznek részt; I. R parlamenti blokk, II. Demokrata blokk, III. Földmüvelök szövetsége, IV. Szociáldemokrata párt, V. Kom­munista párt, VI. Köztársasági párt, VII. Radics-féle horvát parasztpárt, VIII. Szerb nemzeti szervezet Bosz­niában, IX. Horvát jogpárt. ilz osztrák határon Békéscsaba, okt. 15. A hét folyamán Nyugatmagyaror­szág főbb helyeit jártam meg és ki­gyalogoltam az osztrák határra is, hogy meggyőződjek arról, vájjon a helyzet tényleg az-e, amit a sokféle tudósítás hol a magyarság, hol az osztrákok terhére ír. Szombathely képe eszembe jut­tatta a nagyváros lüktető, zajos éle­tét. Ez a dunántuli kulturközpont szinte utolérhetetlen a szellemi gaz­dagságban, mint amilyen utolérhe­tetlen a maga belső életében és külső tisztaságában is. Összehasonlítottam városunkat azzal a kis tündérváros­sal és arra a megállapításra jutot­tam, hogy a város vezetőinek el kel­lene menni oda tanulmányútra és Szombathely mintájára restaurálni Békéscsabát, mert a különbség egye­nesen kifejezhetetlen. Gépkocsin mentem ki innen az alig 60 kilométernyire lévő határra. Sinnersdorf falunál szálltunk ki és a magas, fekete fenyőkkel tarkított he­gyek közt vezető parkettsima ország­úton tíz perc alatt egy a határon levő vendéglőhöz gyalogoltunk. A lenyugvó nap utolsó sugaraiban lát­tam megvillanni a vendéglő előtti padon üldögélő osztrák határcsend­őrök sisakját. A tarkára mázolt ha­tárkő tövén ugy ezek, mint a magyar fináncok egy asztalnál kvaterkáztak, mig az őrök egy lankás domb lej­tőjén álldogáltak. Egy szekér jött. Fenyődeszka volt rajta. A kocsis megismer, hiszen itt születtem. Kérdem tőle,- mi újság odakünn. Kell-e Nyugatmagyaror­szág ? Éheznek-e ? Mi van a zsidók­kal, kommunistákkal ? Mindenre meg­értő, tökéletes választ adott. A szol­gálatonkivüli, pipázgató katonák oda­jöttek hozzánk és mosolyogva mond­ták, hogy dehogy is ellenségesked­nek velünk. „Die Ungarn sind gute Leute, wir werden uns schon ver­stehn", megértjük egymást, ez volt a válasz mindenre. Véletlenül egy osztrák határrendőr­főfelügyelővel is beszéltem. Érdekes dolgokat tudtam meg töle. Rennerék teljesen lejáratták magukat. A szociál­demokraták most Stájerban dolgoz­nak, de több faluból széklábbal, meg lőcscsel verték ki a demagóg ágen­sokat. A zsidók iránt a gyűlölet mind nagyobb és az egész Németausztriá­ban a nők jutottak legújabban szó­hoz keresztény szociális társadalmi egyesületek kebelében. A csempé­szés teljesen megszűnt, amit Ausztria, de különösen Alsó-Ausztria nagyon megérez. Bécsben hallatlan a drága­ság és a csehek társadalmi uralma kezd egyre veszélyesebb lenni. A tiszt azt kérdezte tőlem, hogy mi az a Move, mert Stájerban szin­tén ilyen valamit alakítottak. Ahogy a vendéglőbe menekültünk a deres alkonyati hideg elől, az asztalon ott láttam az Uj Nemzedéket, Az Estet és a Reichspostot. — Látja, uram — mondta a tiszt — ezeket a magyar írásokat naponta lefordíttatom magamnak. Szó sincs többé Nyugatmagyarországról, mely nem hozna nekünk semmi jót, csak nagy adag politikai és társadalmi gyűlölködést . . . Beszólt a soffőr, mennünk kellett. Odakünn hosszú sávot vont a le­ereszkedett éjszakába a gépkocsi két lámpájának fénye. Éreztem, hogy mi mégis csak fölénybe kerültünk szom­szédainkkal szemben . . . nevetve bucsuztunk. Megígértem a tisztnek, hogy itt, az ország közepén tolmá­csolom azt a bizonyos osztrák jóin­dulatot . . . — Gute Nacht, Brúder! Ez volt a köszönése. Magyarul válaszoltam : „Isten veled testvér ..." Farkas István. ilz adócsalásról szóló törvénycihk R hivataios lap tegnapi száma közli az adócsalásról szóló minisz­teri rendeletet, mely szerint az adó­csalás vétség és kísérlete is bünte­tendő : Rz adócsalás bűntett az alábbi 4 esetben : 1. ha azt olyan személy követte el, aki adócsalás vétségéért vagy bűntettéért már meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta tiz év még el nem telt; 2. ha azt közhivatalnok hivatala körében akár mint tettes, akár mint részes követte el; 3. ha a tettes vagy részes az adócsalás elkövetésével üzletsze­rűen foglalkozik; 4. ha az 1. §-ban fcjnlitett vala­mely törvény az adócsalást kifeje­zetten bűntettnek nyilvánítja. Rz adócsalás vétsége egy évig terjedhető fogházzal, büntette há­rom évig terjedhető börtönnel bün­tetendő. R szabadságvesztésbüntetésen fe­lül minden esetben pénzbüntetést is ki kell szabni. R pénzbüntetés mértékét minden­kor az illető adóról vagy egyéb köztartozásról szóló törvény álla­pítja meg. R pénzbüntetést behajthatatlan­ság esetében szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Rz átváltoztatást az eljárt bíróság rendeli el és hajtja végre. Rz átváltoztatásnál az elitélt va­gyoni és kereseti viszonyainak fi­gyelembevételével 200 K-ig terjedő összeg helyett egy napi szabadság­vesztés büntetés állapitható meg. R pénzbüntetést helyettesítő sza­badságvesztés azonban vétségnél egy évet, bűntettnél két évet nem haladhat meg. Rz adócsalás miatt a hivatalvesz­tést és a politikai jogok gyakorlá­sának felfüggesztését is ki kell mondani. Rz adócsalás vétsége és bün­tette miatt az eljárás annak a kir. törvényszéknek a hatáskörébe és illetékességéhez tartozik, amelynek területén a veszélyeztetett adó­vagy egyéb köztartozás megállapí­tására vagy beszedésére jogosított pénzügyi hatóság (pénzügyigazga­tóság) székhelye van. R vádat a kir. ügyészség kép­viseli. Rz eljárást a pénzügyigazgatóság (Budapesten ezenkívül a székesfő­városi adófelügyelő és a központi dij- és illetékkiszabási hivatal) fel­jelentésére kell megindítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom