Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-24 / 69. szám

Békéscsaba, 1920. junius 24 . _____ zasságok utján ez sikerült is. Megtanulták a ma­gyar nyelvet, átvették a mindenkor uralkodó hit­vallásokat és igy kevés kivétellel, különféle árnya­latokban bár, de magyarok lettek. Ide telepedett azonban egy uj népfaj, mely nem tört be, nem is vándorolt ide, hanem ugy szivárgott a magyarság közé szinte észrevétlenül. Ez a népfaj: a zsidóság. Több történetiró állítása szerint bizonyos, hogy zsidók már a rómaiak uralma alatt is voltak Pannóniában és valóban nem lehet hinni, hogy a zsidók, kik a római világuralom alatt a birodalom minden tartományába eljutottak, Pannóniát elke­rülték volna, midőn Dalmácia-, Illyria-, Stájeror­szágba, sőt Bécsbe is eljutottak. (Folvt. köv.) S399CEDBIBBIBBIB9RIB9II KII DIJIlillil'H Munkában a csempészek. Lövöldözés a stájer határon­Szombathely jun. 22. A bojkott megtorlásaképp alkalmazott el­lenintézkedések ismét aktuálissá tették a csem­pészetet. A stájer és alsóausztriai határon már megint százankint járnak át Magyarországból, felutaznak Bécsbe, összeveszik a ruhanemüeket és iparcikkeket és áthozzák Magyarországba, ahol horribilis áron eladják. A csempészésből milliomosokká lett, a haszon kedvéért 50—100 kilométernyi utat gyalog megtevő kufárok a csem­pészéssel megbénítják a bojkott hatását, mert a Bécsben vett árukat nem pénzzel, hanem élel­miszerekkel fizetik. A legaljasabb hazaárulás ez, mert ezzel a csempészek ezrei segítik Ausztriát gyalázatos tervei keresztülvitelében. Elősegítik annak lehe­tőségét, hogy Ausztria a bojkottot továbbra is fenntarthassa. A határőrség a legnagyobb elővigyázattal és szigorral kezeli a határzárlat ügyét. Igy tör­ténhetett meg az, hogy Pinkafő és Sinnersdorf között a stájer határon 20-ról 21-re virradó éj­jelen egy a határon átmenő csempész csapatot körülvettek a határőrök. A csempészek revolve­rekből tüzelni kezdtek, mire a határőrök is fegy­vert használtak. A csempészek közül egy meg­halt és négy megsebesült, fti.i (Az 1920. évi termésű buza rozs, kétszeres, árpa, köles, zab, tatárka, tengeri és hüvelyesek for­galmának szabályozásáról, a m. kir. minisztérium 4787—1920. M. E. számú rendelete.) I. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotolt törvényes rendelkezések alapján a hatósági ellátásban része­sítendő lakosság gabonaszükségleíének biztosí­tása végett a következőket rendeli: I. Buza, rozs és kétszeres hatósági igénybevétele. 1. §. Minden termelő (tulajdonos, bérlő, ré­szes művelést vállaló stb.) köteles a buza, rozs és kétszeres termésének egy részét a minisz­térium által megállapított térítés ellenében (12. §.) közszükségleti célokra az államnak termé­szetben beszolgáltatni. Azt, hogy- a termelők a búzával, rozszsal és kétszeressel bevetett terület minden egyes kat. holdja után mily mennyiségű gabonát kötelesek beszolgáltatni, az illető köz­ség termésviszonyainak figyelembe vételével a progresszivitás elve szerint a közélelmezési miniszter á-llapitja meg. 2. §. Minden termelő buza-, rozs- és két­szeres-termrésének ama részével, amely a reá kivetett mennyiség beszolgáltatása után fenn­marad, szabadon rendelkezhetik, azt vetőmag és emberi élelmezés céljaira minden korlátozás nélkül felhasználhatja és azt, ha az 5. §. alapján reá kivetett gabonamennyiséget már előzetesen beszolgáltatta, belföldi forgalomban el is adhatja. 3. §, Búzát, rozsot, kétszerest állatokkal feletetni tilos. 4. §. Az egyes termelők által beszolgálta­tandó buza, rozs és kétszeres mennyiségének helyes megállapithatása céljából minden termelő köteles, folyó évi junius hó 27. és julius 3. napja között annak a községnek elöljáróságánál, mely­nek határában gazdasága van, bejelenteni, hogy az 1919—20. gazdasági évben (tavaszi búzát és tavaszi rozsot is beleértve) hány kat. hold buza-, rozs- vagy kétszeres-vetése volt? Azok a 100 kat. holdon felül szántófölddel biró termelők (gazdaságok), akik a müvelés alatt álló szántóterület egynegyedrészénél kisebb terü­letet vetettek be búzával, rozszsal vagy kétsze­ressel, a fenti terményekkel bevetett terület kiter­jedésén felül a tényleg müvelés alatt álló egész szántóterületüket is bejelenteni kötelesek. Részes müvelés esetén a bejelentés a föld megmüvelőjének kötelessége, aki köteles azt is bejeleni, hogy ki a bérbeadó s hogy a bérbadó a terményből minő kulcs szerint részesedik? Abban az esetben, ha a bevetett terület a bejetentésre kötelezettnek nem állandó lakhelyén, hanem más község határában van, köteles azt is bejelenteni, hogy a reá kivetett gabonameny­nyiséget lakhelyén kivánja-e beszolgáltatni, vagy pedig abban a községben, amelynek határában a bevetett terület fekszik. A községi elöljáróság az ily termelőre kivetett gabona mennyiségét kö­teles annak a községnek elöljáróságával tudatni, melyet a bejelentő fél a beszolgáltatás helyéül megjelölt. A bejelentést a termelő az elöljáróságnál írásban vagy szóval teheti meg, az utóbbi eset­ben a bejelentésről készült bejegyzésnek helyes­ségét névaláírásával köteles igazolni. (Folytatjuk.) BBEK&BIIlGQlfiiSllflEBISICSSQSEIEBIBBIIBQB HÍRE K. — Igazgatósági ülés. A Békés­megyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó R.-T. igazgatósága junius hó 25-én, pén­teken d. u. 3 órakor ülést tart. — A sajtóbizottság figyelmébe! T\ „Körösvidék" sajtóbizottsága junius hó 28-án, hétfőn délután 4 órakor a szer­kesztőségi helyiségben gyűlést tart. A bi­zottsági tagok teljes számban való meg­jelenését kéri az elnökség. — Előfizetőinkhez. Tisztelettel kér­jük azon t. előfizetőinket, kiknek előfize­tése e hónap végén lejár, hogy a lap aka­dálytalan továbbítása végett azt idejében rendezni sz iveskedjenek. — Uj rendőrfelügyelő Békésen. A hiva­talos lap szerint a belügyminiszter Kozics And­rás békési lakost az V—3. fiz. osztályba ideig­lenes államrendőrségi felügyelővé nevezte ki. — Előléptetett tanítók. A vallás- és közokt. miniszter Laczó Endre békéscsabai tanitót a VIII—3, Csopayné Dezső Júlia gyomai tanítónőt a IX—3, Macher Lajos szentetornyai tanitót a IX—3, Keller Ferencz szentetornyai tanitót a IX—3, Szentmiklósi Gyula békésszentandrási ref. IX—2, Kiss Ferencz békésszentandrásí rk. tanitót VIII—2, Török Mária füzesgyarmati ref. tanító­nőt X—3, Lengyel Lipót füzesgyarmati izr. tanitó VIII—2, Karasz Bálint fiizesgyarmati ref. tanitót IX—3, Varga József gyomai ref. tanitót VIII—1, Mokos József békéscsabai rk. XI—2, Tóth László békési ref. tanitót IX—3, Király Dávid békési ref. tanitót VIII—1. Kreznerich Sándor gádorosi rk. VIII—3, Hajas Lajos békésszentandrási rk. tani­tót VIII—3, Endrődön pedig Timár Mária r. kath. tanitót a VIII—3, Vörös Ferencz r. kath. tanitót a IX—3, Faragó Károly r. kath. tanitót a XI—3. fizetési osztályba léptette elő. — Az idei gabonarendelet. Közkívánatra vállalkoztunk rá, hogy a mostanában magjelent 1920. évi termésrendeletet teljes szövegébefí lekö­zöljük. Midőn olvasóink ilyértelmü kívánságának készséggel teszünk eleget, kénytelenek vagyunk egyúttal szíves tudomásukra adni, hogy helyszűke miatt csakis folytatólagosan ismertethetjük a meglehetősen terjedelmes, de nem kevésbé köz­érdekű rendeletet. — A bevetett területek összeírása. A hivatalos lap mai száma közli a termésrendelet végrehajtására vonatkozó utasításokat. A községi elöljáróságok tartoznak a bevetett területeket ju­nius 27. és julius 3 között pontosan összeírni. 3 A bejelentés a szokásos területegységben történ­hetik (kis hold, magyar hold, kataszteri hold, lánc stb) Élőszóval történő bejelentés esetén a termelő aláírásával igazolja, hogy az elüljáróság helyesen irta be az adatokat. Az elüljáróság a beszolgáltatandó gabonamennyiséget a mivelés alatt álló egész szántóterület negyedrésze után köteles kivetni. Ha például egy gazdaság szántó­terület 200 hold s ebből 1(3 hold van búzával, 5 hold rozzsal, 155 pedig árpa, zab, takarmány­növényekkel van bevetve, 30 pedig parlagon ma­radt, ez esetben a tényleg mivelés alatti 170 hold negyedrésze, vagyis 43 hold után köteles a tu­lajdonos gabonát beszolgáltatni, 10 hold után bú­zát, 5 hold után rozsot. 28 hold után pedig ár­pát. Az Áruforgalmi Részvénytársaság bejelenti julius 5-ig a maga megbízottját s annak hivata­los helyiségét. A raktárakról az Áruforgalmi tar­tozik gondoskodni, ha a gabona megőrzés cél­jából a termelőnél marad, az átvételre való fel­ajánláson tul eső 30 nap elteltével havi 3 korona raktározási dijat is igényelhet a gazda. — Szegedre helyezik a pozsonyi és a kolozsvári egyetemet. Haller István kultuszmi­niszter a jövő évi állami költségvetésbe 45 mil­lió koronát vett fel a kolozsvári és pozsonyi egyetemek elhelyezésére. A kormánynak terve az, hogy a két egyetemet egyelőre Szegeden he­lyezi el. — A Tevéi nagy ünnepe. A Területvédő Liga békéscsabai körének megalakulása alkal­mával nagy ünnepséget rendez vasárnap (junius 27-én). Az ünnepség minden csabai keresztény templomban megtartandó istentisztelettel fog kez­dődni. Délelőtt 11 órakor a városháza udvarán népgyűlés lesz, délután 5 órakor a Vigadóban hangverseny, este 8 órakor pedig a Széchenyi ligetben nagy közvacsora, melyben a Budapest­ről ideérkező országos hirü tudósok, költők és művészek is részt fognak venni. (Egy teríték 53 korona. A közvacsorára jelentkezni lapunk ki­adóhivatalában lehet.) A hangversenyre jegyek pénteken reggeltől kezdve a „Corvina" könyv­kereskedésben és a „Körösvidék" kiadóhivatalá­ban kaphatók, (ülőhely 20 K, állóhely 10 K, diákjegy 5 K, karzat 10 K) — Háborús adósságok. Austen Chamber­lain, az angol kincstár kancellárjának kimutatása szerint a hadikiadások helyén Angliát illeti az elsőség. Anglia a gyarmatokkal együtt 954 millió fonttal, illetve huszonhárom milliárd koronával szaporította államadósságát a háború alatt. Anglia tehát kétannyit költött a háborúra, mint Amerika, viszont Amerika alig másfél év alatt költött el annyit, de nemcsak a háborúra, mint Anglia az egész háború és a leszerelés idején. Németor­szág csak a háború vége felé jutott el a havi négy milliárd márka, . tehát az akkori paritás szerint havi nem teljes hatszáz millió dollár állami kiadáshoz: mig Amerika havi másfél milliárd dolláros irammal kezdte a versenyt. Ez volt az oka Németország tragikus összeom­lásának. — Tagsági igazolványok átvétele. Fel­kérjük azon tagokat, akik még a MOVE-tól tag­sági igazolványaikat nem váltották ki de már föl­lettek véve a gyűjtő-iveken, jelentkezzenek sür­gősen az igazolványok átvétele végett a MOVE hivatalos helyiségében. — Fürdővendégek ellátása. Ma a fürdő­zés is ezerszerte nehezebben megy, mint a régi boldog világban. Ma már nem lehet beletele­pedni egy-egy penzióba, és gondtalanul elnyaralni, elüdülni hónapokon keresztül. A gondok ma mindenüvé elkísérik az embert és nyomába sze­gődnek a nyaralóknak is. A fürdővendégeknek ma már nem csak kalap-skatulyákat és nagy ruhás utazókosarakat kell magukkal vinniök, hanem lisztet is, sőt cukrot is, ha étkezni is óhajtanak nyaralásuk idején. A magyar királyi közélelme­zési miniszter a fürdőhelyek ellátásának biztosí­tására a mai nehéz gazdasági helyzet figyelem­bevételével elrendelte, hogy minden fürdővendég önmaga gondoskodjék liszttel és cukorral való ellátásáról. A rendelet értelmében az elöljárósá­gok a fürdőre utazó közönségnek a fejadag sze­rint járó liszt és cukormennyiséget ki kell szol­gáltassák és az így kiadott készletekről szállítási igazolvánnyal ellásák a fürdőzni indulókat. Ha valamely község (város) nem rendelkezne ilyen ellátmányoknak előlegesen való kiutalására meg­felelő készlettel, legalább igazolványt kell adjon a fürdőre utazóknak arról, hogy őket ellátottjai sorából az elutazásuk napján törölte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom