Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-11 / 83. szám

2 lehetett látni, a gazdaközönség távoltartotta magát, de annál inkább sürgették a táncmulatságon az internacionális jellegű one step táncot. Az Ébredő Magyarok Egyesületének helyi vezetője, aki az ünnepre hivatalos meghívást kapott és az egyesületet képviselte, egész véletlenül megtudta, hogy az ünnepélyen zsidók is vannak jelen. Többek nevében a rendezőséget felkérte, csendben és tapintatosan szólítsanak fel távozásra három zsidót és ime volt olyan öt-hat keresztény magyar, aki ezen fölháborodott, lármát csapott és Kétezeréves kinteljes világvándorlás után a zsidók visszakerülnek régi hazájukba, ahol még megvannak a régi hatalmas Izrael fejlett, de rombadőlt kultúrájának emlékei. Honnan kétezer esztendővel ezelőtt a babilonok igába gyötörve hajtották el rettenetes rabszolgaságba Juda és Izrael népeit, most oda ismét visszatérnek azok és uj hazát alapítanak, országot, melynek Zsidóország lesz a neve és ahol tömörülni akarnak a világ összes hébernyelvü tömegei. A mozgalom Londonból indult útnak, ahol a kontinensen meggyülölt zsidók menedéket kerestek. Az angol cionista szervezet 21-ik évi nagygyűlése alkalmával — mint azt a Zsidó Szemle részletesen leirja — a Cannon-streeten levő palotában dr. Weizmann, a Palesztina-kérdés nyélbeütöje beszélt' és kifejtette azt az előnyt, melyet a san-remói konferencia a zsidók részére biztosított. A szónok közölte, hogy Anglia Palesztinába küldött egy zsidó előkészítő bizottságot és megállapította a feltételeket, melyek mellett a zsidók uj hazájukban földhöz juthatnak. Számitása szerint minden négyzetkilométeren 100 ember helyezhető el, természetesen a benszülött arabok kiszoritásával. Weizmann szerint a zsidók ottani főfoglalkozása a tudományos alapon való földmüvelés és bányászat lesz. Ugyancsak a szónok egy mondatban jellemzi a zsidók természetét, mikor kimondja, hogy „szerencsére Palesztina nem gazdag aranybányákban." A zsidók „Palesztinát nem fogják gyárkémények erdeivel elcsufitani, náluk nem lesz füst." A zsidók különösen az ottani nevelésügy Hirek Erdélyből. (Haját tudósitónk jclontéso.) Békéscsaba, julius 10. Zöld galyakkal feldíszített, nemzeti szinü lobogós vonat futott be tegnap Arad felől a csabai pályaudvarra. Oláh kutyák által világba kergetett magyar testvéreinket hozta rozoga, szennyes, összetört waggonokban. A szerencsétlen földönfutók legnagyobb része Petrozsény környékéről való bányamunkás, iparos, aki nem akart szenet termelni, vasat kovácsolni, kavicsot lapátolni a bukaresti bojároknak, s inkább választotta a felkínált két eshetőség közül a nyomorúságos vándorlást, mint a haza megtagadását s idegen kalózuralomnak a szolgálását. A hatóság részéről a menekültügyi kirendeltség helyi vezetői fogadták a bujdosókat, akik csodálatos híreket hoztak magukkal Kincses Erdélyországból. Napok óta a magyarokat úgyszólván dédelgeti a balkáni hiéna. Már szabad a magyar nemzeti szin viselése. Templomainkban nem áll porkoláb a pap szószéke előtt, udvariaskodni szeretnének s bár nem igen értenek hozzá, a szándék tagadhatatlanul meg van, csak a nóta, az még mindig a régi, rabol, pusztít, de nem az egyén, hanem maga a lezüllött oláh állam. Erdély területén egy szál anyaországi katona sincs. A nép maga, még a hazai oláh is, várja órárólórára a felszabadító magyar bakákat, mert megelégelte a francia keleti kulturát. A termési kilátások kedvezőtlenek, a fejvesztettség óriási. A pópák és dászkálok nyakuk körül érzik már a kötelet, amit testvéreink odaát másfél esztendő óta fonnak a csíki és gyergyói hegyek között. Azok a nagyhangú legények is immár mind csendesebben és csendesebben vigadoznak. Déva vonaláig minden Vár&

rsncLém jelenlevő papjaik ellen kikelve, azokat még papi becsületükben is megsértették. Igazán szomorú dolog, hogy a magyar a magyart támadja meg, ha az a zsidótól az illem nevében még csak valamit kérni is merészel. Akkor csak ugy ömlenek szájukból a betanult frázisok; a műveltség, a humanizmus, a szabadság stb. nevében tiltakoznak ellene és fennhangon mondják, hogy a zsidó is ember, mintha a magyar nem volna ember és falubelije, vére, nem állna közelebb hozzá, mint egy ideköltözött zsidó. tökéletes kifejlesztését óhajtják, amit uj iskolahálózatok létesítésével akarnak elérni. Palesztina kikötői egy-két hónap múlva megnyílnak a zsidó kivándorlók részére. A kivándorlás szabályozását egy Palesztinába küldendő angol-zsidó vegyes bizottság bonyolítja le és ennek főhivatása lesz minél több zsidót az országba beengedni. Elsősorban természetesen a cionista egyesületek embereinek megélhetéséről gondoskodnak és mindenekelőtt 5000 házat akarnak ott építeni a bevándorlók elhelyezése javára. Angol nyilatkozat szerint évente 30000 zsidót telepit ki Anglia és ezek megélhetését ugy biztosítja, hogy a nekik járó földet olcsó részfizetésre adja. A szónok szerint az ottani katonai kormányzást julius elsején polgári kormányzás váltotta fel, mely a san-remói határozat értelmében a zsidókkal karöltve intézkedik minden kérdésben. A zsidók, hogy az arabok hagyományos zsidógyülöletét lelohasszák, egy Brid Alium cimü arabnyelvü héber napilapot indítottak meg. A londoni kormány Palesztina főkormányzójává Mr. Herbert Sámuelt nevezte ki, aki közvetlenül a londoni kormánynak van alárendelve. Ugyancsak újjászervezték a főváros, Jeruzsálem városi tanácsát, polgármesterré pedig egy Dávid Jellin nevü zsidót választottak meg. A szentföld tehát, mely annyi harc színhelye volt, benépesül. Reméljük, hogy tökéletesen és mihamarabb. Szeretnők ugyanis látni, hogy tetszik majd a kávéháztöltelékeknek, a kapálás és szántásvetés. állami és vállalati értéket elhordták. Egyedül a galíciai kaftános nemzetközi rablóbanda éli zavartalanul a világát, tehát az a társaság, amelyik hamar belehelyezkedett a megváltozott viszonyok közé s képes volna ökölre menni, ha véletlenül valaki magyarnak és nem Janku ivadékának nézné. Lúgoson dr. Hausz József hazaáruló zsidó fiskális egyik legtekintélyesebb vezető egyéniség, ugyanaz a Hausz, akimint ujságkifutó 1916-ban ujjongott, bolondtáncot járt örömében Bukarest bevételének hirére. Mi sem természetesebb, a több mint 40 kiutasított család között ilyenformán, bár lámpással kerestem, de egy szál fia bochert nem találtam, ugylátszik, tömik magukat Nagyromániában. A magyar vándorol, világba kergetve hordozza a nagy Galilei keresztjét. Mózes unokái az alatt várják az uj Messiást, aki a beígért jóslat szerint majd (ha fagy) a Tisza-Duna közén fogja felütni fejedelmi tanyáját. . . talán valahol éppen Kecskemét közelében, az orgoványi erdőségek alatt. (Gy) Bali Mihály Csabán Elmaradt kivégzés — visszaküldték a hóhért Békéscsaba, julius 10. A Körösvidék tegnap délelőtt hivatalos helyről történt informálás után bejelentette a közönségnek, hogy Csabára érkezik a m. kir. főhóhér, Báli Mihály. A hír természetesen óriási érdeklődést vont maga után és a találgatások özöne hangzott el a tegnapi nap folyamán. Az eset azonban ezúttal nem a látványosságot kedvelő közönség javára dőlt el. Ugyanis Balinak nem akadt szerepe Csabán. Békéscsaba, 1920. julius 11. Megírtuk annak idején, hogy Kraszkó Mi* hály földmives hallatlan kegyetlenséggel gyilkolta meg tulajdon apját. A fiút letartóztatták és átadták a statáriális bíróságnak, mely tegnap délután ítélte volna el és valószínűleg kötél általi halálra. Mivel pedig a statáriális ítéleteket legkésőbb 24 órán belül végre kell hajtani, az illetékes hatóság sürgönyözött Balinak, hogy jöjjön le és az ítéletet Gyulán várja be. Kiküldött munkatársunk az állomáson várta Bali Mihályt, aki helyett azonban föpribékje, Gold Károly érkezett meg a szegedi vonattal. Bali ugyanis betegen fekszik lakásán. Gold Károly közben utasítást kapott Gyuláról, mely szerint reája szükség nincs és utazzon vissza Budapestre, ami meg is történt. Megkérdeztük az ügyben a gyulai királyi ügyészséget is, honnan azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a hóhérra azért nem volt szükség, mert a Kraszkó-ügyet ma átadták a rendes bíróság hatáskörébe. Ugyanis Kraszkó nem épeszű, hanem terhelt, beteg, elmebajos egyén, akit ilyenformán a rögtönitélő bíráskodás egyik szakasza értelmében statáriális uton elitélni nem lehet. Ezért utalták át az ügyet a rendes biróság kezéhez." Ilyenformán Csaba közönsége megrövidült egy kivégzéssel. HIRE K. Kérelem Gazdák, Földbirtokosok I Ti, akiknek erőt, egészséget adott az Isten, hogy ismét megérjétek az áldott aratás napját és megelégedéssel néztek végig a hullámzó táblákon, a hulló rendeken s az aranykereszteken — verejtékes munkátok gyümölcsén, ha boldogok vagytok, ha megelégedettek vagytok, ha biztosítva látjátok családotok mindennapi kenyerét s ha esténként napi munkátok végeztével sugárzó arccal telepedtek a teritett asztal köré, gondoljatok ránk csak egyszer, csak egy pillanatra. Ránk, akik egy világ-átok súlyos csapáséit viseljük, ránk, akik nyomorultak, tehetetlenek vagyunk és félve, megtört, szenvedő tekintettel, kalapunkat reszkető kezünkben tartva, ki mankón, ki féllábon, felkarral, vagy világtalanul, toprongyos gyermekeink kezébe kapaszkodva járu-» lünk elétek. Kérni jövünk. Kérni, hiszen adni nem tudunk már. Amink volt, amit adhattunk, mindent odaadtunk. Oda adtuk erőnket, oda egészségünket, dolgos karjainkat, szemünket, lábunkat, a panaszos özvegyek férjüket, a síró, éhező árvák édes apjukat. Szomorú követség vagyunk. Követsége azoknak, akik ezért a Hazáért, ezért az áldást termő földért a poklok poklain mentünk keresztül és amikor hazatértünk, élő halottaknak tértünk haza. Követsége vagyunk az éhezőknek. A mi számunkra nincs többé aratás, a Tni karjaink ernyedten hullanak ölünkbe és mindennapi kenyerünk a gond. Mentsetek meg minket! Adjatok nekünk is annak a földnek áldásából, amelyért a mi vérünk hullott. Megfizetjük. De tőlünk ne kérjetek piaci árat. Számadástokban nyomoruságunkkal és tehetetlenségünkkel számoljatok. Alamizsnafilléreinkből nem tudunk három-, vagy ötszáz koronát adni egy mázsa búzáért. Adjatok nekünk százért, vagy ahogy méltányosnak gondoljátok. Adjatok a munkaképtelen rokkantaknak, a támasz nélkül maradt özvegyeknek és az éhező árváknak! > Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák. — Menetrendváltozások. Julius hatodikától kezdődőleg a Békéscsaba—Kétegyháza—Elek —mezőhegyesi vonalon, továbbá a Gyoma—Vésztő —körösszakáli és a Vésztő—kőtegyáni vonalon menetrendváltozás történt. Az első vonalon vasárnap kivételével naponta mennek vonatok és pedig indul Békéscsabáról délután 3 órakor és Mezőhegyesre érkezik este 7 óra 50 perckor. Mezőhegyesről reggel 5 órakor indul vissza és Palesztina a zsidók kezében A szentföld megnyitása — A zsidók terve az uj hazában Földmüveléshez látnak — Arabsnyelvü zsidó napilap Anglia évenkint30000zsidót szállít Palesztinába