Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-07-29 / 98. szám
Békéscsaba, 1920. julius 22 . Csütörtök / . évfolyam 29 . szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A kisgazdákhoz A közel múltban méltattuk vezetőcikkü ikben a közellátás helyes megoldásának sorsdöntő fontosságát és evvel ma már bizonyára mindenki teljesen tisztában is van. Most csak arra kívánjuk felhívni az illetékes tényezők figyelmét, hogy alig Ítélhetjük kevésbbé fontosnak az ellátásra szorulók mielőbbi felvilágosítását és megnyugtatását az iránt, hogy idejében meg fogják kapni a megélhetésre szükséges mennyiségű és élvezhető minőségű ellátást, az állami lisztet. Aki figyelemmel kiséri az ellátásra várók hangulatát és azoknak a hatóságoknak izgalmát, amelyek a közellátás erkölcsi felelősségét érzik, aggodalommal kénytelen tapasztalni, hogy milyen feszült várakozás tükrözik vissza a lelkeken. A tavalyi kenyér fogytán van, az idei termés cséplése folyamatban van és még minden vonalon teljes a tájékozatlanság, hogy honnan, mily áron és milyen mennyiségben kapjuk meg mindennapi kenyerünket. Akinek pedig nem termett gabonája, az nagyon is szeretné tudni, elég lesz-e megélhetésére a közellátási liszt, vagy ha nem, mennyit keli ahhoz pótolni a szabadforgalomnak megmaradó búzából. Mert ma még talán beszerezhető volna ez a hiány megfizethető áron, de ha a szabadkereskedelem megindul és ráveti magát a le nem kötött készletekre, megint csak megfizethetetlen árakra kell elkészülve lenni, pedig az ellátatlanok legnagyobb része nem olyan bőven úszik földi Javakban, hogy fölös mennyiségű gabonát tudna beszerezni, vagy megfizethetné a 7—803 koronás árakat. Jellemző a tájékozatlanságra Gyula rendezett tanácsú város egy átirata, mellyel egyik megyei nagybirtokoshoz fordul azzal a kéréssel, hogy bocsásson a város ellátásra szoruló lakosainak rendelkezésére több waggon búzát, mert nem tudják bevárni a hatósági intézkedést. íme, maguk a közhatóságok sem tudták még beleélni magukat a gabonabeszolgáltatást szabályozó rendelet szellemébe és a múltban élvezett jótétemények tapasztalatai alapján egyedüli támaszukat, a megélhetést és a segitő kezet most is ott keresik, ahol az soha meg nem tagadta emberbaráti támogatását addig, amig az módjában állott. Ez az eset is a helyzet teljes félreismerésére vall. A gabonabeszolgáltatási rendelet erős progressivitása megszüntette annak lehetőségét, hogy a nagybirtok álljon most is mint eddig mindig helyt olyankor, amikor a kenyérnélküliek kisegítéséről van szó. A nagybirtokok ma Békésmegyében kivétel nélkül mind több gabonát fognak beszolgáltatni, mint amennyi gazdasági szükségletükön felül termett, vagyis a szabadforgalom részére semmi terményük sem marad, sőt saját szükségletüket is megvenni lesznek kénytelenek a szabadforgalomnak megmaradó gabonamennyiségekből. Fölöslege ma csak a kisgazdának lehet. A nagybirtok holdankint 2 és fél, 3 és fél métermázsa búzát lesz kénytelen beszolgáltatni a közellátás fedezésére aszerint, amint a termésátlag 6 vagy 8 métermázsában van megállapítva, az 5—100 holdas kisgazda 1—2 métermázsa beszolgáltatásával már eleget tesz kötelezettségének. A nagybirtok aratórészt és cselédbért is kénytelen gabonában kiadni, a kisgazda ellenben termése legnagyobb részét maga aratja le s inkább napszámossal dolgoztatott és cselédet is csak a legszükségesebbel élelmezi, mert gazdaságában családtagjait dolgoztatja. Nem maradhat hát kétséges senki előtt sem, hogy a beszolgáltatandó gabonán felül egyedül a kisgazda adhat, s az ellátatlanok aggodalmaik közepette csupán feléjük fordíthatják reményteljes tekintetüket. A közellátás zavartalansága és a kenyérnélküliek megnyugtatása tehát kizárólag a kisgazdatársadalomtól függ különösen akkor, ha a kormány a lisztadagok megállapításánál szűkmarkú lesz. Kisgazdák! Hozzátok intézzük hát hazafias szózatunkat! A ti vállaitokon nyugszik hazánk sorsa, nemcsak azáltal, hogy ti képviselitek a nemzetgyűlésen az ország többségét, de rajtatok múlik a közeljövőben elsősorban azért, mert ti vagytok hivatva ez évben táplálni kenyérnélküli polgártársaitokat. A nemzeti megújhodás reménye eddig is főleg ti belőletek táplálkozott, az ország nyugalma és békéje most teljesen reátok van bizva. Ha fel tudtok emelkedni az önzetlenségnek arra a magaslatára, mely a hazáért nemcsak véráldozatot, hanem anyagiakat is elvár, ha biztosítani fogjátok a nélkülözők megélhetését és elégedettségét, akkor átsegítitek az országot egy ujabb súlyos válságon és megmentitek a hazát nemcsak a magatok, hanem mindnyájunk számára, kik számos nélkülözés dacára sem hagytuk el soha egy pillanatra sem és akiket még gondolatban sem ingatott meg soha semmi köteles hűségünkben. Itt az alkalom, hogy tettekkel mutassátok meg ország-világ előtt, hogy a Ti hazaszeretetek éppen olyan tiszta, éppen olyan mély, éppen olyan áldozatkész és tántoríthatatlan, mint azoké a szerencsétlen hazánkfiaié, kik hajlékukat, állásukat és ezzel kenyerüket és mindenüket panaszszó nélkül hagyták el azért, hogy hűségüket egyetlen Hazánkkal szemben szepjőtlenül megóvhassák. Kisgazdák! Felétek tekint az egész világ szeme, mutassátok meg, hogy méltók vagytok arra a nagy feladatra, arra a történelmi hivatásra, hogy megmentsétek a Hazát egy jobb, szebb, boldogabb jövendőnek! Kik igazolták a kisembereket ? A Ház mai ülése. Budapest, julius 28. A nemzetgyűlés mai ülésében különös hatás volt érezhető, mely hatás mindenesetre a Budapesten ma történt véres utcai verekedés következménye. Gaál Gaszton interpellált a munkásvédelemről, a közbiztonság laza voltáról, a közhatóságok tekintelyvesztéséről ; érdekesen állitja be azt, hogy a közhatóságok üzleteket kötnek és igy elvesztik azt a tekintélyt, melyre szükségük lenne. Ereky Károly és Patacsi Dénes után Orosz József hosszú beszédben fejtegette a keresztény szocializmus mibenlétét, mely Magyarországon még nem talált megfelelő pártolásra. Egyes problémák még mindig megoldatlanok, különösen a szociálpolitika. Az igazoló eljárás teljes csődöt mondott, mert az igazoló bizottságokban olyanok ültek, akik a kommün szolgálatában álltak és a híres magyar protekció mentette meg őket a bünhődéstől. Ezek természetesen csak a kisembereket büntettették, társaikat, a nagyrangu egyéneket pedig szívesen festették fehérre. Vigyázzon a kormány, mert a kommunisták már megint okvetetlenkednek Budapesten. Vass után Drózdy Győző mentelmi ügyét tárgyalták. Véres utcai verekedés Budapesten Budapest, julius 29. Tegnap éjjel fél 11 óra tájban a Lipótvárosban egy bottal és fegyverekkel felszerelt banda éktelen ordítozás közben véres verekedést rendezett, melynek áldozatai is vannak. Egy Polgár István nevü embert kivonszoltak az utcára és ott agyonverték. A lipótvárosi Club-kávéház előtt parázs verekedés támadt, melynec központjában Verebély József bankigazgató állt. A bankigazgató menekült, de egyik utca sarkon utóiérték és szivenszurták. Azonnal meghalt. Az utcában nagy riadalom támadt, miközben több járókelőt a támadók ugy összevertek, hogy kórházba kellett szállítani őket. Mire a rendőrség a helyszínére érkezett a verekedők eltűntek. Eddig nem fogtak el senkit. Ugyanakkor az jgazságügyminiszterium palotája előtt ismeretlenek fejbelőtték Varsányi Béla '"jyvédet, aki azonnal meghalt. A parlamentben nagy izgalmat keltett az eset és a Házban a holnapi ülésen interpellál Bottlik József a Ház alelnöke. Az Ebredú Magyarok Felelet a még nem ébredő magyarnak. Testvér ! Tegnapi cikkét alig méltattuk volna figyelemre, annyi benne a sarkalatos tévedés, ha tévedései közt is el nem árulná, hogy Önben is csírázni kezd az a mag, melynek elvetője az Ébredő Magyarok Egyesülete. Tévedései feltétlenül jóhiszeműek és mi jóhiszemű tévedéseire keresztyén magyarokhoz illő testvéri szeretettel adjuk meg a felvilágosítást. Ön megütközik ama bizonyos falragaszok ízléstelenségén. Mi azt tartjuk, hogy ha azok a falragaszok valóban ízléstelenek lettek volna is — pedig nem voltak azok — milyen végtelenül ártatlan apróságok ezek azokhoz a borzalmakhoz képest, melyeknek kegyetlenül felakasztott, meggyötört, megcsonkított áldozatai keresztyén magyar testvéreink voltak és amelyekre a keresztyén nép emlékezetét ama falragaszok — óvó figyelmeztetésül — irányították. Elfelejti Ön azt is, hogy egy-egy kép gyakran megbecsülhetetlenül többet mond és több hatást ér el, mint száz meg száz irott, vagy elhangzott szó. Az egyesület célját tekintve, azonban akkor árulja el a legnagyobb tájékozatlanságot, mikor azt a téves állítást kockáztatja meg, hogy az egyesület célja „a fajmagyarság érvényesülésének kiküzdése". Ez a kijelentés az egyesület céljainak teljes félreismerésén alapszik. Mi nem teszünk különbséget fajmagyar és más nyelvű keresztyén magyar honpolgár közt. Mi ezt a különbséget ismerjük: magyar és zsidó. Természetes, hogy a magyar itt minden keresztyén magyar honpolgárt jelent, bármilyen nyelven beszél is, nem csupán a fajmagyart, hanem például a csabai tótot is.
