Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-07-14 / 85. szám
'Békéscsaba, 1920. julius 16. Pént ek /. évfolyam 87 . szám . * Millerand a spaai konferencián soha nem tapasztalt előzékenységet tanúsított a németek irányában. Különösen a szénkérdésben oly udvariasan beszélt, hogy a németek egyenest megijedtek tőle. Hja, — most már más világ járja... bűzlik a Kelet! Ki akarják iakoitatni a Polgári Kört Tiltakozás a lakáshivatal ítélete ellen A Polgári Kör választmánya julius 12-én a sajtó és rendőrség képviseletének bevonásával ülést tartott, melynek főtárgya a lakáshivatal ama végzése volt, melynek értelmében a Polgári Kör záros határidőn belül tartozik helyiségeit a Gok részére átadni. A Kör választmánya a végzést elkeseredett megbotránkozással vette tudomásul és többek hozzászólása után Áchim László elnök indítványára elhatározta, hogy erélyesen tiltakozik a végzés ellen és azt megfelebbezi. A felebbezésben a Kör hivatkozik arra, hogy 57 éve áll fenn mint Csaba egyetlen keresztény társadalmi intézménye, hogy azóta folyton kulturmunkát teljesített, hogy jelenleg 263 tagja van, továbbá hogy az átadandó helyiséget most tatarozzák a románok hallatlan pusztítása után. Ki fogja ezt a Körnek megtéríteni ? Az ügyhöz hozzászólva, kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy felszámolóban levő szerv kedvéért lehet-e egy ily régi és tekintélyes egyletet egyszerűen felrobbantani ? Tudtunkkal az a helyiség, melybe a Polgári Kör-t el akarják helyezni, szinte megközelíthetetlen, de amúgy is az Ébredők részére van kibérelve. Ha már erről van szó, a Gok részére akad talán másut is hely, miért akarják ép a Polgári Kört, mely rengeteg költséggel teszi kellemessé a csabai intelligencia délután* jait szorgalmasan látogatott helyiségével és könyvtárával ! Az ülésen egyébként tagfelvételi kéréseket is elintéztek. Uj tagokul felvették dr. Berthóthy polgármestert, Wagner Józsefet, Orvos Endrét, Petrovics Józsefet, Bogdán Gusztávot. A pénztáros jelentésével végződött az izgalmas választmányi gyűlés. az ut távolról sem volt mentes a viszontagságoktól és a regényesnél regényesebb kalandoktól. Majdnem egy esztendeig feküdtek lázas' betegen 1916-ban egy sivatag kietlen elhagyatottsága közepette. A társaság 24 tagja közül 11-en belepusztultak a nélkülözésekbe és a viszontagságokba. Dörflinger Sándort, Békéscsabára szerencsésen visszaérkezett hazánkfiát a honvágy téritette vissza egy időre, nyilatkozata szerint egy esztendőre. Óriási kerülővel, hónapokon keresztül tartó kockázatos ut után érte el a sóvárgott hazai földet. Csibutiig karavánnal utazott, onnan Eritredba (afrikai olasz gyarmat) Cseptába (Arábia, Mekkától néhány kilométernyire) majd a szuezi csatornán s Egyptomon át Port-Saidba, onnan Alexandriába ment, ahonnan Messinába hajózott. Olaszországon nem engedték egyenesen fel utazni, a 'tavaszi veszedelmes belső állapotok miatt. Szardinián, Korzikán, Marseillen, Nancyn, Lyonon és Genfen át folytatta tehát útját haza felé. Útiköltségei összesen 70—80 ezer koronára szaporodtak, mig elérte a magyar határt. Csupán hajón való utazásért 3000 frankot fizetett, ami körülbelül 49 ezer koronát jelent. Mint már annyi, eddig általunk emiitett példa, ez is bizonyítja, hogy a honvágy nem ismer áldozatot! A Haza szivünkhöz van nőve s hosszú, idegenben eltöltött évek csak az utána való vágyakozást keltik fel bennünk, el sohasem feledtetik. Take Jonescu Magyarország leggazabb ellensége, hogy miért miért nem, nem tudható, pálfordulást csinált, megváltoztatta azt a szemérmetlen kanász szájába való hangot, amellyel Magyarországról szokott elmélkedni. A „Kurier" munkatársa előtt nyilatkozott s szándékosan ugy, hogy mi is meghalljuk. Az oláh hivatalos sajtó okoskodását a következőkben adja: „Amíg nem ratifikálódik Magyarországgal a béke, addig nem vehetjük fel Budapesttel a diplomáciai érintkezést. Mihályi Tivadar megbízatásának nincsen semmiféle politikai tendenciája, az tisztán gazdasági megegyezést, célt szolgál. Óhajtom és akarom, hogy a béke elfogadása után Budapesttel vegyük fel a normális állapotokba beilleszthető közjogi közlekedést. Erre nekünk is föltétlen szükségünk van, különösen a kereskedelem és a transitó forgalom szempontjából. Rá vagyunk utalva, hogy azokkal, akikkel háborut(?) viseltünk és szomszédaink, kibéküljünk, együtt dolgozzunk. Az elsők között szeretném látni a magyarokat, akik remélem, a mi jóságos közeledésünket megértik és majdan viszonozzák.,, Elhiszem s meg vagyok győződve arról, hogy Take Jonescu ur a szive szerint beszélt, de a szemtelenségén igazán csodálkozom. Hogyan jön ő ahhoz, hogy háborúnak nevezze a 16 évi hitvány, gyalázatos betörést, amelyet királyának szószegése vezetett be és mi cimen akar közeledni egy olyan néphez, amelynek legjobbjait rabhalálra ítéltette s ma is szüntelenül kergeti, hajtja kifosztottan bujdosni a nagyvilágba. Mi majd közeledni fogunk Take Jonesfu ur és társai felé, de egészen máskép, mint ahogyan ő óhajtja. Itt már aztán igazán a szivünkre hallgatunk s arra a parancsra, amit a haza becsülete ad ki majd nekünk, ha üt az óra. Ott leszünk, de nem hiszem, hogy az a találkozás nagy örömére fog szolgálni a havasalföldi betyárnak. QI9BBBiaBllBBUflQCDU3H8DOOIi!UHbBI9]IIE Legyenek egészségesek a m&amkásiakások Nemcsak a nagyobb városokban van baj a lakásokkal. A munkáslakások hiánya a vidékre is súlyosan nehezedik, sőt egyes községekben, illetve vidékeken még rosszabbak az állapotok, mint a fővárosban. A jövő kilátásai is jobbaknak mutatkoznak sokkal a városban, mert a vállalkozás is szivesebben épit munkáslakásokat nagy városokban, az ipar- és kereskedelem gócpontjaiban, ahol az építkezés értékemelkedésre is számithat. Községekben a magánvállalkozás ugy szólván teljesen elzárkózik a munkásházak építésétől, mert a bérletből nem tud olyan nagy hasznot elérni, mint a városokban. Ennek folytán munkásházak szaporodása sohasem volt arányban természetes népszaporodással és a munkások, főleg pedig a mezőgazdasági munkások nem találtak a közegészségügy és erkölcsiség kívánalmainak megfelelő lakásokat. Pedig a munkáslakás kérdése egyike azon problémáknak, amelyeknek helyes megoldása a nemzeti állam társadalmi alapozásával szorosan összefügg. A gazdasági munkásházak létesítésének állami támogatásáról alkotott 1907. évi XLVI. t.-c. ugyan igyekezett a gazdasági munkásság lakáshiányát enyhíteni és sok ezer gazdasági munkás köszönheti e törvény rendelkezéseinek azt, hogy most meg van a családi tűzhelye. A világháború okozta gazdasági pangás és az ipari termelés meghalása azonban ezt az akciót megszakította. Most mihelyt a viszonyok az építkezést lehetővé teszik, még erösebben kell gondjainkba vennünk ezt a nagy jelentőségű kérdést. Annál inkább, mert hiszen a háború kitörése óta az építkezés úgyszólván teljesen szünetel. A munkáslakás kérdésének helyes szabályozásához nemcsak a munkás egyéni érdekei, hanem országos érdekek is fűződnek. A jó lakás a munkás embernek otthonát vonzóvá teszi. Ettől függ az ő és családja egészsége nyugalma, mely a bün és nyomor csábításával szemben is ellentállóvá teszi. És itt szól bele a kérdésbe a közérdek is. A sötét, zsúfolt lakás melegágya sok erkölcsi bajnak, de a tüdővésznek is, amely főleg az egészségtelen lakásból veszi áldozatait. A nagy kivándorlásnak, amely az országból annyi értékes munkaerőt elvont, ném utolsó oka volt a vidéki lakásviszonyok türhetetlensége sem. Itt az ideje, hogy minden tényező a maga részérő! a legmesszebbmenő módon közreműködjék, hogy gazdasági munkásnépünk [a közegészségügy követelményeinek megfelelő lakáshoz jusson. E tekintetben nem elegendő az, ha a kormány az ily irányú akciót kezdeményezi és támogatja ; a községekben kell a kezdeményezésnek megindulni. Nem lehet többé akadálya az ily mozgalomnak az, amit még a háborút megelőző években is láttunk, hogy a községi életben sokhelyütt a szociális kérdésekben tapasztalt rendkívüli szük látókör támasztott nehézségeket. A legközelebbi jövőben, amidőn a birtokpolitikai törvény is lehetővé teszi majd, hogy munkásházak építése céljából a telkek kisajátittassanak, a községek részéről a legmelegebb érdeklődést kell várnunk e kérdés iránt. Hisz kétségtelen, hogy ugy a község, mint a gazdasági munkások szempontjából a leghelyesebb, ha a munkásházakat maga épiti, mert nagyban való építkezésnél aránylag olcsóbb az előállításuk és a lakásuzsorából folyó visszaélések is ezúton válnak leginkább lehetetlenné. A mikor e kérdést tárgyalja a községi képviselőtestület — már pedig minden községben tárgyalni kell e kérdést — mindenki gondoljon arra, hogy ha a szegény munkásembernek lehetővé válik, hogy kis házhoz és kerthez jusson, nemcsak az illető családját teszik megelégedetté, hanem ezen messze tulmenőleg az ország gazdasági és társadalmi bajának gyógyításánál is közreműködnek. HIREK. — Temesváry Imre hazajön. Temesváry Imre a szeghalmi választókerület újonnan megválasztott képviselője a napokban jön haza Budapestről kerületébe, melynek minden községébe el fog látogatni, hogy megköszönje választóinak a bizalmat, amellyel őt megtisztelték. — Orosháza uj református lelkésze. Pinkóczy Gusztáv református lelkész vasárnap, folyó hó 18-án foglalja el Orosházán a lelkészi széket. Balthazár Dezső püspök fogja végezni a beigtatási szertartást. Pinkóczy az elmúlt vasárnap délelőttjén tartotta búcsúbeszédjét a hódmezővásárhelyi ó-templomban. — A szegedi egyetemért. Megírtuk, hogy Szeged kérte a menekült kolozsvári egyetemnek oda való helyezését.lLegutóbb a Délvidéki Liga határozta el, hogy kérvényt nyújt be a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez eziránt. Sőt annak a biztosítását is kéri, hogy Szeged a kolozsvári egyetem hazaköltözése után is egyetemi város maradjon. A kérvényt, melyet Szegedről, a Délvidékről, Makóról, Orosházáról, Szentesről stb. több mint 10 ezren irtak alá, Herczeg Ferenc és Teleki Pál gróf fogják átadni az uj kormány közoktatásügyi miniszterének nagy küldöttség élén. — A csabai Ébredők eiső nagygyűlése. Az Ébredő Magyarok Egyesülete békéscsabai csoportja e hó 25-én nagygyűlést és hangversenyt rendez. A gyűlésen a budapesti központ legkiválóbb szónokai tartanak beszédet, mig a hangversenyen a m. kir. Operaház és Nemzeti színház legelső művészei szerepelnek. Az előjelekből ítélve elmondhatjuk, hogy Békéscsabán egy gyűlésen annyi országos nevű politikus és egy hangversenyen annyi világhírű művész nem volt. Kétségtelen, hogy a csabai Ébredők első fellépése hatalmas arányaival meglepetést fog kelteni. — Mi lesz az idei termésfölösleggel. Rubinek Gyula volt földmivelésügyi miniszter kijelentése szerint Magyarországnak az idei termésből körülbelül két millió mázsa lisztje fog kivitelre kerülni. Itália, Spanyolország, Hollandia és Svájc megbízottai máris tárgyalnak Budapesten a magyar liszt és buza megvétele ügyében. Spanyolország arannyal akarja fizetni lisztünket. Rubinek szerint Ausztriának semmivel sem tartozunk, mert azzal, hogy elzárta határait előlünk, azt bizonyította, hogy nincsen ránk utalva, tehát mi nem is adunk neki semmit az uj termésből. — Méhészeti tanfolyam. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület sorozatos tanfolyamok rendezésével a középosztálynak alkalmat nyújt uj jövedelmi források megnyitásához Az egyesület tanfolyama julius hó 8-ái?^íJzdődik, felvételre Uilöi-ut 25. szám alatt az egyesület helyiségében lehet jelentkezni.
