Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-26 / 121. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1920. Augusztus 26, részeti egységekre biznák azoknak azoknak az államoknak a blokálását, melyek vonakodnának a renirens állam ellen índitott közös akcióban résztvenni. Ez az egész komédia padhoz hasonló, melyre örömmel ül a fáradt ember és csak később veszi észre, hogy odaragadt, mert frissen mázolódott a békés nyugalom e tárgya. A felületes ember szemében ez a népszövetségi ülés az örök béke biztositéka, mert háborút hirdet minden a békét megzavaró állam ellen. Pedig az egész csak humbug és az európai »legyőzött« államok csúfondáros beugratása. Mert ez a határozat elsősorban azt akarja, hogy a versaillesi, neuilli és germaini békeszerződések, mint ilyenek örök érvényben maradjanak. Ennek a hátamögé toborozzák a népszövetség hadseregét biztositónak. Pedig ezek a békék nem békekötések, hanem csak fegyverszünetek vagy még azok sem, mert hiszen a világháború még tart és különféle frontokon a vér még patakokban folyik. Ezek a békék tehát dehogy is békék. Ezeknek erkölcstelen az alapjuk, ez pedig nem egyéb, mint a győzők joga és a legyőzöttek letiprása minden időkre. Nyiltan hajtják (ha tudják) az angolok és franciák hatalmába az egész világot. És ha még alaposabban elemezzük a kérdést, tulajdonképpen ennek a két népnek együttes világuralmáról nem lehet szó. Ez ellen hiába berzenkednek a franciák. Franciaország Anglia és Amerika zsebéből kitartott gyermek. A világháború tehát nem az ántánt győzelmével végződött, de csak Angliának hozta el a kivánt sikert. A világpolitikát ma Anglia irányítja és ezt akarja gyakorolni a jövőben is. Ezt a célt szolgálja a san-sebastiani határozat is. De mivel semmiféle despotizrnus örök nem lehet, ez sem maradhat felszínen sokáig. A népszövetség tehát az eddig termelt ántánt-erkölcstelenségek netovábbja és halálra ítéltetett még születése előtt. Ezt az agyontámogatott és a külsőségek festékével vastagon bemázolt világuralmat csak egy ujabb világháború döntheti meg és ennek a világháborúnak a küszöbén állunk napjainkban. Talán megérjük még, hogy az emberiség érzete oda finomodik, hogy ezáltai a játékból kihagyott központi hatalmak is beleszólhatnak kissé a francia-angol konyhába, ahol a világ legkeserűbb és legrobbanóbb ételét: a békét főzik. * A napokban egy Hohn Frigyes nevü teljesen vagyontalan székely menekült egy rend ruhára valót adott át Sipos Gyula szabónak elkészítés végett. A szabó az elkészítés helyett a ruhát eladta egy másik szabónak, aki Hohn kérésére kijelentette, hogy a ruhát, a jó isten kedvéért se adja vissza neki. Hohn épp ma egy hete a rendőrség detektivosztályánál rendes uton feljelentést tett. A mai napig várt, de nem történt semmi. Másutt az ilyen szabókat, jobban csirkefogókat azonnal le szoktak csukni, hogy a ruha tovább ne láncolódhassék. Itt még ez ma sincs elintézve, a bűnösök vigan élnek tovább. Kíváncsiak lennénk, hogy vájjon 1. hol a ruha, 2. mi van vele és 3. mi történt a szóbanforgó szabókkal ? * Az „osztrák-magyar államvasuttársaság" nemrég adta el bánsági uradalmait, bányáit és kohóit(Annina, Resica) részvényeinek nagyrészét az oláhoknak. Ezek a móc érdekeltségek 40 százalékát vették meg és ennek folytán az uj vállalat székhelyét Bukarestbe tették át. A társaság 32 mérnöke közül csak 8 mutatkozott hajlandónak a Bukarestbe való hurcolkodásra, ez a nyolc sem magyar. A többi inkább lemondott állásáról, mint semhogy kimenjen a megszállott magyar területről Bukarestbe. Igy jutnak a magyar kincsek oláh kézbe. Persze, erről a kormány nem vesz .tudomást, csak mi vagyunk azok, kik ilyen esetek fölött kesergünk állandóan. Világosságot F Sötét időket élünk. A nyár eljárt, a napok megrövidültek s az ég legtöbbször szürke őszi esőfelhőkkel takaródzik be a hűvös, nyirkos magasságban. Már két izben emeltük kérő sza" vakra nyiló ajkunkat a villanytelep magas igazgatósága felé, adná meg a mi mindennapi villanyunkat egy órával korábban. Kértük előbb a magunk érdekében, majd a velünk egyként gondolkozó villanyerővel dolgozó iparosokéban. Ugylátszik azonban, sem a mi munkánk, sem azoké az iparosoké nem annyira érdeke a városnak, mint az, hogy hajnali 2 óráig legyen áram. Ebbe még csak bele tudtunk nyugodni, mert szél ellen mi sem tehetünk semmit, ami lehetetlen, az lehetetlen. Tegnap azonban ügyes-bajos dolgunk akadt a postán pont 7 órakor este, amikor már ugyancsak sürü függönyt vont a város szivének ablakaira az alkonyati sötétség. . Nem vagyunk rosszmájúak, de ez egyszer boldogan láttuk, hogy a szegény postások épen ugy vakoskodnak, görnyedeznek és erőltetik a villanytelep által a köz érdekében vissza n$m vásárolható szemeiket, a táviróasztalok mellett, mint a mi szedőink idebenn. (Gondoltuk magunkban, ez már csak eléggé közérdekű valami). És most mégegyszer szólunk a villanytelep Igazgatóságához: t köz érdekében kérjük, hogy mától, vagy holnaptól kezdve 7 órától adja az áramot. Erősen derült időben is (ami már vajmi kevés lesz — sajnos — az idén) legkésőbb fél 8-kor. Ellenkező esetben a posta kénytelen lesz hivatalosan előterjeszteni ebbeli kérelmét. Lehet, hogy erre a kérelemre se adnak semmit, de legalább mondják meg, mi az oka, hogy nem adják 7 órakor az áramot. Ki az a lángész, akinek konoksága akadályozza a közóhaj teljesítését? Azzal majd más hangon fogunk beszélni. Tőzsde. Valuták: Lei 515—530, Márka 4?5—490, Font 845—855, fr. Frank 1600—1680, Sv. Frank 3900—4100. Dollár 225—245, Napoleon;765—785 Líra 1120—1180, Rubel 300—315, Sokol 375—395, Kor. Dinár 900— 920, Fr. Dinár 900—920, Pleva 360—400, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 89—94. Devizák: Amsterdam 7500—7800, Német 477—497, Olasz 1130—1140, Prága 377—397, Sveici 4075—4075, Bécsi kifizetés 93—98, Koppenhága 3350—3600, Stokholm 4700—5000, Krisztiánia 3350—3600, SzokOl 3800 —3950. Békésvármegye tanítóinak figyelmébe I Ezeréves hazánkat a bosszuszomjas nagyhatalmak és természeti kincseinkre éhes szomszédok — minden természetes egysége ellenére — darabokra tépték s milliónyi magyar testvérünket idegen iga alá kényszeritették. Az elszakadás fájdalmát csak az a soha nem halványodó remény enyhíti, hogy az a nemzet eddigi életéhez képest csupán elenyésző rövid időtartamú lehet; a megcsonkítás sebét csupán az a biztos tudat gyógyíthatja, hogy amit Isten akarata oly remek természeti egységgé, alkotott, azt semmiféle gyarló emberi indulat tartósan meg nem változtatja. Ennek a minden igaz magyar hazafiuban szunnyadó nemes tettrekész érzelemnek állandó ébrentartását tűzte ki céljául a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, melynek minden vágya, minden akarata, terve s minden intézkedése csupán a hazának újra naggyátételét kivánja szolgálni. Ennek a célnak szolgálatában állott eddig a magyar tanitói karnak a mindent fertőző s romboló irányzattól távol maradt javarésze és az a nagy időhöz képest fokozott erővel áll bizonyára jelenleg és a jövőben ls és oly mérvben, amilyet a haza azoktól, akikre a nép vezetése s a nemzeti nevelés nagy horderejű ügye bízatott, méltán sorsdöntő óráiban elvárhat. A mennyiben azonban mégis akadna oly tanitó, aki ennek a nemcsak hivatásából, de már a magyar voltából is fakadó kötelességének mindenben eleget nem tenne, az a magyar tanitói névre méltatlanná válik, méltóvá azonban arra, hogy eléggé soha el nem Ítélhető s a hazaárulás, tényét megközelíti ily magatartása s a törvény teljes szigorát hivja ki maga ellen. Felhívom tehát a hazafias magyar tanítóság figyelmét a ;Területvédő Liga támogatásának fontosságára s arra, h

09ü lehetőség szerint lépjen be mindenki. Támogassa azonban legalább is erkölcsileg okvetlenül sajgó magyar lelke egész buzgalmával oly irányban, hogy a Liga vidéki köreitől eredő megkereséseket hivatali ügyeivel egyenrangúnak tekintse s ezeknek becsületes, magyar szívvel pontosan feleljen meg. A vallás-közoktatásügyi miniszternek 54851-920. sz. rendelete meghagyásából egyben közlöm, hogy mindazok, kik az emiitett megkeresésekkel szemben nem teljesitik kötelességüket, éppen ugy, mint a hivatalos kötelességeket — olyanoknak tekintendők, mint akik hivatásuk teljesítése közben vétkes mulasztást követtek el s mulasztásukat fegyelmi felelősség alá vonják. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő. Vakok iskolája Mi a kormány? Vakok iskolája. Akik tagjai, vakok mind. Máskülönben képtelenség megérteni, hogy még ma is fenntartják a 4 kilós fejadagot, sőt szeptember' 1-töl is csak 6 kilóra akarják felemelni! Az uj gabonarendelet zár alá vette az egész gabonatermést. Tehát már egy szem gabonát sem szabad vásárolni, még ha lehetséges volna is a vásárlás valami utón-módon. A fejadag ellenben csak 4, illetőleg szeptembertől 6 kiló. Mit gondol hát voltaképen a kormány, mit egyék az a rengeteg sok ellátatlan, aki a hust nem képes megfizetni s nem is látja hónapokon keresztül ? Tojást nem vehet, Tejet nem vehet, Szalonnát nem vehet, Hust nem vehet. A felsoroltakon kivül csak kétféle táplálék van: a zöldfőzelék és a tésztanemüek. Minthogy a tésztanemüektől is megfosztja a kormány az ellátatlanokat, kétségtelen, hogy zöldségen való tengődés re akarja kényszeríteni őket l Mivel pedig példaadást várunk a nálunk magasabban álló egyénektől, ez esetben kiváltképpen szeretnők, ha valaki a t. kormányból megmutatná, miképp lehet ilyenformán megélni ? ! — A szegedi egyetem ügye. Haller István közoktatásügyi miniszter leiratban arról értesítette Szeged város polgármesterét, hogy a kolozsvári és pozsonyi egyetemek csak 1921—22. tanévben nyílhatnak meg Szegeden. A miniszternek — mint leiratában emliti — az volt a szándéka, hogy a két egyetemet, mig régi székhelyeikre vissza nem térhetnek, még a mostani tanévben Szegedre helyezi. A két egyetem tanárai azonban kijelentették, hogy az egyetem Szegeden való működésének elengedhetetlen tárgyi feltételei ebben a tanévben még nincsenek biztosítva. E miniszteri leirat szerint tehát az egyetem csak Kolozsvár és Pozsony felszabadulásáig maradna Szegeden. Szeged ősrégi vágya tehát ezúttal sem teljesül, meri a város törekvése ai volt mindenkor, hogy állandó egyetemhez jusson. — A máfmarosszigetí jogakadémia Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhelyről jelentik : A várostörvényhatósági bizottsága elhatározta, hogy a márrnarosszigeti jogakademiának menhelyet ad. Már szeptember hónapban megkezdődnek az előadások. — Kitüntetések. Bronz vitézségi érmet kaptak: Sipiczky Pál és Kelle Pál békéscsabai lakosok, volt 101-es gyalogosok. — Az uj lisztárak. Az uj liszt árak nagybani forgalomban a következők lesznek: nullás liszt negyven, főző tiz, kenyérliszt két korona. Szeptember elsejétől nem szabad fehér kenyeret sütni és zsemlyét is csak jegy ellenében árusíthatnak a pékek. A tervek szerint a jövő hónapban hat kilóra emelik a havi fejadagokat. — A Polgári Kör díszközgyűlése. A Polgári Kör szombaton este f 8 órakor újonnan és modern követelményeknek megfelelően alakított helyiségében díszközgyűlést tart. Utána a Prófétában társasvacsora lesz. — József főherceg és Teleki miniszterelnök Szegeden. József királyi herceg, Teleki Pál gróf miniszterelnök és Sréter István honvédelmi miniszter kedden reggel a hat órás budapesti személyvonattal érkeztek Szegedre. Valamennyien részt vettek Zadravecz Istvánnak püspöki felszentelésén. A királyi herceget, a vele érkezett miniszterelnököt és honvédelmi minisztert fényes katonai fogadtatásban részesítették.