Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-07 / 79. szám

Békéscsaba, 1920. julius 7. Szerda I. évfolyam 79. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap (Gábor Andor) (F.) Nem is olyan régen, mikor felnyitották előtte az Újságírók Otthona Clubtermeinek nagy szárnyas ajtaját, mi, a kártyaterem egyik sarkában meglapuló riporterek ugy néztünk fel rá, mint egy félistenre. Félistennek emelte a pesti zsidó sajtó, mely stilustalanságát, gseftretermettségét arra hasz­nálta, hogy lenyomja furfangjával a törekedő, tény­leg magyar és keresztény irodalmat. O az a Gá­bor, kinek olvasásától gyomorrontást kapott az igazi magyar. Gábor Andor, az ünnepelt iró, az Érdekes Újság hasábjairól ismert humorkirály, ha odajött hozzánk, ha magyarázni kezdett, ha szóba­állt velünk, klubkukackákkal, hát két napig elő­léptetett hírlapíróknak képzeltük magunkat és nem is álltunk szóba mindenkivel. Az Otthon társalgó­jának szines, fényes, gyémántos éjjeli forgalmában, , a bakkterem repülő millióinak förgetegében, a külső folyosók pikáns zavarában valamikor Gábor volt a kiskirály. És a Dunakorzó kirakathölgyei tábo­rában esténkint vagy ebéd előtt ugyancsak ott ta­láltuk Gábort, aki a busás honoráriumokból, vagy tantiémekből néha nekünk is juttatott egy-egy iila­' tos egyiptomi cigarettát. A Gerbeaudszalonjaiban épp ugy megtalálta a szemfüles újságíró, mint a ferencvárosi apacsok közt, hol lakkcipőben, hol bakkancsban, hol frakkban, hol tépett gúnyában, mert Gáborka mindenütt otthon volt, mindenki ismerte. És most ez a tökfejű éhenkórász, egy letűnt és részére jól jövedelmező vörösszinü vállalkozás után Bécsben pöffeszkedik, a Habsburg-kávéház­ban vigan huzatja nótáit és szidja a magyart, mely nép kiemelte a közepesek soraiból, mely nép kí­váncsian háppogott munkái után és mely nép tele­tömte pénzzel. Most a zsidó Gáborka a bécsi Ma­gyar Újságba irkál jó pénzért és pediglen irja ró­lunk a következőket „Meg fogják tenni" cimü ve­zércikkében : „A rendőrtől megrugdalt, katonától megbo­tozott, tiszt úrtól megkínzott, elsanyart, lealázott, iszonyú halálok haláiával elgyávitott magyar mun­kásság reszkető félelme nevében nyüvitem és vinnyogom egész Európa fülébe, hogy igenis meg fogják tenni! Eze a galádok, akik nyolc hónap óta csa­polják a magyar munkás vérét, hasítják hátáról a bőrt, szúrják ki a szemét . . . (ocsmány kifejezés) ezek rá fogják kényszeríteni tudni a vacogó ma­gyar munkásságot arra, hogy ezt a szellemi ön­csonkítást is elvégezze. Hiába a világ minden munkásainak összefogása a határon innen : a hatá­ron belül ezek a hóhérok az urak, a fegyver, a bot, a bicska, a bikacsök, a gummivessző, a szöges-drót ő kezükben van, s mindezzel azt verik és préselik ki a magyar munkások elkékült és már alig pihegő szájából, amit akarnak. Abban a balga reményben, hogy nem lesz még több börtön és bibó-pince és hajmáskér és meleg ágyból hideg Dunába csobbanás; abban a hiu sóvárgásban, hogy hátha csakugyan vége szakad­hat a kibirhatatlannak: meg fogják tenni! A vég­elgyengülésbe üldözött magyar munkásoknak nem lesz — inert nem lehet — elég erejük, hogy da­aaifliiaBBiisi IBanaBMBBBBBlI Hogyan száHitsuk le az árakat? A mai élet szerencsétlenjei, a tisztviselők, il­letve fixfizetéses egyének országos akciót indítot­tak a kereskedelmi és iparcikkekért, valamint az élelmiszerekért fizetendő horribilis árak maximá­lása érdekében. Az akció Szeged tisztviselői karából indult ki, még pedig oly formában, mint Budapest /a­talnokai tették a husuzsoráskodás ellen. A szege­diek elhatározták, hogy ezentúl, addig, mig az il­letők az árukkal lejebb nem szállnak a legcsekélyebb iparcikket, árut, élelmiszert nem vásárolnak a le<f szükségesebbeken felül. Ilyenformán a kereslet leszorul a legkisebbre és a kereskedők kényszerítve lesznek cikkjeiket konkurenciás uton folyton olcsóbban adni. A tiszt­viselők egy eredményt már elértek, azt, hogy Pes­ten máris olcsóbb minden. Szeged most csatla­kozásra hívja fel egész Tiszántúl hivatalnokosz­tályát és kéri, hogy a csatlakozást az egyes cso­portok Szegedre jelentsék be. A mozgalomhoz hozzászólásképp jegyezzük meg, hogy a kereskedőtől, aki áruját a külföldi valutáris viszonyok miatt drágán veszi — ne ki­Eíőfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér cosan összecsikoritott foggal tűrjék el, amit a bojkott miatt, hóhéraik még el akarnak szenved­tetni velük: a magyar munkások meg fogják tenni! Olyan elképzelhetetlenül nagy a terror odahaza, hogy nemcsak a gyötrők hazudják, hogy nincs, hanem a meggyötröttek is le fogják tagadni véres sebüket, bottal csíkozott hátukat, katona­marokkal fuldoklóra szorított lelküket. Krisztus kínszenvedésénél kínosabb lesz ez a kin, mert Krisztus a keresztfán elkiálthatta az Uram-uram mért hagytál el engem !-et, de a keresztre szögelt magyar munkásságnak azt kell majd kiáltani, a halál minden sajgásaival teste minden porcikájá­ban : az én Uram, a Kormányzó ur, nem hagyott el engem! s a hóhérkötél szorításától kivergődö nyelvével meg kell nyalnia még' hóhérai vértől mocskos kezeit. A munkásság bőre nyuzásával, vére csapo­lásával jutottak el ezek a gennyedt gazemberek Európa ítélőszéke elé s most azért, hogy a mun­kásság bőre-nyuzása, vére-csapol ása zavartalanul folytatódhasson, odarugják a megkötözött munkás­ságot a tanuk vértől iszamós padjára s rettentő szemük erejével, amelyből börtön feketedik és halál fehéredik, tanúvallomást csikarnak ki belőle, olyat, amely a tanút az eddigi börtönnél rácso­sabba, az eddigi halálnál kínosabba taszítja. Ir­tóztató ! irtóztató! irtóztató! A munkás vérével fogják tisztára mosni magukat! S a munkás adni fogja a vérét, mert a kard, mely a vért fakasztja, ellenségei kezében van! Igy fog történni s a gyil­kosok, ha tudják is, hogy mindenki tudja, hogy igy történik, mégis el fogják játszani agyvelő-cafa­toktól sikamlós padlóju színpadokon ezt a hajme­resztő komédiát. A ronda jelenetsorban, ami a háború vége óta émelygő szemünk előtt végig undokodik, ennek a jelenetnek a jelenetek legutolsói közül valónak kell lennie. Amit a magyar urak a ke­resztény kurzus véritaltól tántorgó részegjei cse­lekszenek, azt már fokozni nem lehet. Ennek a halál-csárdának pállott párája s a benne pergő halál-csárdásnak szédítő forgataga megszédítette már a tisztességes józanságot is. Apponyi, a terror hivatalos magyar leleplezője, tegnap már vissza­állt a leplezők közé. Már azt mondta, hogy a bojkott elhatározásának megokolása „hallatlan rágalmakon és valótlanságokon alapul". A véres korcsmában vér freccsent egy fehér szakállra". A Gábor-stílus zsidó volta ime ismét kiug­rik a zsákból. A nyüvités, vinnyogás, „agycafran­gok" nagymestere Bécsben épp ugy ferdíti a ma­gyar nyelvet, mint otthon tette, Budapest perverz­irodalmai közönségének őszinte örömére. Értjük az egészet. Gábor is olyan zsidó, mint a többi, aki menekül onnan, ahol megszűnt a gseft. Itt nem gördült a zsebéb e több arany, tehát ment innen minél távolabbra. Nohát itt van a kedvenc Andor­kátok, rövidszoknyás pesti zsidóasszonyok. Élvez­zétek, öleljétek, etessétek, hogy minél gömbölyűbb legyen a feje. Nesze Érdekes Újság, amely nagy embert csinált belőle, nesze Népszava, mely vörös diktátorrá föstötted őt. Persze, Magyarországon, a „terror hazájában" senki sem akarja észrevenni, hogy ugy a zsidó Gábor hivei, mint újságjai, Pesti Hirlapostól és Pesti Naplóstól együtt azon­nal ki fognak törni mostani neutrálisságukból és alig várják, hogy ezt a félreteremtett emberi göm­böt összes barátaikkal, mint Vértessel, Lázárral, Kraussal, Kronstadttal együtt diadalszekéren hoz­hassák haza. De megüzenjük Gáborkának, hogy mi másod­szor a héberek kedvéért nem szökünk Bécsbe. Azonban azt is megüzenjük kaftános Gáborka, a kezünk ügyébe ne kerüljön, mert akkor vége. Közelben az idő, amikor torkára forraszthatjuk a szót és akkor nem fogom elmulasztani, hogy visszaadjam én is azt a három cigarettát, melyet a Gerbeaudnál kaptam, — de nem cigarettában, hanem — amúgy. BBBBBBBBBI Btfusaaiai vánjuk, hogy esetleg veszteséggel dolgozzon. Azon­ban az ily bojkottálással ki kell kényszeritenünk elsősorban az élelmiszerárak rohamos esését, hogy a megnyitandó külföld ezekért az élelmiszerekért természetes árban adván az árut, itt olcsóbban juthassunk azokhoz. Jóvátételi bizottság Pesten Vvien, jui. 6. A bécsi antant jóvátételi bi­zottság ma Budapestre utazott. A népbiztosok pöre. Budapest, julius 6. R budapesti törvény­szék ma Hantus Károly és Haubrich József volt pesti népbiztosok pőrét tárgyalta. Természetesen ezek is előállnak az egyetemes kifogással, hogy hazát mentettek. Haubrich kihallgatása során a magyar birói kart azzal vádolta meg, hogy helyén maradt Budapesten és ezzel a proletárdiktatúra ügyét elösegirettek. R jelenlevő birák ez ellen tiltakoztak. R tárgyalás folyik. Összeköttetés Budapest és Prága között Budapest, jul. 6. A telefon és távirdaforga­lom ma Prágával helyreállt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom