Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-08-10 / 108. szám
4 Körösvidék Békéscsaba, 1920. augusztus 236. Ujabb tanúkihallgatások a Tisza-pörben Budapest, aug. 9. A Tisza-pör mai tárgyalásán tovább folytas a tanúkihallgatások. Szendrey Imre filmrendező, tartalékos főhadnagy ' elmonta, hogy 5—6 autó fölött rendelkezett, melyeket a városparancsnokság és a nemzeti tanács utalványai ellenében adhatott ki. Bleyer Ede artista vallomása szerint Albániából szökött haza Pesre s a forrada,om éjjelén az Asztóriában tartózkodott. Első napon látta Friedrichet a katonatanácsban, az emiitett éjjelen pedig az Asztóriban. Másnap beszélt egy katonával, aki 100 ezer koronáról szóló levelet tartott magánál, melyben Friedrich állítólag azt irta Károlyinak, hogy Tisza veszedelmes ember, hatalmas szervező és sokat árthat a forradalomnak. Horváthtal is beszélt, akit bolondnak vélt s aki elmondta neki, hogy sok pénzt kapott Friedrich tői. Liebits, József főherceg volt jószágkormányzója azt vallotta, hogy Károlyinak feltétlenül tudomása volt a gyilkosság előkészületeiről, mert mikor a gyilkosság bekövetkezett tényét jelentették neki, egyáltalában nem lepődött meg. Friedrich Istvánt holnapután fogják kihallgatni. Német-orosz diplomáciai tárgyalások ? Berlin, aug. 9. A német külügyminiszter kormánya nevében jegyzékben értesítette az orosz kormányt, hogy hajlandó azonnal diplomáciai tárgyalásokba bocsátkozni vele, ha elégtételt ad Mirbach gróf meggyilkoltatásáért, akit tudvalevőleg a bresztlitovszki béke megkötéután a bolsevisták öltek meg. Varsó alatt vannak az oroszok — 90 kilóméternyire Varsótól Bécs, aug. 9. Az oroszok a Bug elérésével annyira előnyomultak, hogy most már Varsótól 90 kilométernyire állanak. A lengyelek az északi szárnyon a hallatlan túlerő következtében állandóan visszavetődnek, még a déli szakaszokon diadalmasan vonulnak előre. A front ilyenformán sugáralakban, mindinkább keletnémetorzágra nehezedik. Bojkott után Bécs, aug. 9. Az osztrák vasút, posta és távírda ma már teljes mértékben felvette az összeköttetést Budapest felé. A bécsi postások és távírászok tisztviselői kara és műszaki személyzete ujabban bérmozgalmat indított, melynek során ideiglenesen felmondta a szolgálatot. — Bérigényeik kielégítésére tárgyalások indultak meg felettes minisztériumukban. Azoroszok Osztrolenkánál Varsó, aug. 9. A lengyel főhadiszállás mai hivatalos jelentése szerint az oroszok ismét heves támadásokat vittek véghez a Tarnopoltól délre eső frontszakaszon és Osztrolenka ellen. Cseh mozgósítás Prága, augusztus 9. A csehek elrendelték a részleges mozgósítást és határvédő csapataikat már fel is vonultatták Lengyelország felé. Szükséglakásokat a barakkokbólTemesváry Imre beszéde a Házban, Temesváry Imre, a szeghalmi választókerület tevékeny képviselője napról-napra, időiől-iijőre felemeli szavát az illetékes tényezők előtt és mindég a iegkiáltóbb szükség enyhítését szorgalmazza. A Nemzetgyűlés egyik legutóbbi ülésén többek között az alábbi — minket, csabaiakat is közvetlenül érdeklő — indítványokat terjesztette a Ház elé: T. Nemzetgyűlés 1 A vagonlakókkal teljesen analóg helyzetben vannak faluhelyeken a földműves munkások. Csak az én kerületem öt községében több mint ezer földmunkás család van hajlék nélkül. Helyesnek találom Gaáll Gaszton képviselőtársamnak javaslatát, hogy azt a sok barakot, mely ma már pusztulásnak indul az országban, osszák szét az egyes községekben. Ezeket sürgősen kellene szétosztani, mert ha ezt a kérdést még elodázzák, a nép a lehető legrövidebb idő alatt azokat fel fogja fűteni. Pedig ez oly nagy nemzeti vagyon, melyet igy a pusztulásnak adni vétek volna. Hiszen csak Békéscsabán az állomás mellett egy óriási barakkórház állott, amely még néhány hónappal ezelőtt teljes épségben volt és most már jóformán csak az oszlopai és a tetőnek egy része áll fenn. Ezekből a lakásokból a munkások részére nagyon kevés költséggel rövid idő alatt igen alkalmas szükséglakásokat lehetne előállitani. T. Nemzetgyűlés 1 Szükségesnek tartom rnég a munkáskérdésre nézve megemlíteni, hogy ma igen sok nagyon tisztességes földmunkás aratómunka nélkül maradt. Ezek az arató munkások nem a saját hibájukbóí, hanem a silány, termés következtében maradtak aratórész nélkül. Szükségesnek tartom felhívni a közélelmezési miniszter ur szives figyelmét arra, hogy a közellátás céljaira ö szegyüjtendő gabonából ezt a szegény földmives népet kedvezményes áron részesítsék gabonában, mert rendkívül fontos szociális érdek különben most az, hogy ez a szorgalmas munkás nép, mely önhibáján kivül nem jutott aratómunkához, elláttasék, legalább a télire szükséges gabonával. Mert hiába, mindig a gyomron keresztül szokott a csirája képződni azoknak 'a felforgató és téves eszméknek, melyek már igen sokszor romlásba vitték ezt a szerencsétlen, de egyébként teljes egészében józan munkás népet. A népjóléti miniszter ur szives figyelmébe ajánlom a hadiözvegyeknek, hadiárváknak és hadirokkantaknak ügyét is. Ezek a hadiözvegyek és hadirokkantak majdnem teljesen ruha- és lábbeli nélkül vannak. Lerongyolódtunk mindannyian, de legjobban lerongyolódtak azok, akik odakünn a harctereken Idegen érdekekért küzdöttek és hazajőve nem maradt egyebük, mint kizárólag az özvegyi fekete kendő, a mezítlábas gyermek és a rokkantak mankója. Ezeket voltam bátor előadni, hogy az összes minister urak figyelmét felhívjam ugy a menekültekre, mint a földmunkásokra és hadiárvákra. Rövid, tartalmas beszédét általános helyeslés és kitörő éljenzés követte. NOEBIIIIB! Veszélyben a német semlegesség A francia átvonulás hátrányai — A német külügyminiszter ki jelen tései Berlin, augusztus 8. A lefegyverzési törvényjavaslatnak a berlini Házban történt harmadik olvasásánál dr. Simons német külügyminiszter a következő szenzációs kijelentést tette: „Keleten teljes erejével dul 'a háború és az idegen beáramlás Németországba, már nem kerülhető el. A visszavonuló lengyel csapatokat föltétlenül le kell fegyvereznünk. Az ellenkező irányban, tehát Nyugaton még nagyobb a veszély. Az entente minden igyekezete az, hogy Németországon át vigye csapatait a lengyel frontra. Ezzel az ántánt a német semlegességet a leghitványabbul megszegné és Németország minden erejével meg fogja akadályozni a franciák szándékát. Amint fegyvereink átadásáról az ántántnak végleg le kellett mondania, ugy fogja belátni azt a lehetetlenséget, melyet rossz szellemünk, a francia | nép újból kieszelt. (N. F. P.) Szemle (F) A Tisza-ügy bámulatos titkokat fedett fel. Az egész bünpör szelid forgolódás néhány politikus körül, azok körül, akik a jelenlegi keresztény áramlat képviselői és hivatott egyénei. Inkább azt állapítjuk meg Hüttnerék össze-vissza-beszédéböl, hogy itt egy jól fizető társaság ismét a jelenlegi helyzet ellen törtet és ravaszul kieszelt módon elöljáróban a vádlottak ajkára adja a hamis vallomást, melyen át a támadás egyenesen a !, keresztény irányzatot éri. A vallatást tehát ilyen irányban is le kellene folytatni, mert bár Friedrich, — mint látjuk — hibázott azzal, hogy az akkori érában szerepelt, nem követett el oly hibát, hogy ezért mentelmi jogát fel kellene függeszteni. Itt más van az ügy háta mögött és hiába, (talán elfogultak vagyunk) megint csak a zsidóság világuralmát kereső részét látjuk rémként ez eset mögött lebegni . . . Éhezünk. Nincs liszt. Buza-nincs. De pénz sincs, hogy megvehetnénk. Nincs egy szem eladó gabona, de a malmok előtt napszámra állnak a búzával telt zsákok. Gyerekek sirása markol a többi üres gyomrú szivébe. Atyák, anyák, lesoványkodott emberek, tépett ruháju volt urak jönnek, de annyian, hogy a sok könny megrontja nappalunkat-éjjelünket. És látjuk, hogy a gabonagyüjtő társaság vezetője büszke autón száguld ide-oda. Látunk mulató, költekező, boldog, pirosarcu urakat és hölgyeket. Mi meg nem birunk egy kiló lisztet szerezni, ha csak meg nem könyörülnek rajtunk. Menetjegy irodá t Békéscsabának 1 Napról-napra megesik, hogy Békéscsabán egész csomó utas lemarad a vonatról, vagy jegy nélkül száll fel, mert nem tud odajutni a jegypénztárhoz. Hiába megy ki az állomásra egy órával a vonat indulása előtt, mert az egyetlen pénztárt sohasem tudják olyan korán kinyitni, hogy az a rengeteg utas jegyhez jusson, pedig a pénztáros szinte emberfeletti munkái végez. De hiába! Annak a száz és száz embernek menetjeggyel való ellátása időt igényei. Rossz nézni azt az életveszélyes tolongást, lökdösődést, hallgatni azt a nyögést, átkozódást, ami a jegyváltásnál napról-napra megismétlődik. És a Máv semmiképpen nem akar segíteni ezen a bajon, pedig már mi is, meg az összes csabai lapok szóvátették ezt az ügyet elégszer. Ha nem akarják legalább másfélórával vonatinduiás előtt kinyitni a pénztárt, mért nem osztják két vagy három helyen a jegyet? Még egyszerűbb megoldást is tudunk. Ajánlottuk is már. Nyissanak menetjegyirodát Békéscsabán. Olyan nagy ez a város, annyi utas indul innen mindennap, hogy feltétlenül szükség volna erre épp ugy, mint minden nagy városban. Mennyi kellemetlenségtől, mennyi felesleges költségtől mentenék meg a közönséget. Pénzbe nem is kerülne a dolog, mert szívesen fizetne mindenki néhány fillérrel többet a jegyért, ha megkímélnék a tolongástól. E csekély többletért pedig szívesen kezelné akárki azt a menetjegyirodát. Miért nem csinálják hát meg?! (V. K.)
