Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-22 / 67. szám

_2 Szünetei a forgatom Ausztriá vai. Magyarország és a bojkott. — Csőcselék ostromolta a béosi postát. Budapest, junius 21' A vasárnapról hétfőre virradó éjjelen kevés­sel éjfél után a bécsi telefon- és távíróközpont kapuja előtt nagy tüntetés játszódott le. A csőcse­lék ezrei követelték a Magyarországgal való telefon és táviró összeköttetés azonnali beszüntetését és a bezárt kapukat megostromolva, betörtek a hi­vatalos helyiségekbe, ahol terrorral kényszeritették a hivatalnokokat kívánságaik teljesítésére. A bécsi központ vasárnap éjjel óta Magyar­országnak egyáltalában nem kapcsol és távirato­zásra sem reagál. Ugyanezt teszik meg a magyar postahivatalok is Ausztriával szemben. A bojkott különben Jugoszlávia, Csehország és Románia felé ugylátszik megbukott, mert Kassára, Prágába, Zágrábba és Brassóba küldött táviratainkat fel­vették. A magyar vasutasok országos szövetsége határozata szerint az Ausztria felé menesztett teher­kocsikat a határon visszautasítják és amennyiben tartalmuk romlandó, visszaküldik Budapestre. A transito-forgalom is teljesen szünetel. Még mindig homály fedi a Jelűnek ügyet. Budapest, junius 21. A Jellinek Morton féle hatalmas csalás ügyét még mindig homály fedi. Ma ugyan négy felje­lentés érkezett a rendőrfőkapitánysághoz, három házkutatást is tartottak, de mindez nem vezetett eredményre. A rendőrség, — amint hirlik, — megállapí­totta, hogy Jellinek Bécsben tartózkodik és hogy a nagyszabású bűnszövetkezet egyetlen tagja sincs jelenleg Budapesten, hanem Jellinekkel együtt mind­nyájan Szegeden át a külföldre utaztak. A nyomozás erélyesen folyik tovább és nem lehetetlen, hogy napok múlva az egész ügy ki­derül. A bécsi bojkott-zavar. Szombat este óta a Magyarországgal való teheráru-forgalmat teljesen beszüntették. R sze­mélyforgalom még működik ugyan, de sok aka­dállyal. Hétfőn reggel a bécsi Westbahnhofon heves nézeteltérés és szóváltás támadt egy Ma­gyarországra indítandó vonat szociáldemokrata vezetője és egy magas állású vasuti-tiszt között. R vonatvezető ugyanis a nemzetközi bojkottbi­zottság utasítására hivatkozva, nem akarta in­dítani a vonatot, a tiszt pedig a szolgálati szabály­zatra hivatkozva, követelte az indítást. Végül a vonatot más vezetővel bocsájtották útjára. R bécsi élelmiszerárak máris emelkednek és különösen hogy a magyar határt lezárták, az élelmiszerpiacokra alig kerül áru. Minisztertanács a bojkottról. Budapest, junius 21. Minisztertanács fog­lalkozott azokkal a megtorló intézkedésekkel, melyeket a kormány azokkal az államokkal szemben fog életbe léptetni, melyek az amster­dami bojkotthoz csatlakoztak. R kormány teljes határzárlatot rendel el. Még a személyforgalmat is megszünteti, útlevél tehát senki számára ki nem adható. Aki ezt a rendelkezést megszegi, 6 hónapi elzárással és 2000 K pénzbüntetéssel sújtandó. Ha gazdasági (kereskedelmi) ügyben szegné meg valaki a határzárlatot, a fentemiitett büntetéseken kivül internálandó is. Tőzsde. Valuták: Lei 370—390, Márka 450—470, Font 640—655, fr. Frank 1240—1400, Sv. Frank 2900—3050, Dollár 140—165, Napoleon 580—600, Lira 950—1000, Rubel 260—280, Sokol 360—380, Kor. Dinár 450—470, Fr. Dinár 740—760, Léva 330—340, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 98—104. Devizák: Amsterdam 5700—6500 K, Német 445—465, Olasz 980—1020, Prága 3600—3850, Sveici 3650—3300, Bécsi kifizetés 102—107, Kop­penhága 2800—3100, Stokholm 3600—3960, Krisz­tiánja 2900—3200, Szokol 3200—3500. A Gazdasági Egyesület gyűlése­A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igaz­gató választmánya 20-án, vasárnap gyűlést tartott Beliczey Géza elnöklésével. Bemutatásra került a nyolc hétnél tovább tartó katonai szolgálatra be­hívott szegődményes gazdasági munkások járan­dóságának kiutalását meghatározó földmivelésügyi miniszteri rendelet és a rendkívüli mezőgazdasági hitel nyújtása iránt intézkedő földmivelésügyi mi­niszteri rendelet. Elnök indítványára a választmány kimondta, hogy a ,Gaea" mezőgazdasági ipari és kereskedelmi részvénytársaság békéscsabai fiókját megszervezi és elsősorban egy bőrkikészítő telep felállítását tervezi. Egy állati vész elleni oltószérum termelő telepet is létesít,ha a földmivelési kormány a Grammling Alajos indítványára (melyet a vár­megyei törvényhatósági bizottság május hó 31-iki közgyűlésén már magáévá tett) azt körzetünkben fel nem állítaná. Nagy érdeklődést keltett Pikó Béla indítványa, melyben azt a kívánságát ter­jesztette elő, hogy a kormány rendelettel biztosít­son vetőmagot azoktól a földbérlőktől, akiknek a földtulajdonosok a háború, a forradalom és a megszállás kényszere alatt adták bérbe földjeiket. R választmány elhatározta, hogy oly érte­lemben tesz felterjesztést a földmivelésügyi kor­mányhoz, hogy a lejárt bérletek bérlői az egyes területeken a szokásos vetéshez szükséges magot az 1919.évi augusztus havi maximális áron legye­nek kötelesek a földtulajdonosoknak átengedni, minthogy óriási területek maradnának bevetetle­nül, ha ilyen kényszerbérletből visszakerülő föl­dek tulajdonosai nem tudnának vetőmagot sze­rezni. Elnök bejelentette, hogy a földmivelésügyi kormány 1919. évre kiutalta az egyesületek részére a szubvenciót, továbbá, hogy a pénzügy­miniszter a gazdák részére aratódohányt utalt ki, mely a gazdasági egyesületben a jövő héten már kiosztásra fog kerülni. Rz arra igényt tartó gaz­dakörök, elöljáróságok, uradalmak ott jelentkez­zenek átvételre. R földmivelési min. a gazdasági egyesületet bizta t^eg a Békésmegyében termelt, államilag zár a!§ vett gyapjukészlet leszállításá­val, tehát a gyapjukészletek ott jelentendők be s a bejelentőlapok és a fuvarlevelek is ott sze­rezhetők be. Beszámolt az elnök a Zte'/re-nyomdával kötött megállapodásáról, mely szerint a Gazdasági Egye­sület összes közlendői, híradásai, meghívói, tagok kishirdetései és minden más, a vármegyei Gazda­társadalmat érdeklő közleményei a „Körösvidék" napilapban fognak megjelenni, amiért kívánatos, hogy az érdekeltek mentől nagyobb számmal fi­zessenek elő saját érdekükben nevezett napilapra. A vármegyei borellenőrző bizottságba Zaho­rán Pált, Pfeifer Istvánt és Sólyomi Lipótot, a gyulai járásbirósághóz, mint munkaügyi bíró­sághoz ülnökökként Kiss Albertet, Herbet Jenőt, Pfeifer Istvánt, Zahoran Pált és Sólyomi Lipótot küldte ki a választmány. A Körösvidák megelőzve a budapesti lapokat, már kora reggel hozza a legfrissebb híreketI aBiBiaiiiiiBigiiiiBiiiiaBBBiiBBgRiBBn Őrült tánc a tűzhányó tetején* Reng alattunk a föld, az ezeréves Magyar­ország földje. A föld mélyében, a föld népei pokoli tűzben dolgoznak, fúrnak, aknákat készí­tenek vigyorgó, sátáni arcú legényei az ördögnak. Az első nagy robbanás, az első földrengés után szörnyülködve, kétségbeesve ocsudtunk fel arra, amit láttunk. Leszakadtak a magyar föld testéről a kincseket rejtő hegyek, völgyek, erdők, bányák, gazdag kincses magyar városok s romok alá ke­rültek, hajléktalanokká lettek magyar testvéreink milliói. Az ördög pokoli önzéstől, a rombolás szel­lemétől vezetett legényei- is megszédültek egy pil­lanatra munkájuk eredményétől, de csak egy pil­lanatra, mert ugy látszik, hogy ismét szítják a pusztulás, a rombolás tüzét s nem akarnak addig nyugodni, mig a megmaradt Magyarországot is föl nem robbantjak s a magyar föld népét teljesen hontalanná s hajléktalanná nem teszik. Békcscsabci, 1920. junius 22. Vulkánok tetején táncolunk s táncol különö­sen a magyar föld szegény népe. A tánchoz a po­kol ördögének, az alvilág urának, a rombolás szel­lemének szerződött, vörös bugyogóba öltözött nép­ámitói fújják az észbontó nótát. Vigyázz én édes szegény magyar népem 1 Vigyázz, mert a nótát fújó népámitók, toborzók ígéreteiből, a te felcsigázott selye-hulya reményeik­ből a vulkán kitörése után nem marad más semmi, mint a mindent elpusztító tüzes hamu, a piszkos, fojtó gázakkal teli füst, amely téged is megéget, megfojt s eltakar örökre s a holttestedet takaró megkövült hamuréteg felett oláh, szerb, cseh piká­sok lovainak patái dübörögnek s a sirt, hol a nem­zett sülyedt el, nem veszik körül részvéttel a né­pek milliói, hanem kaján kárörvendéssel pusztítják ^ el utolsó emlékét is annak, hogy itt valamikor egy dicső ezer éves múlttal bíró magyar faj élt. •* Megdöbbentő s kétségbeejtő, mint rakták el a pokol sátáni érzésű legényei'a robbanó ak­nákat a választási küzdelem alatt a magyar föld szegény néprétegeiben s a nemzeti hadseregben. Megdöbbentő, micsoda pokoli kárörvendezéssel szemlélik az elhelyezett aknák felrobbantásából kilövellő lángoszlopokat, amelyeket néplelkese­désnek szeretnének mínősiteni. Hát nem veszed észre, hát nem látod én édes szegény magyar népem, hogy ez nem a te lelkednek igazi, nemes, komoly akaratnyiivánu­lása ? Hát nem veszed észre, hogy örült, ész­bontó táncot járatnak veled a vulkánok tetején megint azok, akik a kimerülés, az összeesés, a pusztulás után eltűnnek mellöled s magadra hagy­nak a te végtelen nagy nyomoruságodban ? Ti pedig, látó, érző' gondolkozó tagjai a ma-* gyar fajnak csak nézitek aggódva, de tétlenül s bámészkodó szemekkel ezt az őrült táncot s talál­gatjátok, egymással vitatkoztok, veszekedtek azon, hogy mi lesz ennek a vége s nem veszitek észre, hogy nemcsak a táncolók alatt, hanem alattatok is reng a föld, sülyed a talaj s nyilik a sir. Ne bámészkodjatok, ne veszekedjetek, hanem az isteni erkölcs, a krisztusi szeretet fönséges' erejével men­jetek a táncolók közé, segítsetek, igyekezzetek meg­állítani az észbontó táncot, adjátok vissza értelmét, hitét, bizalmát az én édes szegény magyar né- ' pemnek! Faragó László. Szemle, ÍF) Négyszáz millió tiint el egy fiatal, igény- M telen külsejü volt miniszteri tisztviselő kezén. Hallatlan összeg! Nagyobb, mint amenynyi Ma­gyarország évi költségvetésére a régi jó időben (30-40 éves) egy esztendőben kellett. Ámennyit az­előtt egy ország egész pénzügyi tisztviselőkara egy esztendei buzgó fáradozás után csak nagy igye­kezettel tudott egybegyűjteni, hogy kielégítse ab­ból egy husz milliós nemzetnek minden közszük­ségletét, azt az összeget most egy üyyes szél­hámos néhány hónap alatt összeszedte. Jellemző a mai viszonyokra. Ha valami nemes célra, ma­gasztos feladat megvalósítására gyűjtöttek volna, kétségtelen, hogy tizedrészét sem lehetett volna előteremteni, de mert egy csaló azzal biztatta az* embereket, hogy valutaspekulációra, szokatlanul nagy nyereség kilátásában gyűjtögeti a bankó­kat : zudult a pénz, szinte elképzelhetetlen ára­datban. R mi romlott, rothadt közéletünkre végte­lenül szomorú fényt vet ez a csalás. Mennyi mo­hóságról, a munka nélkül szerzendő vagyon után való mélyen bűnös vágyról beszél ez az eset! R becsületes, termelő munkára nincs pénz, de ha spekulációról, ha munkanélküli nagy jövede­lemről van szó, — ha mindjárt uzsora utján, • csalással, erkölcstelen eszközökkel is — akkor egyszerre megnyílnak a pénzszekrények titkos tömött rekeszei. Mikor lesz már vége ennek a sok piszoknak?! Hol van az az erős kéz, amely rendet teremt, szétcsap kegyetlenül az erkölcs­telen üzérek közt?! Mikor jön el már hozzánk* az erkölcs, a becsület, a tisztességes eszközök­kel való épitö munka boldog korszaka? * Szterényi József azt mondotta a Ház egyik ülésén, hogy keresztény ember nem alkalmas arra, hogy kereskedő, ügyvéd és újságíró legyen. Ez a három intellektuell pálya — szerinte — a legnehezebb az összes foglalkozási ágak között. Ebben igaza van. Sőí ezidőszerint azt sem vitat­juk, hogy a zsidó mindhárom pályán jobban ér­vényesült, mint a keresztény, de miért ? R zsidó különös és simulékony modora,egyoldalú,de keres- ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom