Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-20 / 117. szám

Békéscsaba, 1920. augusztus 20. Péntek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18, szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független 'csstény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Bols&wi'ki*® ajr orosz hadsereg 7 Berlin, aug. 18. I A Berliner Nachrichten aug. 15-ki száma az orosz hadseregről a következő szenzációs és tényeken alapuló adatokat hozza: Az egész világon uralkodó ama felfogást, hogy a támadó orosz hadsereg Leninék végzetes tulajdona, megcáfolják azok az adatok, melyeket Moszkvából a napokban visszatért tudósítónk hozott magával. Statisztikailag kimutatja, hogy az orosz kommunista pártnak ezidöszerint 800, GOO tagja van, melyből 80,000 a fegyverfogható egyén. A kommunista párt központja Moszkva. Mivel a keleti fronton orosz részről néhány millió ember áil fegyverben, mindenesetre elenyészik benne egy esetleg résztvevő bolseviki erő. Tény azonban az, hogy a küzdő seregek bizonyos paktum alapján a szovjetkormányt elismerték annak ellenében, hogy a szovjetek nem támadják hátba őket, hadműveleteiket mindenben támogatják és érdekeiket kelet és dél felöl megvédik. Azt is tudni, hogy a Wrangel előnyomulás miatt a nyugati orosz seregek főparancsnoka és a szovjetkormány közt heves eszmecserék folytak. j harcok Varsóért Ellentállnak a lengyelek — Előnyomultak — Háromszázezer lengyel hazátlanul ' (Bécsi tadósitóhktól.) Berlin, augusztus 19. A lengyel vezérkar jelenti 15-ről: Az oroszoknak, hatalmas túlerejük folytán, sikerült Prago felől három erődöt elfoglalni. A visszavonuló csapatok minden ágyút, lőszerraktárt felrobbantottak. A lengyelek és oroszok közt borzasztó utcai harcok fejlődtek ki. Barrikádokat emeltek, házak rombadöntött falai közt folyik a rettenetes mészárlás. Berlin, augusztus 19. A Lokalanzeiger jelenti: Az orosz csapatok átcsoportosítása megkezdődött. Varsót majdnem teljesen körülzárták az oroszok és most folynak a harcok az egyetlen nyílás, a Varsó—thorni vasútvonal mentén. Varsó, augusztus 19. A lengyelek ma reggel kezdett offenzivájuk folyamán Keletgaliciában elérték a Búgot. London, augusztus 19. A Deily Express jelenti Varsóból, hogy városból eddig. 300 ezer ember menekült el. A francia misszió még mindig a városban tartózkodik. Numerus ciausus Vége a vakációnak, küszöbön van szeptember, az iskolák megnyiiásá. nak ideje. Aktuálissá váltak a mindeddig halogatott tanügyi kérdések. A nemzetgyűlés a jövő héten tárgyalja Halier István kultuszminiszter törvényjavaslatát, mely_ az egyetemi beiratások reformját tartalmazza. Mint minden kérdésben, ugy ebben is még az egyes pártok kebelében is különböző nézetek alakultak ki már is. Maga a kormánypárt háromféle , álláspont híveit foglalja magába. Az eredeti javaslat azt kívánja, hogy a meghatározott, zárt számon belül a beiratások az egyes egyetemek autonóm jogkörébe utaltan történhessenek. A másik álláspont szerint a zsidó hallgatókat csakis a népesedési arányszámnak megfelelően szabad beengedni a tudományok váraiba. Végül pedig van egy harmadik álláspont, amelynek hivei (élükön Bottlik Józseffel) fennen hangoztatják, hogy a numeres clausust nem vallási alapon kell életbeléptetni, hanem a vallási szempon•4 tok és különbségek figyelmen kivül hagyásával pusztán csak arra törekedve, hogy az intelligens proletariátus elszaporodása lehetetlenné válhassék a jövőben. Reméljük, hogy nem ez az utóbbi lesz a győzelmes álláspont majd a parlamenti viták után! Sajnos azonban, hogy Bottlikéknak már mindegy, hogy kik lepik el az egyetemeket, csak az a fontos, hogy ne legyen „szellemi proletáriátus." Ez kétségtelenül a kérdés kényelmesebbik megoldási módja jóra azonban sohasem vezethet, sőt szükség sincs ma rá. A tanittatási költségek ma olyan nagyok á főiskolákon, hogy azt csak a zsidók birják el legnagyobb részt, mig a keresztény ifjúság minden mesterséges, más korlátozás nélkül is kénytelen távolmaradni az egyetemtől. Nem a kereszténységre kell numerus clausus! Azt akadályozza meg az egyetemi beiratások reform^ ja, hogy ne legyen minden ügyvéd, minden orvos zsidó és ne kelljen a keresztény ifjúságnak az érettségis szellemi proietáriátus kátyújába fulladnia. Vagy Bottlikék talán azt tartják, hogy a tudás, a vezetés csak azokat illeti meg, akik jól választották meg az apjukat s az igazi tehetségek, ha talán kunyhóban szület-ek, nem szükségesek a közre nézve ? Lengyelek lefegyverezése Berlin, aug. 19. Tegnap mintegy 2000 lengyel lépte át a német határt. Ezeket lefegyverezték és internálták. A pozsonyi demokraták tüntetése Pozsony, aug. 19. A pozsonyi szociáldemokraták, mintegy tízezren, tegnap az oroszok mellett óriási tüntetést rendeztek. Egyben tüntettek a cseh uralom ellen is és követelték a Magyarországhoz való visszacsatolást. Albán csapatok betörése Jugoszláviába Belgrád, aug. 19. Albán kormánycsapatok Vitránál átlépték a délszláv határt és a határőröket lefegyverezték. A jugoszlávok visszavonultak. Kiadják a népbiztosokat Bécs, aug. 19. A Rothe Fahne irja, hogy a legfelsőbb törvényszék elhatározta, hogy a magyar népbiztosokat kiadja. Az osztrák kommunista párt írásban tiltakozott. Ny Hí levél „A menekültek" cimü cikk írójához ! Békéscsaba, 1920. aug. 19. Mélyen tisztelt Uram! Bár soha életemben nem voltam barátja a nyiltlevelezésnek s lehetőleg mindig távol tartottam magam attól, hogy a reám nézve sérelmes s engetn bántó dolgokat a nagyközönség elé vigyem, ottan pertraktáljam, most mégis kénytelen vagyok megcselekedni, mert Önnek „A menekültek" cimü s e lap hasábjain tegnap megjelent cikke ugy van tnegirva s abban olyan kitételek fordulnak elő, amelyeket szó nélkül hagynom lehetetlen. Még mielőtt azonban tovább mennék, minden félremagyarázhatás elkerülése céljából már most szükségét érzem különösen hangsúlyozni azon körülményt, hogy messzi távol áll tőlem a legkisebb szándékossága is annak, hogy személyeskedjem s amit most teszek, kötelességszerüleg az általam képviselt menekültek egyesületének az^ érdeke, a tényekkel ismeretlenek tájékoztatása s szűkebb hazám, a bérces szép Erdély iránt táplált rajongó szeretetem parancsolt meg nekem. Azt méltóztatik irni, hogy á magyar kormány nem biztatja az elrabolt részeken maradt martirokat a menekülésre, sőt tisztviselőinek egyenesen azt ajánlja, hogy még hűségeskü árán is maradjanak meg otthonukban. Uram! A gazul letépett végek magyarjainak nem kell biztatás ahhoz, hogy mindenüktől megfosztva, szétmarcangolt testtel, kisirt szemekkel s ezer bánattal, keserűséggel megterhelve neki vágjanak a nagy világnak. Ne méltóztassék azt hinni, hogy ezek a nyomorult, kitagadott emberek privát passzióból tértek vissza a régi idők vándor-nomád életéhez, de hajtotta a szerencsétleneket az oláh kancsuka, a sok megaláztatás s az a nagy világégés, amely az egész Erdélyt börtönvárosokkal, temetőkkel és öles bitófákkal pusztította el. Ami pedig a tisztviselőket illeti, ki kell jelentenem, hogy a magyar kormány soha de soha nem adott ki olyan rendelkezést, amilyenről On cikkében említést tesz. Ahogy nekünk kötelességünk volt és van a hazánkkal szemben, ép ugy kötelessége van a kormánynak is velünk szemben. Százezreken keltünk útra, mindenik megtalálta még eddig a szomorú ideiglenes elhelyezkedését, egyet sem utasítottak viszsza és nem is szeretnénk látni, mert mi Magyarországnak és nem Mokándiának vagyunk a gyermekei, Szent István koronájára, jogutódára és nem a balkáni szélmalomfejü hóhérra tettünk esküt. Mi a cselekvésre hívó szót itt akarjuk és itt fogjuk bevárni. De már most meg-