Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-08-06 / 105. szám
Békéscsaba,1920. augusztus 6. Péntek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Elég volt Caesar A váradi katona-tönilöc egyik rideg, földalatti, dohos zárkájában halotthalvány fehéren, bilincsekbe verve, rabhalálra vár négy daliás magyar levente. Golyót parancsolt nemes szivükbe a sötét Balkán Haynauja, a királygyilkos, méregkeverő hóhérfajzat megkótyagosodott vérebfejedelme ... és ők — bár tudják, hogy aligha fog mégegyszer felettük kiderülni ennek a becstelen, kóros, szomorú, vad világnak a hajnaltalan horizontja, mégis, miként glóriás hősökhöz, Árpád fiaihoz illik — némán, egyetlen lármás jajj nélkül virrasztják át a csillagtalan, koromfekete, örök gyászba koporsózott éjszakát. A fegyverek megtöltve már készen állanak a gonosz leszámolásra. A siralomház ajtaja előtt vasfazekas, bocskoros betyárok leselkednek s odakünt a városvégi nagy magyar temetőben kárörvendő pribékek táncolják körül a frissen lapátolt sirgödröket, ahogyan emberevők szokták őserdők tisztásain az áldozati máglyát. Tehát jókedv, vidámság, muzsikaszavas halotti tor is járja néha-néha a mócok rablott világában. Csak ott keleten, a háromszéki havasok alatt borult minden ... de minden könybe, fájdalomba. Nagyszeben kövein patakokban folydogál még ma is kétszáz, vágóhidra vitt, szerencsétlen székely vére, de esküszöm, hogy az a vér, az a sok kiirtott emberélet nem marad soká megbosszulatlanul. Inkább temetkezzen el szép hazánk tulipános kapuival, alabástrom, patyolat fehér házaival, zöld bokrétás hegyeivel az örök megsemmisülésbe, homályba, pusztulásba, vizeinek partján, gongozott kertjeiben, bársonyszőnyeges rétjein, kakukmadaras berkeiben ne nőjjön soha ... de soha többet vadvirág, száradjon ki a fenyvesek minden fája, jégeső verje terméketlenné a határt s a patak medréből lángok csapjanak fel a földre, legyen átkozott a megszületett gyermek, magtalanok az anyák, ha arra akar elkárhoztatni minket a leghatalmasabb biró, az igazságos, hogy oláhjármot hordozzon tovább is az a nép, amelyik ezer éven át élő-* bástyaként állott őrt a régi, nagy Magyarország keleti kapujában. S nekünk kenyeres pajtásaim, útitársaim a szenvedésben, ha még türjük tétlenül ezt a balkáni hóhérmunkát s nem kiáltjuk oda a hegyi barlangot lakó vadállatnak, hogy ne tovább gazember, legyen elég hitvány pióca a magyar vérből! s nem fogunk fegyvert, amikor testvéreink könnyei égetik a lelkünket, ne adjon az Isten soha nyugodalmat, járatlan utak tüskéje szakgassa szét a testünket s érzéketlen szivünk dúvadaknak, hollóknak, keselyüknek legyen a prédája, martaléka. Mert végre-valahára beláthatjuk, hogy nincs kitől segítséget várjunk! Mi, kell hogy megcsináljuk odaát a re. det, a mi karjaink kell, hogy áttörjék a Várad felett elhúzódó gátat, a mi vérünknek kell elhullania, hogy kinyíljanak az erdélyi töinlöcök vaspántos ajtai. Itt e szűkebb hazában nem nagyon hallgatnak a székelyek zokszavára. Ellenben a lipótvárosi gyilkosság hírére mozgósítva lett a főváros minden katonai és társadalmi szerve. Az entente kiküldöttjei epileptikus rohamot kaptak, hogyne, mikor két embert fényes nappal meglincseltek az utcán. Arról azonban, hogy az erdélyi vizek pirosak a sok martirvértől s minden fát bitónak döntött ki a keleti condrás francia, nem igen szereznek ezek a hires futárok tudomást. Az nekik nem fáj, de miért is fájna. Pusztuljon csak a magyar, hiszen a világ minden szemétje halálára vár. A parlamentben interpelláltak. A lapok hasábokat irtak a pesti borzalmas, hajmeresztő vandalizmusról. Mondjuk, hogy helyén való volt mind a kettő, de bocsánatot kérek, ha az a gyilkosság ilyen európai port tudott felverni, mert egyedül a mi fajunk az, kinek sorsa nem igen érdekli még azokat sem, akiknek bőre és vagyona megmentéseért négy és fél éven át vért és életet áldozott. Miért nem gondol széles e világon senki arra, hogy Néró úrtól számonkérje azoknak az embereknek rabhalálát, kiknek fiaiból kerültek ki s állják a posztot ma is a nemzeti hadsereg első katonái. Elitélendő föltétlen a lipótvárosi hóhérmunka, de azt hiszem, hogy két ember mégis csak két ember s valószínűleg kevesebb értéke ennek a hazának, mint odaát az érchegyeken tul az a sok .. . sok százezer. Bosszút kérünk tehát mi a testvéreink elfolyt véreért, olyan bosszút, amelyik beszakitja az eget, villámokat, tüzcsóvákat szór a bukaresti caesári palotára s örök éjszakát küld hóhérjaink szemére. Hallja meg a nagy világ! Nincs más veszteni valónk nekünk hazátlanoknak, csak a nyomorúságos élet, amit magunkkal hoztunk. Erdély fiai képesek azt is odaadni, de az oláh rémuralomnak meg kell szűnnie még akkor is, ha szegény Párisnak a mi Ítélkezésünk a pusztulását jelenti. Parancsra várunk. Szűz Máriás lobogónk alatt felsorakozva készen lesünk a vezér szent szavára. Mindenünket Erdélyért! Ez a mi örök imádságunk. „Kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete", annak nincs helye közöttünk. A patakzó magyar vérre, a törnIöclakók szenvedéseire, a bitófákra s apáink sírjaira esküszünk, hogy mindig hűek maradunk te hozzád gyíszba, szomorúságba temetkezett, másnak ítélt szép Erdélyország! Gyarmatit B. János. az oroszoknak Budapest, aug. 5. A mai nemzetgyűlésen végre szóba került az egész ország népe által régen várt és végtelenül aktuális téma, az orosz kérdés. Rakovszki megnyitója után elfogadták a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslatot, majd Benitzki Ödön szólalt fel személyes kérdésben, végül a házszabályok fölött keletkezett vita. Szünet után elfogadták a kormányzó hatáskörének ki'oövitéséröl szóló javaslatot. Ezután Somogyi István interpellálta meg a miniszterelnököt az orosz kérdésben. A körülöttünk levő nemzetek nem tudnak ellentállni az oroszoknak. Nem harcivágyból, hanem aggodalomb indulok ki, — modta Somogyi, mert még ma is ott állunk, hogy nem tudjuk, hogy Magyarország mily álláspontot foglal el az orosz kérdéssel szemben. Van e a kormánynak tudomása az oroszok előnyomulásáról és kérdem : mit tett a kormány ebben az ügyben ? Teleki azonnal válaszolt az interpellációra. A kérdés olyan, hogy annak részletei a nyilvánosság elé nem kerülhetnek. Ha arra szükség lesz, úgyis erkölcsi és testi erőnket kifogjuk fejteni, de a dolgokat elhamarkodni nem szabad. A kormány teljesen ismeri a helyzetet, és nem ad a mindenfelöl beérkezett kósza hírekre. Azt hisszük, hogy az orosz ellenoffenzíva nem ellenünk irányul. Az ántánt már belátta, hogy egy csonka Magyarország nem lehet védőbástyája az ilyen kizárólag ellenük irányuló veszedelemnek és már mindenfélét ígér nekünk. Legyenek nyugodtak, az intézkedéseket minden vonalon megtettük. A Ház a választ elfogadta. Dobó visszavonta vallomását Budapest, aug. 5. A Tisza-pör mai szenzációja az, hogy mindjárt a tárgyalás kezdetén Dobó minden előbbi vallomását visszavonta arra való hivatkozással, hogy izgatott volt és félt. A biróság a Roheimvillában ma szemlét tartott, melynek folyamán a falban és a faburkolatban uj, teljesen szétlapult golyókat találtak, ami arra vall, hogy "Tisza meggyilkolásakor a hallban erős dulakodás folyt le. Egy ajtó alsó sarkában megtalálták Tisza órájának egy részét, melyet az órán és a gróf lágyékán áthatolt golyó sodort kiDobó és Síankovszki ma minden részletről beszámoltak és most már tisztán iát a biróság. A fegyverszakértök megállapították, hogy a dulakodás alkalmával a gyilkosok a haliban zavarodottan lövöldöztek össze-vissza. BUDAPEST, aug. 5. A főügyészség átirata ma érkezett meg a Ház elnökéhez. A hatóság Friedrich István mentelmi jogának azonnali felfüggesztését kéri. A mentelmi bizottság holnap vagy holnapután dönt ez ügyben, Borzasztó csata dühöng a lengyel fronton Budapest, aug. 5. A lengyel vezérkar szerint az egész galíciai arcvonalon a legrettenetesebb csata dühöng. A lengyelek erős ellenállást fejtenek ki Bródy körül. Az oroszok átkeltek a Narev folyón. A Szeretnél ádázul folyik a harc. Lemberg megerősítését befejezték, a várost az utolsó csepp vérig fogják védeni. Lengyelországban minden 36—45 éves embert behívtak. A Körösvidék kenyérmozgalma Az iparosok is segítenek Még nem folyik az adógabona beszolgáltatása, de már is van néhány gazda, aki a keresetképtelen ellátatlanok számára ajánlott fel búzát, a tömeges adományt természetesen akkor várjuk, ha majd az adógabona szállítása megindul. Igen jó jelek azt mutatják, hogy nem lesz egyetlen gazda sem, aki kivonná magát a hazafias kötelesség teljesítése alól. De nemcsak a gazdák, hanem az iparosok is sietnek csatlakozni mozgalmunkhoz. Legutóbb özv. Kvasz Pálné (Beliczey-u. 6.) tudatta velünk, hogy hajlandó tíz hadiárva leányka