Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-06-23 / 68. szám
Békéscsaba, 1920. junius 23. Szerda /. évfolyam 68. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Mint a lezüllött földesúr, maholnap kivert ebként fogunk ólálkodni tulajdon házunk táján. Pereseink végrehajtót hoznak nyakunkra, a dob megperdül udvarunkon és kapzsi zsidók aranysóvárgó keze mohó étvágygyal fog turkálni minden holmink közt, amit őseink dolgos keze hagyott reánk. S ha mindenünket elvették már, ha másé lesz az ősi kúria, a kertje, cíz istállója, a borospincéje, ha másé lesz már a viz is kutjainkban, a föld is lábunk alatt s a betevő falatért már kalaplevéve kellene az uj birtokos elé állanunk, akinek kaftánján még rajta lesz a tyuktoli és keze még bűzös lesz a nyersbőrtől, melylyel milliárdjait szerezte, akkor szörnyű ébredésünk pillanata fog elkövetkezni. Fel fog támadni bennünk még egyszer az ősi magyar lélek, arcunkba fog futni a meggyalázott szittyavér és minden szégyenünkkel, megaláztatásunk minden fájáaimával, arcunkat kezünkbe temetve könnyezni fogunk — már tehetetlenül. UtitarisLuyába köthetünk majd egy rögöt az ősi földből, egy kalászt az Istenáldotta rónáról -- szégyenünkre emlékeztetőnek — s bucsut mondva a kapufélfának, mely mellett járni tanultunk, búnak eredt fejjel indulhatunk világgá . . . Gyárainkat, nagyüzemeinket jórészt megvették már az idegenek. Most verik dobra vasutainkat. Fi kormány tárgyal egy külföldi zsidó konzorciummal, hogy kilencvenkilenc esztendőre bérbeadja a MÁV.-ot! Ma megteszi, akár indulhatunk is már. Rotschiídok pénze árasztja el az országot és Rotschildok zsoldosai hetedhét országon keresztül sáskamódra fognak beözönleni városainkba, hogy elvegyék kezünkből a munkát, hogy elegyék előlünk a kenyeret s hogy mi, az eladottak, vegyük nyakunkba a világot s menjünk el uj hazát keresni, szolgasorba állni idegen zsarnokok aranyra épített messzi birodalmába, véres verejtékért morzsákat koldulni, odahagyva azt a földet, amely a mienk volt ősidőktől fogva. Nem, ennek nem szabad megtörténnie ! T\ mult bűnei százával hajtották kivándorló hajókra munkásainkat s a kormány nem okult még ugylátszik- Ez a ballépése a magyar dolgozók ezreit tenné földönfutóvá. Nem elég a nyakunkon a belföldi zsidó tőke, már alvilág-konzorciumok hálójába akarnak dönteni bennünket? T\ M/W. büszkeségünk volt mindenkor a külföld előtt és sorsa életbevágó fontosságú önmagunkkal szemben. T\ M/ÍV. sorsával ezreknek a sorsa dől el s hogy balul dőljön el, nem engedjük! Tiltakozunk minden erőnkkel az ellen, hogy bárki is eltékozolja azt a kincsünket, tnely létünk egyik főfeltétele s melynek elvesztése ujabb zsidó tőkét hozna ebbe az országba, magyarok vérének kiszipolyozására ! lesz imthüntetés. Szavazás az árdrágítók elleni javaslat ügyében. — Kitiltják ssz idegen árdrágítókat. •— Soós tábornok válasza. — A csabai „Marseillaise e í-ügy a Ház előtt. — Balla személyes kérdésben szól. Budapest, junius 22. A nemzetgyűlés keddi ülése megint személyeskedéssel kezdődött. Bleyer Jakab nemzetiségi miniszter támadta Geiswein politikáját. Gieswein azzal utasította vissza Bleyer támadását, hogy ő Bleyer politikáját sajátította ki. Megint parázs vita támadt, melyben Bleyer Qieswein politikáját hazaárulásnak nyilvánította. A kedélyek csillapodtával Rakovszky bejelentette, hog;. Gcmörei György sürgős interpellációra kért engedélyt, amit ő azzal az indokolással tagadott meg, hogy legközelebb úgyis interpellációs nap lesz, tehát mindössze egy napi késést jelent interpellációjára kérésének megtagadása. A Ház helybenhagyta az elutasító választ. Ferdinándy Gyula igazságügyi miniszter válaszolt az árdrágítók elleni javaslat tárgyalásával kapcsolatban elhangzottakra. A javaslatot a Ház általánosságban egyhangúlag elfogadta s áttért annak részletes megtárgyalására. Többen indítványozták, hogy Homonnay módosítását vesse el a ház. Haller: Krisztus is korbáccsal verte ki az uzsorásokat a templomból. Közbekiáltások: Éljen Haller! Több egymással ellenkező vélemény elhangzása után minden oldalról felhangzott a kívánság, hogy szavazás utján történjék meg a döntés a javaslat ügyében. Ferdindndy: feltétlenül szükségesnek tartja a botbüntetés behozatalát. Rubinek ellene volt a javaslatnak. A kisgazdapártiak közül többen hangoztatták, hogy nem méltó hozzánk, hogy ma, amikor körülöttünk az oláhok és a szerbek, általában a Balkán bottal büntet, mi is utánuk igazodjunk. Budavári: Nem a külföldnek csinálunk törvényt, li-^em magunknak! Nem lehet erkölcsi szempontból kifogásolni a botbüntetés behozatalát ma, amikor az erkölcsi közállapotok annyira lezüilöttek, hogy csak ily eszközökkel lehet eredményt elérni. Szavazás alá került a javaslat, melyben 51 képviselő mellette, 21 pedig ellene foglalt állást. Elfogadta a Ház Homonnaynak azt az indítványát is, mely szerint a külföldi illetőségű árdrágítókat egyszersmindenkorra ki fogják tiltani az ország területéről, a belföldieket pedig 5 évre községük területéről. Budaváry indítványára azt is elfogadta a Ház, hogy minden árdrágításért, áruelrejtésért, uzsoráért stb. biintütett egyén elitélését hirlapilag is közzé keil tenni s a büntetés az elitéltnek munkakönyvébe vagy iparigazolványába is beírandó. Sóos Károly tábornok, honvédelmi miniszter számolt be ezután a különítmények ügyével kapcsolatban lefolytatott vizsgálat eredményéről. Eimondta. hogy 80 összefogott egyén közül 24 volt katona, 56 pedig olyan egyén, aki jogtalanul viselte a katonaruhát. Adatokkai igazolta, hogy a visszaéléseket nem katonák követték el, hanem katonaruhába bujt szédelgő bomlasztó elemek, akik ellen megtörténtek a szükséges erélyes intézkedések. Aki a nemzetgyűlésen felszólal, annnk felelőssége teljes tudatában kell lennie, különösen azért, mert minden elmondott szó a külföld elé kerül s nem egyszer tendenciózusan használódik fel ellenünk. A katonai nyomozók működését korlátozó rendelet megjelenése óta máris megnyilvánul a vidéknek itt-ott még mindég vörös hangulata. Egyes felforgató elemek már azt hangoztatják, hogy nem kötelező a katonai szolgálat. Mig a véderőtörvényt ez a ház meg nem változtatta, addig kötelességének tartja őrködni az ilyen elemek garázdálkodásaival szemben. A hadsereg ma nélkülözhetetlen. A külügyminiszter egészen más hangon tárgyal a külfölddel, ha erős, fegyelmezett hadsereg áll a háta mögött. Károsnak tartja a cenzúra felületes működését, mely lehetővé tette, hogy például a bécsi sajtó részére annyira elferdített információk szivároghattak ki a határon. A cenzor nem erélyes ott, ahol erélyesnek kell lennie. A destruktív sajtó ma is garázdálkodik, nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Felolvas egy jelentést, mely arról értesítette hivatalosan, hogy Békéscsabán a választások alkalmával bizonyos destruktív elemek nagyon hatásosan működtek. Mikor Balla Aladár mandátuma átvétele után ünnepélyt rendezett, választói Békéscsaba főutcáján a „Marseillaise" hangja mellett vonultak fel az ünneplésére. Ő nem politizál, mint ahogy a Nemzeti Hadsereg sem, mert a politika felbonthatná benne az egységet. A keresztény kurzus azonban jelenleg csak nemzetgyűlési szónoklatokban merül ki és nincs senki, ki a zsidókérdés gyors megoldását követelné. Ez az állapot oda vezet, hogy a nemzeti hadseregnek fegyverhez kell nyúlnia, hogy rendet teremtsen itt. . . de az aztán gyökeres rend lesz! (Öriási zaj a kisgazdapárton: Nem lehet!) Soós: hogy a keresztény közönségben robbanás készül, az logikus és köztudomásu. Fegyver kell azok ellen is, akik esetleg anarchikus uton fogják a rendcsinálást elkezdeni. Balla Aladár személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy a Marsailles eljátszásáról csak utólag szerzett tudomást, amikor már meg nem akadályozhatta, azonban erélyesen tiltakozott ellene, mihelyt tudomására jutott. Sokorópátkai Szabó István, Soós Károly elmondott szavaival kapcsolatban hangoztatta, hogy a zsidókérdés megoldása már nem tür halasztást és feltétlenül szükséges, mert ez a nemzet kívánsága. Tudomása van róla, hogy mióta a katonai nyomozók hatáskörét a honvédelmi miniszter áltaj
