Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-07-18 / 89. szám
2 Tőzsde. Valuták: Lei 460—480, Márka 460—470, Font 640—655, fr. Frank 1320—1360, Sv. Frank 3000—3100, Dollár 160—170, Napoleon 610—630, Lira 980—1030, Rubel 340—355, Sokol 350—370, Kor. Dinár 1050—1075, Fr. Dinár 1600—1100, Pleva 350—370, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 93—98. Devizák: Amsterdam 7100—7700 K, Német 430—450, Olasz 980—1020, Prága 375—380, Sveici 2875—2950, Bécsi kifizetés 95—99, Koppenhága 2650—2750, Stokholm 3450—3625, Krisztiánja 2650—2725, Szokol 3200—3500. A Körösvidek a keresztény nép igaz barátja Olvassa mindönki a Körösvidéket I Árietörési mozgalom Régi igazság, hogy a drágaság megszüntetésének legjobb, legcélravezetőbb módja volna : semmit sem vásárolni. Ha nem törné magát a közönség a hihetetlenül felhajtott árak után, leesnének az árak s kezdené kinálni a kereskedő portékáját azon az áron, ahogy megveszik. Köztudomásu, hogy az élelmi szerekkel szemben nem alkalmazhatja a közönség az árletörésnek ezt az egyetten sikeres módját, de igenis alkalmazhatja minden más árucikkel szemben. Különösen sikeresen lehetne folyamatba venni a ruházati cikkek terén ezt a módszert, hol a legnagyobb mértékben felhajtott árakkal találkozunk. Egyszerű az eljárás. Az általános lerongyolódásra tekintettel, mérsékelje mindenki igényeit a ruházkodás terén, csak a legszükségesebbre szorítkozzék. Ne szégyelje felvenni a fordított férfi, vagy az átszabott, átfestett, kifoltozott női ruhát. Csak egy-két hónapig ne menjen be senki vásárolni a röfös és posztókereskedésekbe, meglátjuk a csodát, lemérsékli a kereskedő 30—35 százalékos nyereség vágyát s nem ad fel rendelést a nagykereskedőnek, 1 mire az is olcsóbban fogja kinálni portékáját. Azt se higyje senki, hogy éhen fognak halni a kereskedők, ha egykét hónapig nem megy nekik az üzlet. Különösen a vagyonos emberben legyen annyi tisztesség, hogy lássa be, ha ő jól ruházkodik is, egyremásra csináltatja a divatos uj ruhákat s megfizeti azon az áron, ahogy a kereskedő adja : szegény sorsú embertársának árt végtelenül sokat. Az rongyoskodik, meztelenkedik, mert nem képes a bűnösen felhajtott árakat megfizetni. Mig emez a felesleges ruházkodással csupán hiúságának hízeleg. Az is tűrhetetlen állapot, hogy Békéscsabán nem az árvizsgáló bizottság állapítja meg az árakat, hanem a kereskedő és sokszor lelkiismeretlenül. Még Budapesten minden egyes darab árun ott van a hatóságilag megállapiioit ár, mely a beszerzési árhoz hozzászámítja a kereskedői tisztességes hasznot, addig nálunk elvétve látunk ilyeneket s ha látunk is, nincs az a megnyugtató érzésünk, hogy azt a hatóság állapította meg s annyit kell érte adnunk, hogy a kereskedő is megélhassen. Szomorú állapot! Ezen segíteni kell. Addig is azonban, mig a hatóság tétlenkedik és e téren kötelességét mulasztja, tudomásunk szerint egy csabai keresztény kereskedő saját kezdeményezéséből próbálkozik a tisztességtelen kereskedői haszon letörésére. Arvay Rezső, Andrássy-uti, régi jónevü csabai rófös-kereskedő mozgalmat indított avégből, hogy könnyen ellenőrizhető módon megállapított 8—10 százalékos kereskedői haszonnal kiszolgálja vevőit. A ki ugyanis 1000 koronát lefizet nála, mint betétet három évre, azt mindennemű rőfös áruban kiszolgálja az általa beszerzendő cikkek nagybani árához hozzáadott legfeljebb IC százalékos haszonnal. A birtokában levő tökéhez szeretne a közönségtől szerezni még ugyan annyit s fél millióval nagy bevásárlásokat eszközölne. Az igy beszerzett árut aztán 10 százalékos haszonnal bocsátaná betétes vevői rendelkezésére. Árvay egész vagyonával szavatol a betétekre s kívánatra bárkinek, bármikor visszaadja, vagyis három év előtt is ki lehet lépni a betétes vevők sorából. Azt mondanom is felesleges, hogy a kereskedők nem 10 százalékos haszonra dolyíSTSöiHCUM goznak. Ha pl. : egy kereskedő csak 30 százalékos haszonra dolgozik is, 3000 koronás vásárlásnál 309 koronával fizet neki többet a vásárló, mint Árvaynál. Különösen nagy családos embernél nagyon előnyös és eléggé nem ajánlható, hogy belépjen az Árvay betétes vevői sorába, mert 3 éven keresztül ezreket takarít meg családjának ily módon. íme Árvaynál az árvizsgáló bizottság saját vevőiből alakul meg s ez nagyon is elismerésre és támogatásra méltó eljárás. Eddig 60C00 korona gyűlt már össze, mint betét nála, a jelentkezés folyton folyik s felvilágosítást szívesen ad boltjában bárkinek. A vasmegyei MOVE s a középpont (Helyreigazítás.) A Körösvidék 88. számában „A vasmegyei MOVE akciója a központ ellen" cimü közleménnyel kapcsolatban a következő helyreigazítást adjuk: 1. A MOVE kifejezetten keresztény világnézet alapján áll s igy a vasmegyei osztály állítása nem felel meg a valóságnak. 2. A gazdasági osztályt Kocsis Király tábornok, a szövetkezeti osztályt Bernolák János tábornok vezeti ; ők s nem zsidók „dirigálják az egészet." 3. A MOVE fölajánlotta szervezetét a Nyukosznak, de az lehetetlen, hogy egy régi, célokban gazdagabb országos egyesület beolvadjon egy most alíkuló, szűkebb körre terjeszkedő egyesületbe. 4. Az ellen egy vidéki osztálynak sem volt s nem is lehet kifogása, hogy a budapesti középpont irányítsa a vidéket, hiszen egy országos egyesület egyöntetű működése másként nem is képzelhető. 5. Gömbös Gyula elnökké választása teljesen szabályszerűen történt, mint azt a tanácsgyűlés megállapította. 6. A helyzet megvilágítására közöljük még a következőket: Még a méltatlanul megtámadott elnököt, Gömbös Gyulát, az ország minden részéből öszszegyült tanácstagok lelkes ovációban részesítették, a vasvármegyei osztály elnökét, kivel tisztviselőtársai sem azonosították magukat, kizárták a MOVE tagjai sorából s csak az elnök kérésére hallgatták egy ideig védekezését. A méltatlanul megtámadott elnök finom lelkületére vall, hogy a vasmegyei osztály kizárt elnökének másnap benyújtott azon kérelmét — amellyel kapcsolatban állításait visszavonta — hogy megmaradhasson a MOVE tagjai sorában, a tanácsgyűlés elé pártfogölag telresztette. A MOVE Békéscsaba-városi és békésvármegyei főosztálya. HÍREK, JAMINA Sorrentóról, Herkulesről Hosszú évek óta Szalonokban zongorán zeng A szép ,Emlék '-nóta. S bár Jamina sem utolsó, Róla még nincs ének Pedig esőstől látogatják A fürdő-vendégek. Én is oda járok mindég Négyre, vagy fél ötre, Mert nincs a világnak máshol Olyan kubik-gödre• Kabin is van künn a partján (Egy árva, bezárva) Vigan vetkőzhetsz mellette A — suttogó sásbaS ha tűzbe jösz kinn a strandján (Az izzó melegben) El sompolyoghatsz a vizbe S lehűlsz benne menten. Szállhatsz belé a magasból, Mintha szárnyad lenne, Feneket csak puhát érhetsz Néha itt-ott benne. ' Békéscsaba , 1920. julius 16. Pént ek /. évfolyam 87. szám . Olyan viz ez, mint a tengor Csak hullám nem járja De van neki najjról-napra Apálya—D agálva. És itt — oh jaj — van egy rejtély Mit ész fel nem érhet . . . Mit régóta mindenkitől • Mindhiába kérdek: Bár reggeltől száll belőle A napon a pára, Vájjon mitől lehet mégis Este a dagálya? , . . Tűnődő Alantos Sebestyén. Meghívó A Békésmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó Részvénytársaság 1920. évi julius hó 25-én délután 4 órakor Békéscsabán a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a részvényeseket meghívja az igazgatóság. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyvhitelesitők kiküldése. 2. Az igazgatóság előterjesztése aziránt, hogy hatalmazza fel a közgyűlés az igazgatóságot az alaptőkének 1.000,000 koronáig leendő felemelésére az általa megállapítandó időben és feltételek mellett kibocsájtandó uj részvények jegyeztetésével, a régi részvényesek elővételi jogának biztosítása mellett. 3. Igazgatósági tagok választása. 4. Az alapszabályok 1. §-ának módosítása olyképen, hogy a cég szövegébe vétessék fel a „Körösvidék" szó. Az alapszabályok 1.—18. §-ai szerint a közgyüléson szavazati joo-a van annak a részvényesnek, akinek neve a részvénykönyv szerint részvénytulajdonos bejegyezve van. A szavazati jog szomélyesen vagy meghatalmazott utján gyakorolható. Minden részvény bir-' toka 20 részvényig egy szavazatra, 20 íészvényen felül minden további 1U részvény egy szavazatra jogosít. — Vasárnap nem kézbesít a posta. A m. ktr. kereskedelemügyi minisztérium rendeletet b csdjtott ki, mely szerint vasárnapokon a postai kézbesítő szolgálatot beszünteti. Nagy ünnepeken ép igy, de a kettős ünnepek másodnapján egyszerű kézbesitás lesz. Mától kezdve tehát a csabai levélhordóknak is pihenőjük van vasárnaponként. — Presbiteri gyűlés. A békéscsabai ág. hitv. ev. egyház képviselőtestülete f. évi julis hó 22-én, csütörtökön d. e. 9 órakor rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Az 1919. évi zárszámadás, 2. A nagytemplom fedésének ügye, 3. Gazd. biz. jelentése, 4. Linder Károly lelkész, nyugdíjazása iránti bejelentése, 5, Az iskolaszék határozati javaslatai, 6. Folyó ügyek. — Tanácsülés. A pénteki tanácsülésén iparigazolványt kaptak 6-an. Elutasított a tanács négy ezizánti kérelmet. A Békésmegyei Általános Takarékpénztár is kapott telepengedélyt a Wernerféle telepen létesítendő szövött- és kötöttárugyárra az eljárást a tanács megindította. Építési engedélyt egy kérvényező kapott. — Megszűnt egy orosházi kereskedelmi iskola. Az orosházi Kereskedelmi Csarnok 1905 évben kereskedelmi iskolát alapított, melyek most látogatók hiányában bezárultak a kapui] Az iskola megszüntetését a Kereskedelmi csarnok elnöksége az elöljáróságnak átiratilag jelentette be. — Menekült székelyek Szegeden. Tegnapelőtt este csekély 3 waggon székely menekült érkezett Szegedre. Valamennyi tisztviselő és hivatalnok, kik nem tették le a hüségesküt a románoknak. Szépen szaporodik tehát azok száma, kik irgalmatlan bosszút fognak venni megnyomoritójukon. (K.) — A Békéscsabai Nőegylet elnöksége ezúton kéri az egyesület tisztelt tagjait, szíveskedjenek folyó hó 27-én délután 5 órakor a Közművelődés házában tartandó közgyűlésen miné számosabban részt venni. Névre szóló meghívót nagy ára miatt jelenleg nem lehet küldeni.
