Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-08-07 / 106. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap I. évfolyam 106. szám. Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Békéscsaba, 1920. augusztus 7. Szombat Helyzetünk alakulása és hadseregünk Aki az európai érdekű események folyását figyelemmel szemléli, lehetetlen azt a benyomást nem szereznie, hogy a békekonferencia egyáltalában nem érte el azt, amit elkellett volna érnie : Európa konszolidálódását. Sőt az antant intézkedései egyenesen ujabb viszályok magvait hintették el : megbolygattak régi földrajzi és történelmi kereteket anélkül, hogy az uj keretek közé kényszeritett népek akaratát kitudakolták s szabad életüket biztosították volna. De nemcsak földrengésszerű tüneményeket idézett elő az emberi társadalomban az antant; nem birta helyhez kötni, terjedésében megakadályozni a vörös lángokat sem, amelyek minden józan ész és erkölcs elleóére az emberiség anyagi és szellemi javait s a mindennél drágább emberi életet elpusztítással fenyegetik. Ilyen körülmények között minden nemzet kettőzött figyelemmel gondoskodik önvédelméről, mert az u. n. modern próféták tarthatatlan pacifizmusával szemben kénytelen belátni a régi latin közmondás igazságát : Ha békét akarsz, készülj háborúra 1 S főkép nekünk, magyaroknak kell ébereknek és áldozatkészeknek lennünk e tekintetben. A vörös rém még mindig magasan hordja fejét Oroszországban s titokban az ő kezébe folynak Ausztria, Csehország kormány-gyeplőinek egyes szálai; Románia, Jugoszlávia gyomra sehogysem birja megemészteni laharapott országrészeinket s amellett gazdasági és társadalmi válságok is nyugtalanítják a két nagyevő álmait. Nemzetünk, hála az Isteni Gondviselésnek, nyugodtan tekinthet a lassan formálódó jövő elé. Nemzeti hadseregünk helyreállította a belső rendet, a törvénytiszteletet s most éber szemmel vizsgálja a külügyi bonyodalmakat. Mit jelent mindez, talán nem is mérlegeljük ma eléggé. Gondoljunk csak vissza az egy év előtti állapotokra! Nálunk a léha, gőgös oláh uralom rettegtette folyton elsősorban a gazdákat terményeik s állatállományuk elrablásával. Ma minden gazda békében takarítja be terményeit s nem kell rettegnie, mikor csap rá az oláh rabló, hogy jószágait, pénzét elszedje. Nemzeti hadseregünk nélkül újra az ebek harmincadjára ken"i l'" ,nk volna mindannyian. S had.^.egünk fegyelmezettsége véd meg bennünket attól, hogy a cseh, oláh, szerb martalócok megpróbálkozzanak egy-egy betörési kísérlettel gazdagon megrakott szérűinkre. Mindenkinek kötelessége tehát nemcsak nemzete, hanem családja s önmaga szempontjából is, hogy nemzeti hadseregünk érdekében minden tőle telhetőt megtegyen s annak szellemét a maga önzetlenségével, fegyelmezettségével és lelkesedésével is táplálja. Végtelen nagy szerencsénk, hogy tüzesleikü, magyar, hivatása magaslatán álló tisztikarunk s derék altisztjeink voltak ; nélkülük sok ideig tartó meddő kísérletezésekből állott volna minden hadseregállitási igyekezetünk, mint azt a lengyeleknél tapasztalhatjuk Derék tisztikarunk óriási munkáját a polgárságnak meg kell könnyitenie mindenekelőtt azzal, hogy hazafisága, fegyelmezettsége, kötelességtudása erejével hat a katonaságra vonzó példaként. De másképen is keli szolgálnunk hadseregünk érdekét. Meggyőződéssé keli érlelnünk nemcsak a katonában, hanem minden katonasorban levő férfiban is azt az igazságot, hogy a nemzeti hadseregben való szolgálat elválaszthatatlan családunk, gyermekeink, késő unokáink boldogulásától ; ettől függ jövőnk kialakulása. Aki mást állit, mást suttog titokban, az bolsevista, az azt szeretné, hogy újból a vörös rém üljön nyakunkba s elpusztítson itt mindent, ami kedves és szent a becsületes magyar ember előtt. Minden tisztességes ember, akinek valami félteni valója van vagy az az édes reménye táplálja, hogy lesz félteni valója, ragaszkodjék a legnagyobb szeretettel nemzeti hadseregünkhöz s annak parancsait föltétlenül kövesse. Ne feledje el senki azt a régi igazságot, hogy a világ előtt csak annak a nemzetnek van tekintélye és súlya, amelynek megbízható, fegyelmezett hadserege van ; ennek híján minden nép evező- és kormánynélküli sajka, melyet a nemzetközi viszonyok hullámai ide-odadobálnak az elmerülésig. Szeressük, erősítsük a mi büszkeségünket, erősségünket, a nemzeti hadsereget, mely a kellő pillanatban megmentett e sorstól bennünket s a letiport, hazája ázent földjében megcsonkított magyarságot a számottevő nemzetek közé emelte! Szemtől-szemben az éhezőkkel Békéscsaba, aug. 6. Hallottunk vigasztalást, hallottunk nagyhangú ígéreteket.Tettekre azonban hiába vártunk. Nincs tovább idő! Ma beállított hozzánk egy toprongyos ember, (megtört,őszes, munkában megkérgesedett tenyerű) és sírva panaszolt. Nem kért, nem követelt, nem rázta az öklét, nem fenyegetett, csak reszkető hangon, gyámoltalanul mondta el, hogy vtincs egyetlen betevő falat a házban, nem mer haza menni apró gyermekei közé, mert nem tudott lisztet szerezni nekik. Elmentünk vele a közélelmezési hivatalba lisztjegyért. Ott azzal fogadtak, hogy nincs lisztjegy. Tegnap óta (csütörtökóta!) nem szabad kiadniok utalványt a jövő hét hétfőjéig, mert nincs a városnak egyetlen deka lisztje sem! Egy szürke kis sovány asszony épen akkor ment el gyermekével a karján, sirva az ajtó elől, ahol reggel óta ácsorgott hiába. * Hát senki sem látja az éhezőket? Senki sem találkozik a síró, rongyos emberekkel, akik házról-házra kilincselnek heteken át anélkül, hogy valaki megszánná őket egy falat kenyérrel, egy deka liszttel . . . Hát nem adott elég jó termést az Isten és nem szégyen, netn megbocsájthatatlan bűn, hogy Békéscsabán, az aranykalászos alföld szivében, aratás után közvetlenül nem kapják meg az ellátatlanok még azt a szégyenletes kevés 4 kilós fejkvótát sem ?! Kérdezzük a város elöljáróságát, mit gondol, mit egyék csütörtöktől hétfőig az a sok ezer éhes, nyomorgó ember ? / Mit gondol, honnan adjunk mi kenyeret annak a tehetetlenül könynyező családapának a kezébe?! m tudia az Elöljáróság, hogy minden lehetséges, de annak nem szabad lehetségesnek lenni, hogy ma, amikor javában láncolják már ezrekért a bő ujtermést, az ellátatlanok számára még négy kiló liszt se kerüljön ebben a városban ?! Az elöljáróságnak kötelessége az ellátatlanok lisztjéről gondoskodni. Ameddig lehet szép szóval, ha már nem lehet, erélyes hangon s ha kell karhatalommal! Álljanak rendőrök, vagy csendőrök a postához és kobozzák el azokat a 20—30 kilós csomagokat, amelyek zsidókézen csempészik ki a mi mindennapi kenyerünket! * Amit mi tehetünk, csak annyi, hogy felszólítunk minden emberileg érző termelőt, hogy adjon az éhezőknek és rögtöni segítség képen annak az öreg családapának/* akinek nem akartuk elhinni, hogy az Friedrich István súlyos vád alatt Budapest, aug. 6. Friedrich István ügyében ma délben ült össze a mentelmi bizottság, melynek elnöke Ereki Karoly és előadója dr. Nikovinyi Jenő volt. Az előadó beterjesztette az ügyészség átiratát, melyben az Friedrich Istvánt gyilkosságra való felhajtással vádolja és mentelmi jogának azonnali felfüggesztését kéri. Az ügyészség a vádat a tárgyalásokon folyó vallomások alapján szerkesztette Friedrich ellen. A mentelmi bizottság ugy határozott, hogy Friedrich István mentelmi joqát felfüggeszti. A mentelmi bizottság határozatát irásbd foglalva beadja a Ház elé, amely minden valószínűség szerint holnap targyalja érdemlegesen az iígyet. Mi az oka a nyomornak ? Budapest, aug. 6. A nemzetgyűlés mai ülésén Rakovszki István elnök a MOVE indítványát terjesztette elő, mely szerint mondassék ki, hogy a Nemzeti hadseregben a zsidók se tisztek, se hivatalnokok ne lehessenek. Azután a gabonaügyekre került a sor. Kerekes Mihály azt kívánja, hogy az ellátatlanoknak liszt helyett gabonát adjanak. Gaál Gaszton rámutat arra, hogy mi az oka a polgári osztály végtelen nyomorának. Ahol a vagyonbiztonság meginog, ott meginog az államrend is. A rekvirálással rászoktatták az embereket arra, hogy a polgári vagyont tiszteletben ne tartsák. Amit Kun Béláék életbeléptettek, azt ma a kormányok folytatják. Ha ez igy tart tovább, irtózatos következmények fogják terhelni a kormányt. A társadalmi osztályok közt határtalan gyűlölet lett úrrá a gabona miatt. Paüavicini indítványozza, hogy a nemzetgyűlés küldjön ki egy 9 tagu szakbizottságot, mely uj gabonarendeletet léptessen életbe. (Közbeszólások : most mikor már elad-ák a zsidóknak a gazdák?!) A batikóimádat ma a falun százszorta nagyobb, mint a lánckereskedőknél a városban. Ne állítsuk az embereket egymással szembe, mert ennek borzasztó következményei lehetnek. Teleki Pái, mint külügyminiszter válaszol egy régebbi interpellációra a Kun Bála-ügyben. Szerinte a németek szabályellenesen, orosz presszió alapján bocsátották szabadlábra Kun Bélát.
