Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-02 / 51. szám

Békéscsaba, 1920. junius 1. ycmmmmr em volt egyéb, mint mikor az eladósodott em er megélhetésére ujabb kölcsönt vesz fel. Nem lesz érdektelen megvizsgálni egymás íellett a sveici frank és a magyar bélyegzésü orona értékét, tehát vásárló erejét, mindegyikét aját hazájában. Sveicban egy gyári szerelő napi dija, tehát gy gyári munkás szükséglete 30 frank, mig Mayarországon, a legdrágább városban Budapesten napi szükséglet ellenértékét 120 koronára teetjük. Ezek szerint a sveici 30 frank vásárló rejének nálunk 120 korona vásárló ereje felel íeg. Mégis, ha Sveicban magyar pénzzel akaunk fizetni, a 30 frankért 1200 koronát kell dni. Ami pénzünk ott csak tizedrész annyit ér tiint itthon. Honnan ez az óriási aránytalanság? Aligha tévedünk, ha ezt a különbséget egyészt a rendezetlen államháztartásunkból folyó rizalmatlanságnak, másrészt annak tulajdonítjuk, iogy túlságos nagy a kereslet a külföldi értékek ránt. Tudva az okokat, keressük a baj orvos ását. Első ok rengeteg adósságunk és hogy még ;emmi intézkedés sem történt az ország vagyoni viszonyainak rendezése iránt. Köztudomásu, hogy dvagyunk fosztva, meg vagyunk csonkítva, koliussá vagyunk téve, tehátjfizetni nehezen tudunk. ^ békeszerződés kérdése napok alatt eldől. Nem képzeljük másként, minthogy minden erővel tiltakozva bár, mégis csak kénytelenek leszünk alárni. Ennek megtörténte, — szerintünk ideilene>en, — megszabja azokat a határokat, melyeken belül az állam háztartását rendezni lehet és késedelem nélkül rendezni kell. Mit csinál az adós, ha adósságainak terhét nem birja? Igyekszik adósságait olcsóbb kölcsönökre átváltoztatni, konvertálni. Ezt kell tehát Magyarországnak is tennie, amit annál könnyebben megtehet, mert hisz módjában van saját polgárait kényszeríteni, hogy a szükséges kölcsönt megadják, ha egyszerűen kényszerkölcsönt vesz igénybe. Az ilyen kényszerkölcsönt bizonyára mindenki szivesebben venné a vagyon-dézsmánál. Az államháztartás rendelkezésére megtett első ilyen lépés föltétlenül nagyon jó hatással volna a külföld bizalmának növelésére. Ezt nyomon kellene követni az adórendezésnek, olyan mértékű megadóztatással, mely az állam költségvetésileg meghatározott kiadásainak fedezését biztosítani alkalmas az ilyen pénzügyi rendezés nem érintené a tőkét és igy nem bénítaná meg a termelést, amire az egész pénzügyi rendezésnek támaszkodnia kell. Adósságaink kifizetését végeredményben csak a termelés megindulásával és annak fokozásával rémélhetjük, azt tehát tökeelvonással akadályozni nem volna ésszerű. Második oka a pénzérték aránytalanságának az, hogy nagy a kereslet a külföldi értékekben, egyrészt, mert nagy behozatalra szorulunk, de másrészt, mert igen sokan külföldi értékekbe igyekeznek elhelyezni tőkéiket. A behozatalt csökkenthetnénk behozatali tilalmakkal és a behozatal értékének kiegyenlítésével — kivitel utján. A behozatalt kizárólag közszükségleti cikkekre kellene korlátozni és nem engédni meg, hogy fényűzési cikkek külföldről bejöjjenek. Ma is tele vannak Budapest utcái, nem csak üzletei fügével, datolyával,- naranccsal, csokoládéval, nem is szólva most csak élelmi cikkekről. El kell követni mindent, hogy a közszükségleti cikkekket lehetőleg itthon teremtsük elő és azokban minél kevesebb behozatalra szoruljunk. Erről más alkalommal bővebben. Az el nem kerülhető behozatal értékét kivitelünk értékével igyekezzünk kiegyenlíteni. Ezt az óriási veszteséget, ami ma a pénzek vásárló ereje kőzött mutatkozik, csak az áruk közvetlen kímélésével lehet kikapcsolni. Az árucserét állami közbejövetellel létesített központi vállalatnak kellene lebonyolítania, amit a Hangya, Mezőgazdák szövetkezete és esetleg más hasonló önzetlen intézmény részvételével lehetne mégteremteni. Az árucserét az egész országra kiterjedő szövetkezeti hálózat bonyolítaná le, ugy hogy a kivitelre kerülő mezőgazdasági termények ármegállapítása fölöslegessé válna, mert minden gazda szívesen beszolgáltatná fölöslégét, ha annak ellenében ruhát, csizmát és gazdasági iparcikk szükségletet, vagy szenat kapna. E tekintetben legnagyobb reménységünk a termés, ami már küszöbön van és igy az árucsere szervezetének kiépítésére elérkezett az utolsó pillanat. A szövetkezeti hálózat kihasználása lehetővé ; _ t-a íUA Immcl/nrlnlorn te>lip<; U ízáfását és elejét venné minden láncoskodásnak és illetéktelen árdrágításnak. Ennek alapfeltétele persze, hogy ugy a behozatalt, mint a kivitelt az államnak kizárólag az erre a célra létesítendő vállalat részére kell fenntartania. A behozatalnak és kivitelnek ilyen meg szervezése mellett az állam sáját háztartása számára megfelelő közvetítői hasznot is biztosithatna és ezzel észrevétlenül tetemesen növel hetné bevételeit. Természetesen mindez csak átmeneti jellegű intézkedás lehet, arra az időre mig a ter melés minden vonalon megindul, a mezőgazdasági ipart megteremtjük és pénzünk itthoni vásárló erejét a külföldi értékek ottani vásárló erejével összhangba hozzuk, mert minden forgalom korlátozás természetellenes, éppen ugy, mint ahogy az orvosság sem rendes táplálék Ha a betegséget leküzdöttük, az orvosságot sem kell többé használni, tehát ha pénzügyi bajaink elmúlnak, nem lesz többé szükség államilag sza badalmazott ki- és bevitelre, sem pedig árucserére. Ha pénzünknek végre meglesz megint a valódi értéke, akkor felszabadithatjuk hazánkat a gyámság alól, de addig mig adósság özönében fuldoklik szüksége van erélyes gondnokra. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN FARKAS ISTVÁN Kiadja és nyomatjp : A Békésmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó R. T. Békéscsaba, Szent István-tér 18 szám. 46—78 már 100 koronától kezdve kaphatók SZÉLL ISTVÁN KÁLAPOSMESTERNÉL Békéscsaba, Baross-utca 14 sz. alatt. Mezőhegyesi fogyasztási és értékesítő szövetkezet cipész üzeme részére 3 munkás kerestetik sürgősen. Első osztályú férfi és női alja munkások jelentkezzenek. 3-3 GYUFA NAGYOBB TETELBEN ERKEZETT ÉS KAPHATÓ, 81

0 MÉZET minden mennyiségben vesz, mintát és árajánlatot kér KŐVÁRI és SZELNER fűszer és gyarmatáru kereskedése BÉKÉSCSABA. Ha olcsó és jó villany szerelest AKAR, ÜGY FORDULJON WitasseK Ernő " szerelési vállalatához Békéscsaba, Andrássy-ut 7. Pályázati hirdetmény. Békésvármegye szeghalmi járásában Szeg" halom községben megüresedett községi orvosi állásra pályázatot hirdetek. — A nem ügyvezető orvosi állás évi javadalma: 1400 korona kezdő fizetés, 500 korona lakáspénz, a törvényes betegápolási, rendelési, műtét és fuvardijak. Felhívom mindazokat, akik pályázni óhajtanak, hogy kérvényüket kellően felszerelve hozzám folyó évi junius 15-ig bezárólag adják be. A később érkező kérvényeket figyelembe venni nem ogom. A választás napját később tűzöm ki. Szeghalom, 1920 május 18. 2-2 KISS LASZLO, főszolgabíró kapható kisebb és nagyobb ménnyiségben a bogárházi temető mellett. Megrendelések Linder Emilnél, Zsilinszky-u. 50. sz. a. eszközölhetők és a helyszínen. Pályázati hirdetmény. Békésvármegye szeghalmi járásban Körösladány községben megüresedett se^édjegyzői áliásra pályázatot hirdetek. A segédjegyzői állás javadalma: Az 1913. évi LX. t.-c. 1. §-a alapján 1400 korona évi fizetés és 200 korona lakáspénz. Drágasági segély és háborús pótlék, nös, családos pályázóknál családi pótlék. Felhívom mindazokat, akik az állást elnyerni óhajtják, hogy az 1880, I, t,-cikk 6 §-a, illetve az 1900 XX, törvénycikk 3 paragrafusában előirt képesitest és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányaikkal felszerelt pályázati kérvényt hozzám folyó évi junius hó 13-ig bezárólag nyújtsák be, A később érkező kérvényeket nem fogom figyelembe venni, A választás napját későbben fogom kitűzni, Szeghalom, 1920 május 18, 2—2 Kiss László főszolgabíró. Az Alföldi Sertéshizlaló és Husipari Részvény Társaság tulajdonát képező cséplögar nit ura (kazán és cséplő) 1920 junius hó 6-án, vasárnap délután 5 órakor, a részvény társaság telepén nyilvános árverés ere el fog adatni. — Gépek a részv.-társ. telepén megtekinthetők. 2-2 Meghívó a békéscsabai kisgazdák fogyasztási és értékesítő szövetkezetének a békéscsabai kisgazdák egylete helyiségében (Lntber u, 6. u.) 1920. évi junius hó 20-án déilután 3 órakor tartandó első évi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Az Igazgotóság és a felügyelőbizottság évi jelentése az 1918 és 1919. évi üzletévekről. 2. Az 1918—1919. évi mérlegek megállapítása és határozat hozatal a tisztanyereség hovafordításáról. 3. A felmentvény megadása az igazgatóság. s a felügyelőbizottság részére az 1918 és 1919. évekről. 4. Az alapszabályok módosítása. 5. Egy elhalt és két lemondott igazgatósági tag helyébe, valamint módosított alapszabályok értelmében uj igazgatók választása. 6. A felügyelő-bizottság megválasztása az 1920—1922. üzletévekre. Ezen meghívó és tárgysorozat, valamint az 1918 és 1919. évi mérlegek a közgyűlés napját megelőző 8 napon át a szövetkezet irodájában (Karniczy) üzleti helyiségében (Szent István-tér 18.) és a békéscsabai kisgazdák egyletében (^uther-u. 6.) ki van függesztve. Békéscsaba, 1920. május 24. Az igazgatóságr FOGAK! brassói GREISIN6 ALBERT államilag vizsgázott műfogász műtermét a mai kornak megfelelően — fogtechnikai laboratóriumával is — berendezte. Ennélfogva abban a helyzetben van, hogy a nála megrendelt bárminemű fogmunkákat, műfogak készitését, aranykorona és hidmunkálatokat a megrendeléstől 24 óra alatt elkészíthet. Ezeken kivül mindennemű fogblombálásokat és foghúzásokat is a legnagyobb szakértelemmel végez, valamint elromlott fogsorokat teljesen ujjá alakit. Fogbetegeknek Kinizsi-utca 7. sz. alatti lakásán egész napon át rendelkezésérc áll. sr FOGAK! 6_

8

6