Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-27 / 96. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon szám a?; 60 Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Keresztény kurzus Csaknem egy esztendős az a hatalmas szellemi áramlat, melyet ezzel a szóval szoktunk megjelölni. Fh elnevezés helytelen, mert jaj nekünk, ha csak kurzus marad, ha nem lesz az uj és kis Magyarország szellemi és erkölcsi nagyságának fundamentuma. T\ letűnt, negyven évre terjedő liberális korszakra senki sem mondja, hogy az kurzus volt. Magyon szomorú, hogy mi csak kurzusnak merjük nevezni azt a fundamentális magyar politikát, melyet hirdetünk. vallunk mindannyian. Bátortalanságunknak talán van is némi alapja. Fájdalommal látjuk, hogy a keresztény korszak alapépítménye a lelkek mélyén még meglehetősen gyenge s a keresztény öntudat korántsem éholy erővel milliók szivében, ahogy azt millió keresztlevél alapján várni lehetné, n jelszó, a kereszticvéi RereszfcTíység harsonái itt recsegnek körülöttünk, de a kereszténység mély vizű tengerén még vajmi kevés hajós evez Ezen csodálkozni nem igen lehet. Hiszen aki ismerte a kereszténység forradalmak előtti fajsulyát, az tudta, hogy a magyar hitetlenség Szaharája nem fog egy csapásra termőfölddé változni, tudta, hogy a magyarságnak még lelki élete terén is bűnhődnie kell azért a hazugságra felépített, modernként hajszolt, üres szellemi életért, mely lelkét nagy átlagban kielégítette. Mindez azonban ne csüggesszen el senkit, sőt inkább ösztönözzön annak az igazságnak felismerésére, hogy a nemzet szelleme és élete csak akkor lesz igazán keresztény, ha -az a társadalom egyéneiben is öntudatosan keresztény. Ma még vérszegény a keresztény kurzus, ma még nem egyéb, mint kevés, de egyre szaporodó számú csoportok nemzetmentő alapgondolata. Uj társadalmat, uj életet csak az egyes - emberek gondolkozásának tökéletes átalakításával lehet teremteni igazán. tzc kell megfeszített erővel munkálni iskoláknak, egyházaknak s a közélet vezető, irányító alakjainak. Hem jelszavakkal, de szervezettséggel, a legkeményebb szellemi fegyverzettel vívhatjuk ki csupán, hocjy a keresztény élet és világnézlet, a keresztény politika, a tömegek lelke mélyén lobogó tűz, élet és újjászületés legyen. Lám a proletárdiktatúra őrült eszmékért, torz ideálokért hihetetlen hazugságok mellett is fanatizálni s rögtön szervezni is tudta az emberek tízezreit. Tőle tanulni mi semmit se akarunk, de vájjon van-e gondunk arra, hogy szent és tiszta ideáljaink legalább is olyan elszánt, szervezett, harcos gárdát teremtsenek maguknak, mint a milyen nekik volt? T\z irányítást felülről várjuk. TS keresztény erkölcsi elvek érvényesülésének éppen a politikán, a parlamenten és a kormányzáson keresztül kell kiáradni az egész magyar közéletre, hogy megnemesitse azt. De magunk is munkálkodunk rajta, hogy több mélységet, több öntudatosságot, több határozottságot vigyünk bele s ezáltal erőssé, fejletté, gazdaggá s mindenek felett állandóvá tegyük a keresztény korszakot. Megállapították a gabona árát A buza mázsája ötszáz, a rozsé 400 korona A tegnap délelőtt összeült miniszteri bizottság, mely a gabonaárak megállapításában és a földreform kérdésében volt hivatva döntést, illetve megegyezést létrehozni, eredményesen működött. A bizottság tagjai közt Rubinek Gyula, nagyatádi Szabó István, sokorópátkai Szabó István, Korányi Frigyes és (Haller István helyett) Vass József voltak jelen. A gabonaárak megállapításában a bizottság teljesen megegyezett és a a buza métermázsánkinti árát ötszáz, a rozsét pedig 400 koronában állapította meg. A szóban forgó gabonára a közellátásra szoruló fogyasztóknak van joga és az igy kontemplált mennyiségnek, 3 millió métermázsának hatósági uton való beadására kötelezték a gazdákat. A fővárosi munkásságnak olcsó burgonyával való ellátását is elhatározták. Budapesten a hatósági burgonya kilónkénti ára l-50 korona lesz. A földbirtokreform kérdésében Rubinek és Szabó teljes megegyezésre jutottak és az eredményt szerdán vagy csütörtökön hirdetik ki. Egyébként ez ügyekben még tárgyalások várhatók, melyeken a kisebbjelentőségü különbségeket intézik el. ~ — Az Ébredő Magyarok ünnepe Békéscsabán Hz ötágú csillag alá elrejtőzködöttek szomorú napja volt julius huszonötödike. Csaba népe, mint egy üstökösre tekintett egy szószékre, egy vállas, hatalmas szál emberre, kinek neve széles ez országban forgószél gyanánt rohan hol ide, hol oda, de mindig arrafelé, hol legnagyobb a baj és ahol még mindig homályosan bár, de fénylik a kaftánosok alfája: az ötágú csillag. Szmrecsányi György itt járt és mikor végigment az utcákon elkeseredett arcú híveivel, mint havasmezőkről felvert varjak repültek bezárt ajtók mögé Izráel nyomottlelkű atyafiai. És ma ebben a városban, mint a tenger tneg nem fékezhető hulláma, zajog végig az itthagyott és eddig oly távoli eszme; egy szó, melynek határa nincs, de súlya, ereje mérhetetlen; egy gondolat, mely mint a názáreti csillag, sürgetve hív, egy intés, melyet a vaknak, sántának is követnie kell: ébredjetek magyarok! Az ünnepségről a következőkben számolunk be : A népgyűlés. A Kossuth szobor körül már fél 3 óra tajban hatatmas tömeg jelent meg. Három órára több ezer lélekre menő nép mint szoros gy ürü zárta körül az emelvényt, melyre elsőnek Ko.cziszky Mátyás, az ébredők csabai alosztályának elnöke lépett fel cs megnyitotta a gyűlést. Utána Lukacsevich, egyesületi központi főtitkár beszélt, majd zugó éljenzés közepette Szmrecsányi György volt pozsonyi főispán nemzetgyűlési képviselő és az Ébredők vezére beszélt. Szavai oly meggyőzően hangzottak, hogy a beszédet mindenki megértette. Szmrecsányi után Dániel Béla Dr. nemzetgyűlési képviselő beszélt, majd Sagulu József főgimnáziumi tanár zárta be a lélekemelő szép gyűlést és felhívta a megjelenteket a csatlakozásra. A népgyűlést a Himnusz hangjai zárták be. Az előadás. Este 8 órakor telt ház előtt Csabán már régen, vagy talán sohasem látott illusztris és hires művészek tartották minden kritikán felül álló gyönyörű előadásukat. A színházban kizárólag a keresztény intelligencia foglalt helyet, kimutatva ezzel, hogy a kulturdt nem a zsidók képviselik itt, hanem azok, akik érthetetlenül, még ebben a nagy nemzeti ujjáébredésben is távol tartották magukat. Sajnos, minden előadott részről helyszűke miatt referálnunk lehetetlen, mert az előadáson oly rengeteg anyagot adtak a művészek, hogy közel éjféltájban gördült le a színpad függönye. Az előadáson Toronyi Gyula, a m. kir. Opera tagja, Somló Emma, Ónody Ákos, Pataky József, a Nemzeti Színház tagjai, továbbá Rohla Margit, Nagy Bella, Ferenczy Károly, Bodnár Árpád, Pongrácz Géza, Karácsonyi István szerepeltek kiválóbbnálkiválóbb számokkal. Különös dicséretet érdemel Csorba Károly lapszerkesztőnek 7 éves kisleánya, Csorba Klári, aki szereplésével az ünnepségnek megadta a legszebb fényt. A közönség, eltérőleg eddigi szokásától, nehezen akart távozni még éjféltájban is. Társasvacsora Az előadás után a Fiume udvarán terített asztalok várták a vendégeket és az ünneplő közönséget. Percek múlva megtelt a kert és az,-'szteloknál ott láttuk Szmrecsányiékat, a müvésC V ! a kormánybiztost, az Ébredők helyi nagyság? , a sajtó képviselőit, az erdélyiek embereit, a ('adsereg kiküldöttjeit és. a város legelőkelőbb f "yéneit. Jelen volt Mezőtúr város intelligenciái a a polgármester, lapszerkesztő és mások szer íyében. Kínos feltűnést keltett azonban az, nogy városunk polgármestere nem jelent meg és ez a tény némileg lerontotta a hangulatot. Vacsora közben Gyarmatit B. János, lapunk