Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-24 / 69. szám

mwövmm Kik tesznek az uj kormány tagjai. Budapest, junius 23. Ti kormányzó­pártok most már teljesen megállapodtak abban, hogy közösen veszik át a kormányt. Szó volt Friedrich István miniszterelnök­ségéről, aki szakminiszterek élén venné át a kormányzást. Szó van arról is, hogy Rubinek kabinetjében a belügyi, földmive­lésügyi, közélelmezési tárcák a kisgazda­pártnak maradna. Teleki távozását együt­tesen követelik, a kultusztárcát Heller tar­taná, hadügyminiszter Schréter vagy Jed­licska lenne. Nincs nagy többségük a kis­gazdáknak. Budapest, junius 23. fi pártok pozíciójában a tiszántúli választások eddig ismeretes ered­ményei nem idézett elő nagyobb változást. fi tiszántúli választások előtt a kisgazdapártnak 75 tagja volt. Ebből kilépett 9, maradt 66. fiz uj választások során 7 mandátum jutott a keresz­tény nemzeii egyesülés pártjának, 3 pedig pár­tonkívüli, úgyhogy ma a kisgazdapárt 90 tag­jával szemben 70 ker. nem. egyes, párti áll, akikhez hozzászámítjuk még a 20 disszidenset és a Fried­rich csoportot. Végeredményben tehát a kis­gazdapárt sem hangoztathat túlnyomó többséget a nemzetgyűlésben. Kudarccal végződik a bojkott. Wien, junius 23. fiz amsterdami merénylet teljes kudarccal fog végződni. Ezt bizonyítják a legutóbbi 2 nap eseményei, fiusztriából ma egy váratlan és megrakott tehervonat érkezett, egy másik pedig meghozta a magyar postát. A hajó­forgatom zavartalanul folyik, fi vonatok indítása miatt sztrájkba léplek a bécsi Ostbatuhof alkal­mazottai. fi bécsi keresztényszociális párt erősen elitéli a bojkottot és felszólította a kormányt, hogy azonnal tegyen meg minden intézkedést a bojkott ellen. fiz fiusztriába indított gyümölcsszáliitó vo­natok mind visszaérkeztek Budapestre. Letartóztatott bankigazgató. Budapest, jun, 23. fi Jellinek-ügyből kifo­lyólag az államrendőrség őrizetbe vétette Létai Gyulát és Gerő Vilmost, az Unió bank vezér­igazgatóját. Merénylet Vilmos császár ellen. Versailles, jun. 23. Doornból jelentik : Vil­mos excsászár lakásába tegnap este egy álru­hába öltözött német hatolt be és megakarta ölni a császárt, akit csak nagynehezen sikerült a me­rénylő kezeiből kiszabadítani, fi császár nem sérült meg, de azóta halálos beteg. Tőzsde. Valuták: Lei 360—390, Márka 450—470, Font 630—650, fr. Frank 1250—1400, Sv. Frank 2900—3100, Dollár 135—155, Napoleon 550—570, Líra 970—990, Rubel 245—265, Sokol 350—370, Kor. Dinár 780—800, Fr. Dinár 780—800, Léva 310—330, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 98—104. Devizák: Amsterdam 5700—6500 K, Német 245—265, Olasz 980—1030, Prága 3650—3850, Sveici 3050—3300, Bécsi kifizetés 102—107, Kop­penhága 2800—3100, Stokholm 3600—3900, Krisz­tiánia 2900—3200, Szokol 3200—3500. Szemle, (F,'.) Eddig mintegy száz waggon galíciait szállítottak ki a megfelelő határra és kellemes szórakozást kivánva nekik, szélnekeresztették a lobogó szakálló, mosolygó arcú népséget. Kitűnt azonban, hogy mióta a galíciaiakat folyton szállít­ják kifelé, persze államköltségen, azóta kétszer­annyi bukkanik fel Budapesten. Összedugták hát fejeiket az okosok és elfintorodott arccal indultak ki a kispatak és nagytó meséjéből. A nagytóból kispatak szakadt, mely megkerülve egy tündér­országot, visszaszökött a tóba. Itt is igy vagyunk. Ugyanazok, kik a mi pénzünkön potyautazást csináltak a galíciai határig. Galíciában összeszed­ték valamennyi rokonaikat, leutaztak az osztrák határra, útlevelet váltottak és szépen besétáltak Brucknál Magyarországba. Azóta itt nyaralnak és itt uzsoráskodnak, meg árdrágitanak tovább. Akár a poloskának a nyomás, nekik se ártott egy kis kéjutazás. Hát a kormány ezt megint okosan csinálta. De megvalljuk, mi sem vagyunk oko­sabbak. Amit igy nem lehet elpusztítani, annak nem árt a méreg se. Soós tábornok bizony megmondta az igazat a nemzetgyűlésen. Városunk szereplésével kap­csolatban kereken kijelentette, hogy a keresztény magyar társadalom erősen készül a robbantásra. Fegyverbe áll a hadsereg azért is hogy megvéd­jen bennünket az esetleges anarchiától, de azért is, hogy a sok parlamenti üres szóbeszéd után belecsapjon ebbe a darázsfészekbe és kiszedje belőle az annyakirálynöt, amely nem lehet más, mint a zsidó. Utalok az ebben a rovatban már rég megirt jelenségekre, melyek néha jó szórako­zást nyújtottak a hébereknek, mert nevettek egyet rajta. De most már látják, hogy minden nyaktörő és kétségbeesett kísérletük még a cél előtt össze­omlik, mint a vízoszlop és most már kezd az a mosoly megfagyni az ajkukon. Mi meg csak vá­runk, türelmesen ... és nem hiába. * Most látjuk csak, hogy mi sem dolgozunk hiába. Megállapíthatjuk azonban azt is, hogy Bu­dapest jobban megért bennünket, mint a csabai publikum. Látható, hogy a Házban, sőt a kor­mányzónál mily hatást váltott ki az a feljelentés, melyet mi is segítettünk kiforszirozni. Nem hall­gathatjuk el, hogy a helyben egyidő óta történő meglepetések is a mi munkánk részleges ered­ménye. Szándékosan nem közöltük a rendőrfő­kapitány rendelkezési állományba való helyezését. Udvariasságból tettük, de megelőzött bennünket egyik laptársunk az udvariatlanságban. Nagyon természetes, hogy a lap, mely Balla képviselő lapja és igy szoros nexusban áll Debreczenivel, már előre tudja, hogy ez az ügy a vádlottra nézve teljes tisztázással végződik, sőt uj törvénykönyvet csinál, amennyiaen kijelenti, hogy egy törvény­cikk, melyet Debreczeni ellen alkalmaznak, ipso jure, magyarul: magátór értetődőleg megszűnt. Mi erről nem tudunk. (Ezért azonban szükség­telen lesz ám a jövő számot újból teleírni Körös­vidék elleni támadásokkal!) Tisztogatunk. Cé­lunkhoz híven jóbarátról és ellenségről egyaránt lerántjuk a leplet, ha a lepel alatt bűnök rejtőz­ködnek. Bejelentjük, hogy rövid időn belül uj és alapos meglepetésekben is lesz részük Békés­csaba destruktív elemeinek. HBRaaaaBaEBHaKBaaaaaBisaanqucKuHKUttBB Musztrsétan rekednek a népbixÉosok. Kun Béláék gondjai. — A cseh helyzet. Budapest, junius 23. Dacára annak, hogy az fiusztriában mene­kült magyar kommunisták hálásan megdolgozták és a nyomorba döntötték szállásadóikat, fiusztria mégis teljes elszántsággal rejti el az emberiség legnagyobb gonosztevőit. fi keresztényczociálisták döntő győzelme után azonban forróvá vált a híres bécsi comp­lott alatt a föld. Már többen megkísérelték, hogy pestises hazájukba, Oroszországba kerülhesse­nek, de meghiúsították ezt a tervet a szomszé­Békéscsaba , 1920. junius 22. dos államok kormányai, fi népbiztosok tudják immár, hogy fiusztria az a börtön, melyből nem szabadulhatnak. Olaszország kiutasította terüle­téről az odatévedt és maszlagoló magyar átok­lovagokat. Bajorország szóba sem állt velük és még lepecsételt kocsikban Oroszországba való szállításukat sem engedte meg. fi német határ, a cseh határok tökéletesen el vannak zárva előlük. fiz osztrák földön ily módon kelepcébe került kommunisták, régi szokásuk szerint, — inkognitóba burkolódznak és udvariasan meg­lépnek. Igy tett Hamburger elvtárs is, aki a hetekben átszökött az olasz határon és kénytelen volt visszajönni. — Forró a talpuk alatt a főid és nemsokára alighanem viszontlátjuk itt Magyaror­szágon az egész társaságot. Majd aztán itt leszá­molunk velük, —nem is annyira a kommün elő­idézéséért, mint az azután elkövetett halálos bűneikért. BKaaDaaaaiiiaaaBHa BBaaiiBaBaBEBBBisBBHBB Izrael. Egy nép, amelynek nincs helye a világon. I. 1. A zsidók mint nemzetiség. A magyar nemzetnek a régi világban, amikor egy évezreddel fiatalabb volt, sokkal na­gyobb volt az asszimiláló, idegen fajokat beol­vasztó ereje, mint most a mi napjainkban. Ré­gente nem igen volt nemzetiségi kérdés és ha volt is: hamarosan elintézték egy-egy olyan vérfürdő­vel, mint aminő a magyarok és a kunok hódtavi csatája volt. Az idegen elem: a nemzetiség a régi világban vagy beolvadt, vagy kipusztult ugy, hogy legföljebb csak az emlékezete maradt meg. Az asszimilálás, mint tudjak a történelemből, a kazárokkal indult meg, akik már a honfoglalás előtt teljesen eggyé lettek a magyarsággal. A következő nemzetiség, mely itt szerepelt köztünk egy ideig, a bessenyök népe volt. Béla király Névtelen Jegyzője szerint már Zoltán feje­delem telepitett le bessenyőket Mosonmegyében a Fertő partján. A XIII. századbeli oklevelek erről a vídékrői említenek még oly helyneveket, (Bessenyő, Bessenyőföld, Bessenyőhegy, Bessenyősziget) me­lyek azt bizonyítják, hogy akkoriban még élt itt a bessenyök emlékezete. A Névtelen Jegyző szerint Taksony idejében vándorolt be Thonuzoba besse­nyő fejedelem, aki Tisza-Abád mellett kapott bir­tokot. Szent István korában is bevándorolt hatvan bessenyő-család, „minden vagyonukkal, t. i. ara­nyukkal, ezüstjükkel s mindenféle ékszereikkel, ra­kottítárszekereikkel". 1075-ben kelt okirat a komá­rőmmegyei Udvard községben emlit bessenyőket. 1193-ban Somogymegyében is voltak bessenyöte­lepek. 1196-ban Imre király az eszéki piacon vám fizetésére kötelezte a bessenyőket. 1222-ben a sop­ronmegyei bessenyök adóügyeit rendezték; főfész­kük Árpádon volt és két osztályba tartoztak, a ha­dakozó és a nem hadakozó bessenyök osztályába. 1230-ban a baranyamegyei Nyárádon, 1251-ben a győrmegyei Téten, 1265-ben a pozsonymegyei Párdányban, 1269-ben a fejérmegyei Bessenyő, Egres, Hatvan, Ladány, Töbörzsök, Fancs, Fecse és Ság községekben, 1369-ben pedig a torontál­megyei Bessenyőn szerepeltek a bessenyök. A bolgárokT&ksony idejében költöztek be; ezek az orosz krónikákban beszermen név alatt szerepelnek; valószínű, hogy a Böszörmény hely­nevek az ő emléküket őrzik mai napig is. A kunok a bessenyőkkel egy nyelvűek vol­tak és szintén a török népcsaládhoz tartoztak; mi­vel az orosz irók polovec néven említik őket (ami annyit jelent, mint „sikonlakó"), sokan azonosít­ják őket a palócokkal. Európában 1061. óta sze­repelnek; Magyarországba 1070-ben törtek be elő­ször; letelepítésük Tatár nevü főnökük vezetése alatt 1125-ben történt, II. István idejében a Mátra alján. Később, 1238-ban még negyvenezer kun te­lepedett le Kuthen vezetése alatt a Nagy- és Kis­kunságban. Nagy Lajos idejében már mind ma­gyarul beszéltek és keresztények voltak, A jászok az uz nép maradványai, akik a Kaspi-tenger mellől jöttek be a kunokkal együtt. A Zagyva mentén kaptak földet. A tatárok közül a nagy tatárjárás után egy csoport itt maradt; ezek a mai Kunszentmiklóson és Buda környékén telepedtek le. Itt 1588-ban még beszéltek tatárul. Ezek a nemzetiségek bevándorlásuk után arra törekedtek, hogy beolvadjanak a magyarságba. Há­u I 3 M Körösvidék megelőzve a budapesti lapokat, már kora reggel hozza a legfrissebb híreket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom