Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-18 / 115. szám

Békéscsaba, 1920. augusztus 18. Szerda 1. évfolyam 11 d. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent lstváa-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A pénz árfolyamának javítása Panaszkodnak a gazdák, hogy már a pénz árfolyamának a javítása is az ő bőrükre megy, mert megint csak az ő terményeiket, a gabonát veszik igénybe s őket kötelezik be­szolgáltatásra. Ez a panasz nagyon is érthető. Minden igénybevétel — nevezzük azt akár rekvirálásnak, akár beszolgál­tatásnak — egy neme a kisajátítás­nak, ami erősen belenyúl a magán­tulajdon szentségének elvébe. Akár­milyen magas ellenértéket állapítanak is meg, sohasem tudják kárpótolni azt a sérelmet, ami a magántulajdon fogalmához tartozó szabad rendelke­zési jog korlátozásában nyilvánul. Az évek óta tartó tulajdonjogkor­látpzás nemcsak elégedetlenséget, hanem bizonyos fokú elkeseredést is szül, amit elkerülni minden előre­látó kormányzat elsőrangú érdeke, mert hatalmának teljében csak ugy lehet, ha elégedett polgárságra tá­maszkodik. Önkéntelenül felvetődik a kérdés, vájjon szükség volt-e az idén a ga­bonabeszolgáltatás elrendelésére és a megváltási ár megállapítására ? Erre a kérdésre megadja a feleletet egy másik kérdés eldöntése. Fedezi-e gabonatermésünk a szükségletet ? Ha igen, akkor kár beleavatkozni a ter­melő és fogyasztó viszonyába, mert azok, ha nem is közvetlenül, de a szabad kereskedelem közvetítésével föltétlenül megtalálják a módját, hogy egymás igényeit kielégítsék. A gaz­dának a gabonafölöslege eladó, te­hát azt föltétlenül el fogja adni s a kormánynak feladata legfeljebb arra irányulhat, hogy ne engedje az ára­kat tulmagasra emelkedni. Ott, ahol a termelés és fogyasztás között az arány megvan, a kereslet és kínálat örök törvényei a legbiztosabb ár­szabályozók, az államnak tehát más hivatása nem lehet, minthogy a két tényező közötti egyensúlyt fenntartsa, illetve azt megzavarni -ne engedje. Ezt pedig elérheti azzal, ha a fo­gyasztók körének tágítását nem en­gedi meg, vagyis eltiltja, vagy leg­alább is korlátozza a kivitelt. Meg­felelő magas kiviteli vámmal éppen ugy határt szabhat a gabonaárnak, mintha a legmagasabb árat megálla­pítja, azzal a különbséggel, hogy a kiviteli vám lehetővé teszi a belföldi szabadkereskedelmet, mig az ármeg­állapítás csak kötelező beszolgáltatás mellett válik gyakorlatilag eredmé­nyessé. Ha tehát a kormány nem szédült volna el a gabonakivitel pénzjavitó kilátásának kecsegtető reményétől és ezt a reményt nem erőszakolta volna az elérhető legnagyobb mértékben megvalósítani, ugy ésszerű vámpoli­tikával is nagyon eredményesen ki lett volna használható a gabonafö­lösleg, a pénz értékének javítására. A tényleges gabonafölöslegre ugyanis engedélyezhetett volna olyan arányú vámmérséklést, amely mellett az ki­vitelre kerülhet. Az igy beszedett vámban elérte volna azt a legma­gasabb hasznot, amely a belföldi és külföldi ár közötti különbözetben nyilvánul, anélkül, hogy a gabona­gyűjtés hajmeresztő költségeivel kel­lett volna a kivitelre jutó gabonán elérhető nyereségét csökkentenie. Tüntetések Saarbrüokenben Száz német francia haditörvényszék előtt — Sztrájkolnak a vasutasok — Szines csapatok felvonulása Paris, augusztus 17. Saarbrückenben, amely város a Saar folyó mellett, Lotharingiától 4 és fél kilóméternyire terül el, a napokban a német nacionalisták nagy tüntetéseket rendeztek. A tüntetők a francia megszálló csapa­tok parancsnokának lakása elé vonul­tak és követelték a katonaság önké­nyeskedéseinek megszüntetését. Ugyanakkor a sztrájkoló német vasutasok a saarbrückeni erdőkben ütöttek tanyát a- tüntetések további programmjának megbeszélése céljá­ból. Elhatározták, hogy kiáltványt bocsájtanak ki a megszállott területek városaihoz, melyben a moz­galomhoz való csatlakozásra szólítják fel őket. R megszálló csapatok parancsnoka táviratilag tett jelentést a francia hadvezetőségnek és sürgős segítséget kért. Két zászlóalj spáhi meg is érkezett a városba és a tüntetők által megszállott erdőket átkutatták, a mozgalom vezetőit és résztvevőinek nagy részét elfogták, kőzülök 100-at (ebből mintegy 60 vasutast) haditörvényszék elé állítottak. Támadások a MOVE ellen Ereky interpellál — Gömbös Gyula válasza — Az uj adójavaslat — A Nemzetgyűlés mai ülése Budapest aug. 17. R nemzetgyűlés mai ülését Ra­kovszky István elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Rz uj adó­javaslat volt a napirend főpontja, melyhez elsőnek Frühwirth szólott, majd Korányi báró, pénzügyminisz­ter ajánlotta elfogadásra rövid ma­gyarázó fejtegetés után a javasla­tot. Rz interpellációk során Ereky hosszabb beszédében a MOVE je­lenlegi vezetése ellen foglalt állást. »R Kormányzó Ur szavaiból indulok ki — mondta — melyek szerint Ma­gyarország a nemzeti hadsereggel áll, vagy vele bukik. R hadsereg fennállásának pedig alapfeltétele, hogy maradjon mentől távolabb a politikától. Jelenleg azonban van egy szerve, amelyen keresztül — sajnos — politizál. Ez a szerv a MOVE, mely aktív szerepet játszik a politikában s ezzel aláássa a had­sereg fegyelmét. R MOVE birál fontos rendeleteket és rendeltetésével össze nem egyeztethető ügyekben szerepel. Illetéktelenül avatkozott bele például a soproni erdészeti és bá­nyászati főiskolások sztrájkjába is. A MOVE jelenlegi vezetője Göm­bös Gyula illetéktelen ezen tisztség betöltésére, mert az alápszabályok szerint az egyesület elnöke csakis nyugállományú, vagy tényleges tiszt lehet. Gömbös pedig szolgálaton kí­vüli viszonyban van." Még több adatra hivatkozva meginterpellálja a kormányt, hajlandó-e a MOVE-t kivenni egyetlan illetéktelen egyén kezeiből rögtön és rendeltetésének visszaadni, valamint tevékenységét az alapszabályaiban körvonalazot­takra szorítani. Gömbös Gyula válaszolt az inter­pellációra. Hangoztatta az ellene el­hangzott támadásokkal szemben, hogy mindig militarista és ellenforradal­már volt, amellett azonban tényleg szocialista és az marad, mégpedig magyar nemzeti szocialista. Kérte a Házat, hogy vegye tudomásul vá­laszát. A Tisza-pör Budapest, aug. 17. R Tisza-pör­ben ma tovább folytak a tanúkihall­gatások. R nemzetgyűlés hivatalo­san értesítette a hadosztálybiróságot és az ügyészséget arról, hogy Fried­rich mentelmi jogát felfüggesztette. Friedrich István kihallgatása a napokban várható. Az orosz kértlés R lengyelek a központi hatalmak által kiküldött és az entente által nagylelkűen adományozott újjászü­letés után fényes egyenruháju, dél­ceg hadsereget állítottak fel, mely­lyel könnyűszerrel egy orosz-len­gyelországnál háromszorta nagyobb területet foglaltak el a bolsevizmus és vesztett háború által végkép (?) legyőzött oroszoktól. Ellenben történnek még csodák. Rz évek óta a bolsevizmustól pusztuló, a külvilágtól teljesen el­zárt, az Európában és Ázsiában di­adalmaskodó entente által halálra keresett Oroszország hatalmas, jól felszerelt, fegyelmezett és kitűnően vezetett hadsereget küld harcba, mely északon a német határig, dé­len az oláhokig szorítja vissza az ellenséget és igy a lengyeleket el­különítve — Varsó elfoglalása előtt áll. Itt emberfeletti munkának kellett végbemennie és — mondjuk ki nyíl­tan — tömeges német szellemi segít­ségnek kellett közreműködnie, hogy ezt a sikert elérjék. A hadmüvelet vezetése elsőrangú stratégákra és diplomatákra enged következtetni. A keleti tenger melletti államok, Ukránia szövetségesek -gyanánt har­colnak az oroszokkal. Japánország­gal helyreállott a béke, (diplomáciai siker. Németország határát elérték észa­kon. Megvan a közvetlen árukicse­rélhetőségi lehetőség. Délen Bessza­rábia és Bukovina határánál állanak, anélkül, hogy átlépték, volna. Nagy okosan nem piszkálják az oláh­hadsereget addig, mig a lengyellel nem végeztek. (Hadműveleti siker). Legfontosabb harcvonalul a len­gyel határt választották és itt is sze­rencsés érzéssel tagozva, a főerőt a Polesjétre (A Pripját hatalmas mocsár vidéke, mely akkora, mint a régi Magyarország) északra, Varsó irányá­ba vetették. Ez a német határkö­zösség miatt volt a fontosabb. R kisebb erővel pedig Lemberg irányt választották. Mindkét szakaszon sikerrel jár­tak a harcok. R régi orosz terüle­tek újból Oroszországé lettek és a lengyelek kénytelenek voltak békét kérni. Micsoda tulajdonképen az orosz hadsereg ? kérdezi mindenki. Bol­sevista-e vagy nacionalista ? Nálunk senki erről nem tud pozitivet. Va­lószínűleg középen lesz az igázság. Rz óriási orosz néptömeg minden esetre csak nemzeti eszmékkel mozgatható egységesen. R bolse­vizmust nem vették és nem is ve­szik be a kisgazdák milliói. De lesznek az általában nemzeti jel­szavakkal (régi Oroszország területi viszzaállitása stb) mozgósitott tö­megekben egyes vezetők, csapatok, esetleg nagyobb kötelékek is me­lyek a bolsevizmus fanatikusai. Bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom