Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-02 / 51. szám

Békéscsaba, 1920. junius 2. Szerda I. évfolyam 51. szá Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér = fog kikelni a holttest önmagából, hogy u éljen, útra keljen, felszedje azt a lelket, m ezzel az aláírással látszólag örökre veszett. A kereszt. (F.) Kétszer alszunk még és ez a két álom tele van izzó reménnyel. Hzután mintha a napot valami sötét gyászfátyollal borítanák be és mintha ránk borulna egy örökös hideg félhomály. Erdély havasaitól a Stájer hegyekig és a langyos, narancsillatos Fiúmétól a Kárpátok szikláiig tapogatózik, keresi az utat a nagy sarki éjben minden magyar. T\z ég meghallja majd azt a borzasztó kiáltást, mely innen ered és keresztültöri a felhőket: Úristen, hát ezért jött el Árpád az Ural tövéből, ezért csattogott a magyar kard, ezért csinált termőföldet itt milliárdnyi magyar ember vére ? Ezért éltünk, ezért ápoltuk magunkat, hogy most odaadjuk minden szépségünket olyannak, aki erőtlenebb, szegényebb, de szemtelenebb, mint mi vagyunk? F\ földgolyó nem-e ugrik ki helyéből és nem-e szakad ránk a csillagvilág minden meteorja, amikor egy magyar kéz a paloták egyikében aláírja Magyarország é/intetlen, becsületben ezer évet élt nevét? És miként a felfeszitett és.haldokló Krisztus körül elhalkult a Tellus minden zaja, kiégett a nap és gyászbaborult az azuros ég: abban a pillanatban nem-e változik kigyóvá az a toll, hogy halálra marja azt a sok vigyorgó alakot, kik az asztal körül állnak és kiknek a tüdeje kitágul az örömtől, mikor majd azt a nagy nevet ott látják leirva remegni, vesződni, segítségért kiáltani a türelmes, bárgyú papiroson ? Csupa panasz, csupa keserűség a mi életünk. A szenvedések napsütötte utján mezitláb, étlen-szomjan bandukolunk, sakálok marásának, kutyák fogainak, lesben álló rablók golyójának kitéve. Messze villog, sziporkázik, szent fényében úszva a cél. Kiűztek bennünket saját viskónkból, ahol senkit sem bántva boldogan dolgoztunkVállunkra tették a keresztet, melyet más helyett már ezer éve cipelünk- Hát miért? Kit bántottunk, hogy igy kell megszaggatott, szétmart testünket évszázadokon át vonszolnunk, akár egy félig agyonvert állatnak ? De ha a sors cú rendelte, jól van. Panasz nem hagyja el ajkainkat. Krisztus elől is eltolódtak a sirtfedő kőlapok. O is felszállt a mennybe. T\ mi szivünk mélyén ott szunnyad a reménység, mely mint a vesztatűz örökké pislog és egy szép napon kitör, égig csapkoáva lángjait, megégetve a farizeusokat, elperzselve a sakálokat, megtisztítva az utat, megnyitva a kaput a boldogsághoz. liadd sercegjen tehát az a toll, mikor alákanyaritja a magyarság gyászát ott Versaillesben. Palotában, tükrök közt történik meg a, magyarság világotrengető sirbatétele. És a csendes, napsütötte tanyákon Nemzetgyűlés. Az elszakítottak szenvedései. Mi iesz a terméssel? Budapest, junius 2. A tegnapi ülést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István. Megnyitója után bejelentene, hogy Szabó Sándor és Gadl Gaszton kértek és kaptak engedélyt a napirend előtti felszólalásra. Szabó Sándor hangoztatta, hogy az egész » ilág Ítélőszéke elé kell terjeszteni azokat a borza makat, melyeket a megszállott területek magyar 'akossága szenved. Felhívta a kormányt, hogy minden lehetőt tegyen meg a borzalmas atrocitások megszüntetésére. Gaal Gaszton kijereatette felszólalásában, hogy nem harcol sem Rubinek elleti, sem senki más ellen, csakis a kisgazdapárt programmja mellett. Rubinek több izben kijelentette már régebben is, hogy az a meggyőződése, hogy nem kell többé folytonos maximálásokkal zaklatni a gazdaközönséget. Ilyen előzmények után már-már nyugodt reménykedéssel kezdte várni a gazdaközönség az uj termést. R napokban azonban a termés elosztása ügyében ankét volt, amelynek résztvevői minisztériumi tisztviselők és nagymalmosok voltak. Ezek döntöttek a magyar gazdaközönség, Magyarország lakossága 75 százalékának sorsa fölött. Három határozatot hoztak : 1. Kimondták, hogy eltérnek a Sedlma rendszertől. 2. Rz összes ellátatlanok ellátását a kc mány veszi a kezébe. Szabad forgalmat léte tenek a termésre 1—2 millió métermázsán fe 3. Több ezer mázsa lisztet Ausztriába fo nak szállítani valutajavitás céljából. Figyelmeztette Gadl a kormányt, hogy ezeket a határozatokat rendeleti uton meg aka: valósitani, törvénytelenséget Jog elkövetni. Rubinek válaszában kijelentette, hogy szabadkereskedelem behozatala szükséges. . pedig nem kívánatos, hogy a kisgazdák egye uralmat ragadjanak a kezükhöz, mert az ip; munkásság diktatúrája bebizonyította, hogy osztáíyuralom mennyire káros az országra. 1 ezen intézkedések foganatosítása maga után voi valutánk javulását, kétségtelen helyességük, m< a valutánk javítása egyformán érdeke mind társadalomi osztálynak. Rz ülés délután fél 3-kor ért véget, an< kül, hogy a napirend tárgyalására sor keri volna. Szemle. (F.) A helyzet mai képének élénk illusztrálása a következő eset: Mikes János gróf szombathelyi püspököt a Károlyi-kormány (melyben sok ma is szereplő vezérpolitikus ült) azzal vádolta meg annakidején, hogy egyházi pénzek vesztek el a kezén. Természetesen ez csak ürügyül szolgált a püspök ellen indítandó politikai hajszának. A püspök nyakára küldték Persián Ádám akkori vagyon-liquidáló kormánybiztost, aki aztán majdnem a halálba bosszantotta a püspököt, bevette magát Mikes rezidenciájába, jól élt, vitette magát a püspök fogatán és a végén kivitte, hogy a szelid Mikes grófot internálták, vagyonát zár alá helyezték. Én akkoriban többször megjelentem a szomorú, beteggé tett főpap házában és láttam, hogy Persián micsoda aljas szigorral, belátástalanul kezelte az ártatlan Mikes grófot. A lapok most megírják, hogy Mikest teljesen rehabilitálta a vallás- és közoktatásügyi miniszter és egy uj vizsgálat. Mindenről csevegnek a terjedelmes híradások, csak Persián személyét hagyják ki belőlük. Persián ma is politizál, Pesten uraskodik, jól érzi magát. Senkinek sem jut eszébe, hogy ez az ur épp olyan nemzetközi szolgálatban állt, mint akár a terrorfiuk. Azok fizikailag terrorizáltak és gyilkoltak, ő a szellemet és lelket ölte meg. Persze: vannak protekciói és magasabbra emelkedett az elitélhetök társadalmi színvonalánál, tehát nem bántja senki. Ez aztán rávall a mai időkre. Ami a zsidókérdés megoldását illeti, az eg< ország, de különösen a publicista tábor teljes hamis utakon halad. Érdekes, hogy a zsidókl való foglalkozás mindinkább lanyhul, a probléi mindennapos és megunttá váífT Most aztán én nyesülnie kell annak az átkos magyar szokásne „maradjon, ha már igy van, egye meg a fene." F vesen tudják, hogy a pesti zsidó lapok most jc ban kelnek, mint bármikor. Az Est sohasem lent meg oly hatalmas példányszámban, m éppen most. Naponta 360,000 példány ke utcára. Ősszel szép lesz a bortermés, tehát s hordó kell. A zsidók már nyíltan összeveszr minden hordót, hogy majd ezzel keressenek uja milliókat és hajtsák fel őrületesen a borárak Keresztény mészgyárak (pl. a felsögallai) kizái lag zsidónak adják el a meszet. Ez is hallatlai jövedelmező spekuláció. H ezt nem látja ír senki Pesten? Azzal akarják kiszúrni a szemű ket, hogy néhány galíciait vonatba ültetnek kiküllebbitik őket az országból? Ezt nem ismi jük el alapos munkának. A vezetők folyton ütni de melléje. Ez épp olyan eset, mint mikor vörösőr leszállította az ellenforradalmárt a vonj ról a bőröndjével együtt, kapott száz koronát az egyén helyett a koffert verte irgalmatlanul, paraziták pénze vakká tett mindenkit. Itt nir erély, el van hibázva az akció és ezen nem lel immár változtatni, ha azok maradnak a hajó k( mányánál, akik nem képzett tengerészek. O

t iir/"" « jlx. i

S " " -J ' § O Ha nem most 1-én előfizethet. A KOkŰ n mar ©IOÍIZ6T6IT 8 S\OrOSVICl6Kr6: VIDÉK"' saját tudósítói révén minden es ményről már a kora reggeli órákban hírt ad. Figyelmeztésse keresztény embertársait, hogy ők is keresztény lapot, a „KŐRÖSVÍDÉK"-et olvassa