Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-07-30 / 99. szám
2 yíűvi ttr&tcLéAz Békéscsaba, 1920. julius 30. Kisgazdák í Cséplőgéptuiajdonosok F U Körösvidék ezennel magáévá teszi a munkaképtelen hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint az éhező tisztviselők ügyét J Akinek nem termett gabonája cs nincsenek ezrei, hogy azon búzát vegyen, annak nincs kenyere, fiz állami liszt még mindig késik, de a gyomrok már hangosan korognak a mindennapi kenyér után, Hki munkaképtelenné vált a Haza és a Ti földetek védelmében, akinek annyi fizetést sem tud adni az állam, amennyiből élelmét megvehesse, akik mozgásban tartják az állam gépezetét, hogy Ti nyugodtan betakaríthassátok és elcsépelhessétek gabonátokat, azokat nem engedhetitek, hogy éhezzenek, nem törhetitek, hogy koldusmódra alamizsnáért könyörögjenek! Magatoktól kell segítségükre sietnetek, mint ahogy mi tesszük, nem haszonért, nem pénzért, hanem tisztán keresztény felebaráti szeretetből, nemes szivetek sugallatára és józan eszetek parancsára ! Nem nézhetjük se mi se Ti, hogy a munkaképtelen hadirokkant, a sok családdal megáldott hadiözvegy, a.még keresetképtelen hadiárvá^ és a hivatalokban görnyedő fix-fizetésü nyomorgó tisztviselő házról-házra legyen majd kénytelen vánszorogni, kilincselni és megalázkodni, hogy összekoldulja betevő falatját. Nem várhatjuk meg mi se, Ti se, hogy az elkeseredés kétségbeesett tettekre ragadtassa a hibájukon kívül nélkülözők ezreit és veszélyeztesse a helyreállott közrendet és közbiztonságot! Siessünk segítségére a nélkülözőknek addig, mig nem késő! Rkinek a jóságos Isten adott termést, adott gabonát, tartsa kötelességének, hogy juttasson belőle önként, minden kényszer nélkül, saját jószántából néhány szemet azoknak, akik tisztességes uton nem juthattak hoz^á, ha csak nem Ti általatoklia csak néhány kilót ajánl fel minden gazda holdanként terméséből, minden cséplőgéptulajdonos keresetéből, már segítve van a legszükségesebben, már be tudják várni az állam szövevényes gépezetének működésbe lépését, a hatósági liszt kiutalásának megkezdését. Rövidesen megkezdődik a gabonabeszolgáltatás. Vigyen magával minden egygs kisgazda holdanként csak néhány kilóval többet és adja oda a Kisgazdák Szövetkezetének ne pénzért, ne haszonért, hanem jószivvel, ingyen! T\ Kisgazdák Szövetkezete az igy kilónként összegyűjtött gabonát ki fogja osztani igazságosan és becsületesen azok között a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák és nélkülöző köztisztviselők között, akik arra legjobban rá vannak szorulva. Adjon mindenki annyit, amennyit nélkülözni tud, legyen az bármily kevés, de adjon. Hdjon önként, adjon szívesen, adjon kétkézzel, mert gondolja meg, hogy súlyos következményei lehetnek az éhezésnek és e következmények drágává, nagyon drágává válhatnak. Jusson eszetekbe, hogy ma egyedül csak Ti segíthettek, egyedül csak Ti háríthattok el a Haza és saját fejetek felől minden veszedelmet. Most mutassátok meg, hogy szeretitek c íiazát, hogy szeretitek azt a földet, melynek terméséből kérünk a nélkülözőknek, hogy érdemesek vagytok arra a jólétre, mely osztályrészetekül jutott akkor, amikor annyian nyomorognak. Kisgazdák, cséplőgéptulajdonosok ! Senki se maradjon ki a kötelező adakozásból és Isten áldása, a megsegítettek hálája és minden embertársatok nagyrabecsülése less méltó jutalmatok! T\ Körösvidék a legkisebb adományokat is nyugtázni fogja. A kolozsvári magyar postások esküje. Szemle (F.) Jártam Amerikában, jártam Angliában és végignéztem azt a hatalmas forgalmat, mely London vagy Newyork Streetjein lebonyolódik. Plakátok ezrei diszitik az utcákat, házakat, cimtáblákat, járdát, kocsikat, villamost. És ott — csodálatos — ezeket a plakátokat nem bántja senki, ott tul vannak az úgynevezett piszkos konkurrenciín. Békéscsabán azonban más a helyzet. Békéscsaba még úszik a marakodás, irigykedés fertőjében. Tegnap éjjel egyik drogueriás szép szines Dido-plakátokat ragasztatott ki. Mivel pediglen ő a Dido-cikkek itteni egyedüli árusa, ezt szerény kis cédulára nyomatta és odaragasztotta a plakátok alsó jobb sarkába. És csodák-csodája: aznap éjjel se eső nem esett, se szél nem fujt, de reggelre ugy eltűntek a cédulák a plakátokról, mintha lepkék lettek volna és elröpültek volna. Nem irjuk ki annak a nevét, aki felbérelt gyerekekkel elkövette ezt a csintalanságot, de megjegyezzük, hogy ugylátszik, az az ur igy kivánja a „becsületes" konkurrenciát művelni. Hát ez a jóizlésnek oly megsértése, melyre nem lehet egyebet mondani, hogy „bizony ráférne a nadrágja déli felére vagy huszonöt ..." * Ereky képviselő nyíltan és őszintén beszélt tegnapelőtt a Házban, A kommün uralma alatt a szószba belekevert munkásság érdekében interpellált és elmondta, hogy az ezeket igazoló bizottságokban azok ülnek, akik a vörös őrület idején ugyancsak diktálták a tempót a szegény, félrevezetett és Ígéretekkel agyongyötört munkásoknak. Csakhogy ezek az urak magasranguak és ezeket megmentette a protekció, ami Magyarországon nemzeti hagyomány. Ezeket nem igazolta senki, — Ereky szerint és szerintem is, — bezzeg igazolták ezek jóbarátaikat. akik ma államtitkárok, képviselők és nem tudom kicsodák. A munkásság nagy százaléka pedig nyögi, a vádak súlyát, mert nem veszik tekintetbe azt, hogy akkoriban nem tudta miről van szó. Szóval — a kisembereket nyomják és vádolják, a nagyok pedig fehérre mosakodtak a protekció szappanával és ma fehér fizetést húznak. Bizony ez nem igazság. * Tudósítás. Politia de stat Cluj. No. 5123920. Sectia. Prezidiala. A „Nem, nem, soha 1" Budapesten megjelenő napilap 15-iki számában megjelent az a hir, hogy a Máramaros és Nagyszöllős környékén a román csapatok visszávonulnak ott mindenütt fosztogatnak, melyet a „Nem, nem, soha" bizonyára a békekongresszus intézkedése folytán történt máramarosi visszavonulásról óhajt beszámolni és amely teljesen alaptalan a hírszerző parancsnokság ezt a leghatározottabban megcáfolja annál is inkább, mert a román csapatok az intézkedések végrehajtása alkalmával a legnagyobb fegyelemről és humánus bánásmódról adtak tanúságot, melyet legjobban bizonyít az a körülmény, hogy a Csehszlovákiához hozzácsatolt területek kiürítése alkalmával. a lakosság legnagyobb hálaadások cs virághintések között búcsúzik el csapatainktól. Cluj, la 16 Juiie 1920. Maior Tatarescu. Ezt irják az oláhok a kolozsvári „Ellenzék« julius 21-iki számában. Hej, Cluj, Ciuj, látsz te még csodát! * Franciaország, — mint a külföldi lapok írják — ismét óriási baklövést követett el. Mint a gyors népesedésre leginkább párosuló ország, megengedte az amerikaiaknak, hogy 220 ezer francia hadiárvát adoptáljanak. Az adoptáltak 75 százalékát, tehát 165 ezer gyereket az amerikai uj szülők el is viszik magukkal. Amerika az eddig francia segélyezésre küldött 110 millió frankkal szinte nagyszabású embervásárt csinált. Hogy ebből mi lesz, azt esak a jövő és — Dechanelék tudják megmondani. Ez egy ujabb lépés a francia nemzetnek a térképről való eltűnése .felé. • lalilllliaMBaiiRilRflaaaBintifíiíi^^ Ne szóval, hanem tettekkel szolgáljuk a keresztény eszméi, egyezzünk Körös vidék - részvényt! Egy kolozsvári lap írja a következőket: „Kolozsvár, jul. 21. A bukaresti minisztertanácsnak az eskü letételére vonatkozó ismeretes határozata alapján a posta- és távírda egységesítő bizottság a napokban közölte a kolozsvári postaalkalmazottakkal, hogy julius 29-ig mindegyiküknek le kell tenni a hivatali esküt. A tisztviselők erre terjedelmes, huszonnégy pontból álló memorandumot dolgoztak ki, melybe összes feltételeiket belefoglalták. Ezt eredetileg Antonescu főfelügyelőnek, a bukaresti vezérigazgatóság teljhatalmú delegáltjának nyújtották át, aki azonban formai okokból nem vette át. Vasárnap délelőtt 10 órakor a tisztviselőknek egy küldöttsége kereste fel Mihályi Tivadart és az ügy gyorsaságára való tekintettel az épp bukaresti, utazásra készen álló elnököt arra kérték, hogy memorandumukat ő terjessze a kormány elé. A memorandumot az összpostásság által megbízott bizottság, — Szalai Lajos főtiszt, Szilágyi György főellenőr, Nagy Károly I., Nagy András, Albert József, Libau Alajos és Sipos Sándor II. osztályú altisztek — román és magyar nyelven adta át Mihályinak. Az elnök a küldöttség szónokának szavaira kijelentette, hogy a memorandumot a kormány elé terjeszti s esetleges gyors elintézése esetén maga hozza meg a választ. Részéről semmi Ígéretet nem tehet a kívánságok teljesítésére vonatkozólag. A kolozsvári tisztviselők már ahogy megkapták az esküre való meghívást, azonnal érintkezésbe léptek a vidéki posta- és távirdahiVatalok magyar alkalmazottaival, hogy a közös érdekű ügyben egyöntetüleg járhassanak el. Eddig a brassói, marosvásárhelyi, szepsisentgyörgyi, vajdahunyadi, nagyváradi, temesvári és aradi hivatalok bizalmi férfiai kapták meg a kolozsvári társaik kővetkező szövegű átiratát: „Tisztelt elvtársak, kartársak! Minket eskütételre hívtak fel és minthogy ügyünk közc^, kérjük Önöket, legkésőbb e hó 19-ig értesülésünkre adni, hogy Onök is hajlandók-e az esküt letenni, ha a memorandumban beterjesztett jogos követeléseinket kielégítve látjuk." Ma vagy holnap az összes vidéki postásokat is felszólítják az eskü leievésére. Kolozsvárt tegnap volt az eskünap. A tiz órakor kezdődő aktuson az igazgatóság tagjai teljes számban veitek részt. Az esküt először szóbelileg, aztán írásban tették le a jelentkezettek. Az esküminta a következő szövegű : „Esküszöm az élő Istenre, becsületemre és lelkiismeretemre, hogy az összes kötelességeimet lelkiismeretesen fogom teljesíteni, uj hazám Románia alkotmányához hü leszek és törvényeit megtartom. A hivatali titkot megőrzöm, Őfelsége Ferdinánd Románia királya és uralkodóházához hü leszek, Isten eng?m ugy segéljen." Beszéltünk a magyar postatisztviselők néhány vezető emberével, akik kijelentették, hogy az eskü letételére csak azután jelentkeznek,, miután memorandumuk Bukarestben kedvező elintézést nyert." (Szóval a még magukat magyarnak valió postásokat az oláhoknak már bedűlt „elvtársak" hajtották a hazaárulás bűnébe. Nincs messze az idő, mikor majd ezek a kitűnő keritők is magyar hurokra kerülnek. A szerk.)
