Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-07-07 / 79. szám
Békéscsaba, 1920. julius 7. Szerda I. évfolyam 79. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap (Gábor Andor) (F.) Nem is olyan régen, mikor felnyitották előtte az Újságírók Otthona Clubtermeinek nagy szárnyas ajtaját, mi, a kártyaterem egyik sarkában meglapuló riporterek ugy néztünk fel rá, mint egy félistenre. Félistennek emelte a pesti zsidó sajtó, mely stilustalanságát, gseftretermettségét arra használta, hogy lenyomja furfangjával a törekedő, tényleg magyar és keresztény irodalmat. O az a Gábor, kinek olvasásától gyomorrontást kapott az igazi magyar. Gábor Andor, az ünnepelt iró, az Érdekes Újság hasábjairól ismert humorkirály, ha odajött hozzánk, ha magyarázni kezdett, ha szóbaállt velünk, klubkukackákkal, hát két napig előléptetett hírlapíróknak képzeltük magunkat és nem is álltunk szóba mindenkivel. Az Otthon társalgójának szines, fényes, gyémántos éjjeli forgalmában, , a bakkterem repülő millióinak förgetegében, a külső folyosók pikáns zavarában valamikor Gábor volt a kiskirály. És a Dunakorzó kirakathölgyei táborában esténkint vagy ebéd előtt ugyancsak ott találtuk Gábort, aki a busás honoráriumokból, vagy tantiémekből néha nekünk is juttatott egy-egy iila' tos egyiptomi cigarettát. A Gerbeaudszalonjaiban épp ugy megtalálta a szemfüles újságíró, mint a ferencvárosi apacsok közt, hol lakkcipőben, hol bakkancsban, hol frakkban, hol tépett gúnyában, mert Gáborka mindenütt otthon volt, mindenki ismerte. És most ez a tökfejű éhenkórász, egy letűnt és részére jól jövedelmező vörösszinü vállalkozás után Bécsben pöffeszkedik, a Habsburg-kávéházban vigan huzatja nótáit és szidja a magyart, mely nép kiemelte a közepesek soraiból, mely nép kíváncsian háppogott munkái után és mely nép teletömte pénzzel. Most a zsidó Gáborka a bécsi Magyar Újságba irkál jó pénzért és pediglen irja rólunk a következőket „Meg fogják tenni" cimü vezércikkében : „A rendőrtől megrugdalt, katonától megbotozott, tiszt úrtól megkínzott, elsanyart, lealázott, iszonyú halálok haláiával elgyávitott magyar munkásság reszkető félelme nevében nyüvitem és vinnyogom egész Európa fülébe, hogy igenis meg fogják tenni! Eze a galádok, akik nyolc hónap óta csapolják a magyar munkás vérét, hasítják hátáról a bőrt, szúrják ki a szemét . . . (ocsmány kifejezés) ezek rá fogják kényszeríteni tudni a vacogó magyar munkásságot arra, hogy ezt a szellemi öncsonkítást is elvégezze. Hiába a világ minden munkásainak összefogása a határon innen : a határon belül ezek a hóhérok az urak, a fegyver, a bot, a bicska, a bikacsök, a gummivessző, a szöges-drót ő kezükben van, s mindezzel azt verik és préselik ki a magyar munkások elkékült és már alig pihegő szájából, amit akarnak. Abban a balga reményben, hogy nem lesz még több börtön és bibó-pince és hajmáskér és meleg ágyból hideg Dunába csobbanás; abban a hiu sóvárgásban, hogy hátha csakugyan vége szakadhat a kibirhatatlannak: meg fogják tenni! A végelgyengülésbe üldözött magyar munkásoknak nem lesz — inert nem lehet — elég erejük, hogy daaaifliiaBBiisi IBanaBMBBBBBlI Hogyan száHitsuk le az árakat? A mai élet szerencsétlenjei, a tisztviselők, illetve fixfizetéses egyének országos akciót indítottak a kereskedelmi és iparcikkekért, valamint az élelmiszerekért fizetendő horribilis árak maximálása érdekében. Az akció Szeged tisztviselői karából indult ki, még pedig oly formában, mint Budapest /atalnokai tették a husuzsoráskodás ellen. A szegediek elhatározták, hogy ezentúl, addig, mig az illetők az árukkal lejebb nem szállnak a legcsekélyebb iparcikket, árut, élelmiszert nem vásárolnak a le<f szükségesebbeken felül. Ilyenformán a kereslet leszorul a legkisebbre és a kereskedők kényszerítve lesznek cikkjeiket konkurenciás uton folyton olcsóbban adni. A tisztviselők egy eredményt már elértek, azt, hogy Pesten máris olcsóbb minden. Szeged most csatlakozásra hívja fel egész Tiszántúl hivatalnokosztályát és kéri, hogy a csatlakozást az egyes csoportok Szegedre jelentsék be. A mozgalomhoz hozzászólásképp jegyezzük meg, hogy a kereskedőtől, aki áruját a külföldi valutáris viszonyok miatt drágán veszi — ne kiEíőfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér cosan összecsikoritott foggal tűrjék el, amit a bojkott miatt, hóhéraik még el akarnak szenvedtetni velük: a magyar munkások meg fogják tenni! Olyan elképzelhetetlenül nagy a terror odahaza, hogy nemcsak a gyötrők hazudják, hogy nincs, hanem a meggyötröttek is le fogják tagadni véres sebüket, bottal csíkozott hátukat, katonamarokkal fuldoklóra szorított lelküket. Krisztus kínszenvedésénél kínosabb lesz ez a kin, mert Krisztus a keresztfán elkiálthatta az Uram-uram mért hagytál el engem !-et, de a keresztre szögelt magyar munkásságnak azt kell majd kiáltani, a halál minden sajgásaival teste minden porcikájában : az én Uram, a Kormányzó ur, nem hagyott el engem! s a hóhérkötél szorításától kivergődö nyelvével meg kell nyalnia még' hóhérai vértől mocskos kezeit. A munkásság bőre nyuzásával, vére csapolásával jutottak el ezek a gennyedt gazemberek Európa ítélőszéke elé s most azért, hogy a munkásság bőre-nyuzása, vére-csapol ása zavartalanul folytatódhasson, odarugják a megkötözött munkásságot a tanuk vértől iszamós padjára s rettentő szemük erejével, amelyből börtön feketedik és halál fehéredik, tanúvallomást csikarnak ki belőle, olyat, amely a tanút az eddigi börtönnél rácsosabba, az eddigi halálnál kínosabba taszítja. Irtóztató ! irtóztató! irtóztató! A munkás vérével fogják tisztára mosni magukat! S a munkás adni fogja a vérét, mert a kard, mely a vért fakasztja, ellenségei kezében van! Igy fog történni s a gyilkosok, ha tudják is, hogy mindenki tudja, hogy igy történik, mégis el fogják játszani agyvelő-cafatoktól sikamlós padlóju színpadokon ezt a hajmeresztő komédiát. A ronda jelenetsorban, ami a háború vége óta émelygő szemünk előtt végig undokodik, ennek a jelenetnek a jelenetek legutolsói közül valónak kell lennie. Amit a magyar urak a keresztény kurzus véritaltól tántorgó részegjei cselekszenek, azt már fokozni nem lehet. Ennek a halál-csárdának pállott párája s a benne pergő halál-csárdásnak szédítő forgataga megszédítette már a tisztességes józanságot is. Apponyi, a terror hivatalos magyar leleplezője, tegnap már visszaállt a leplezők közé. Már azt mondta, hogy a bojkott elhatározásának megokolása „hallatlan rágalmakon és valótlanságokon alapul". A véres korcsmában vér freccsent egy fehér szakállra". A Gábor-stílus zsidó volta ime ismét kiugrik a zsákból. A nyüvités, vinnyogás, „agycafrangok" nagymestere Bécsben épp ugy ferdíti a magyar nyelvet, mint otthon tette, Budapest perverzirodalmai közönségének őszinte örömére. Értjük az egészet. Gábor is olyan zsidó, mint a többi, aki menekül onnan, ahol megszűnt a gseft. Itt nem gördült a zsebéb e több arany, tehát ment innen minél távolabbra. Nohát itt van a kedvenc Andorkátok, rövidszoknyás pesti zsidóasszonyok. Élvezzétek, öleljétek, etessétek, hogy minél gömbölyűbb legyen a feje. Nesze Érdekes Újság, amely nagy embert csinált belőle, nesze Népszava, mely vörös diktátorrá föstötted őt. Persze, Magyarországon, a „terror hazájában" senki sem akarja észrevenni, hogy ugy a zsidó Gábor hivei, mint újságjai, Pesti Hirlapostól és Pesti Naplóstól együtt azonnal ki fognak törni mostani neutrálisságukból és alig várják, hogy ezt a félreteremtett emberi gömböt összes barátaikkal, mint Vértessel, Lázárral, Kraussal, Kronstadttal együtt diadalszekéren hozhassák haza. De megüzenjük Gáborkának, hogy mi másodszor a héberek kedvéért nem szökünk Bécsbe. Azonban azt is megüzenjük kaftános Gáborka, a kezünk ügyébe ne kerüljön, mert akkor vége. Közelben az idő, amikor torkára forraszthatjuk a szót és akkor nem fogom elmulasztani, hogy visszaadjam én is azt a három cigarettát, melyet a Gerbeaudnál kaptam, — de nem cigarettában, hanem — amúgy. BBBBBBBBBI Btfusaaiai vánjuk, hogy esetleg veszteséggel dolgozzon. Azonban az ily bojkottálással ki kell kényszeritenünk elsősorban az élelmiszerárak rohamos esését, hogy a megnyitandó külföld ezekért az élelmiszerekért természetes árban adván az árut, itt olcsóbban juthassunk azokhoz. Jóvátételi bizottság Pesten Vvien, jui. 6. A bécsi antant jóvátételi bizottság ma Budapestre utazott. A népbiztosok pöre. Budapest, julius 6. R budapesti törvényszék ma Hantus Károly és Haubrich József volt pesti népbiztosok pőrét tárgyalta. Természetesen ezek is előállnak az egyetemes kifogással, hogy hazát mentettek. Haubrich kihallgatása során a magyar birói kart azzal vádolta meg, hogy helyén maradt Budapesten és ezzel a proletárdiktatúra ügyét elösegirettek. R jelenlevő birák ez ellen tiltakoztak. R tárgyalás folyik. Összeköttetés Budapest és Prága között Budapest, jul. 6. A telefon és távirdaforgalom ma Prágával helyreállt.
