Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-10 / 34. szám - Rendkívüli kiadás

2 TíSrG

S&tcU

Ax Békéscsaba, 1920 május 10. ;ják övezni újra országunkat. Ezért nem bad még csak gondolatban sem beletelnünk Magyaroszág felfordulásába! De van-e valami alapja ami reméünknek? Vagy csak önámitás, elérheteti hóbort a régi határok emlegetése? Igen, alapja ami hitünknek, van reménye zdelmünknek, mert az a békeszerződés, íely halálra akar itélni bennünket, merő zugságra és igazságtalanságra épült, hazugság és igazságtalanság pedig csak iig-óráig uralkodhat, de az az épület, ilynek ez a fundamentuma, előbb-utóbb zedül. Hazugság a békejegyzék :on állítása, hogy Magyarország ezer r óta jogtalanul bitorolta földjét Igaz, lek itt nemzetek, mikor őseink elfogIták ezt az országot, de azok csakimtr Teljesen beleolvadtak a magyar népbe azzal együtt egységesen alkották megt nemzetet. Azok a nemzetiségek pedig, nelyek most élnek a régi Magyarországon, sak az idők folyamán húzódtak ide be. z oláhokról a XIII. századig mit sem tud magyar történelem, a felvidéki tótok, az rdélyi szászok, a szerbek, svábok, ruthéek, az alföldi tótok egy sem volt őslaossága ennek a hazának, hanem századok >lytán szivárogtak be a nyugatot védő táni harcokban szüntelenül vérző és pusziló magyarok helyére. A magyarok tehát izárólagos urai voltak ennek a földnek csak vendégekü! fogadták be azokat, kik most birtokba akarják venni az rszág szétszaggatott testét. Hazugság az, hogy ezeh az idegen népek maguk akarnak elszakadni az anyaországtól! Itt mindig jól érezték magukat a emzetiségek, mert nincs nép, mely olyan ürelmes lelt volna azokkal szemben, linl a magyar. Ha olyan nagyon biz3 sak a dolgukban, miért nem merik Kf-szavaztatni az elszakított teriiletek laosait? Azért, mert tudják, hogy ez a félidőid tót nép, amelynek még nyelvét is 1 veszi a cseh, amely nyög a csehek igája latt, amely éhezik és a döghalálnak néz lébe elszakítva tápláló alföldjétől, ez a tót lép hozzánk ragaszkodik, velünk akar gy lenni. Tudják, hogy a bácskai svábok, z erdélyi szászok, a nyugatmagyarországi [érnetek irtóznak az oláh balkántól, a szerb adságtól, az ausztriai kommunizmustól s nind visszakívánkoznak hozzánk. Tudják, logy még az erdélyi oláhság nagy része 5 megunta már a panamavilágot s ha szaazhatna bizonyosan Magyarországhoz ikarna csatlakozni. Ezért nem rendelik el népszavazást, mert jól tudják, hogy en,ek eredménye nagyon is rásütné a béke;onferencia rosszlelkü, megfizetett gazembeeire a hazugság bélyegét. Hazugság minden indokolása, igazságalanság minden ténye a békefeltételeknek. Aicsoda égbekiáltó igazságtalanság az, hogy épp azt az országot sújtja a Nyugat legjobban, amely egy évezreden át védőbástyája volt a nyugati kulturának. .vagy fejlődhetett volna-e olyan nagyra ly ugat-Európa. ha a magyar nemzet nem irtja fel saját vérző testével a tatároknak, jrököknek arrafelé hömpölygő hadát. Mi úridén alkalommal csaknem belepuszu'íunk, de megvédtük a nyugatot. És egutóbb is nem ez az ország tartotta-e fel i bolsevizmus pusztító árját ? Mert hiába kditozzák a világba, nem az oláhok verték ezt a tébolyt. Ha a magyar nemzet beit volna a kommunizmusnak, ha nem ittek volna itt szüntelen ellenforradalmak, bnem mindenki a vörös rongy alá sietett tolna, akkor a bolsevizmus pokla már rég )tt pusztítana az Ítélkező országokban, genis mi, magyarok, az ellenforradalom vértanúi és névtelen hősei szabadították heg ettől a csapástól is a nyugatot. Nem gbekiáltó igazságtalanság-e hát, hogy ezért [z ezer év óta tartó becsületes, hü szolgáatért ily gonoszul fizetnek?! De a hazugságnak •ágnak íeggaládabb t i nagyképű diplom :engtek csak nem nek, akik telekürtölték a világot a népek önrendelkezési jogának tetszetős jelszavával, most három és félmillió magyart akarnak elszakítani testuéreiktől s odadobni őket a népek legszemetebbjeinek martalékul! Nem, ennyi gazság, ennyi igazságtalanság, nem élhet sokáig. Az erkölcsi igazságszolgáltatás rettentő súlya szét fogja zúzni ezt a gonosz tákolmányt, amelyet Versailleben békének csufo!nak. A bün és aljasság ilyen tömege, mely abban a türelmes papirosban, a békeszerződés szövegében, össze van halmozva meg fog rothadni, össze fog omlani önmagától hamarab, mint azok a jámbor urak gondplják. De nekünk siettetni kell a rothadást. Épen azért nem szabad aláírni azt a gyalázatos békét. Mert ha ezt aláírnánk. nemcsak önmagunknak ásnánk meg sírunkat, hanem cinkostársaivá lennénk azoknak a gazoknak, akik a világtörténelem legnagyobb gaztettét hajtották vegre a mult csütörtökön. Tiltakozzunk hát egyhangúlag nemcsak itt, hanem mindenütt, ahol csak józan emberek laknak, tiltakozzunk a bitangok békéje ellen. Dörögje oda az egész magyar társadalom a vezető-köröknek, hogy ezt a békét sohasem fogja elismerni s tiltakozik az ellen, hogy magyar ember azt aláirja 1 De ne higyjük, hogy e tiltakozással eleget tettünk. Ez a gyalázat, amelybe most sodortak bennünket, ez a megalázás juttassa eszünkbe szent kötelességünket azt, hogy nem szabad egyetlen magyarnak sem addig nyugodni, nekünk mindnyájunknak irredentáknak kell lennünk, míg csak magyar őrszem nem áll újra a Kárpátok bércein, a csíki hegyeken, fogarasi havasokon a Száva és az Adria partján. Ez legyen a végső cél, amely felé törhetetlen kifutással törtet mától fogva minden )nagyar

f

J ennek a szent feladatnak tudata hassa át mindenkinek lelkét, agyát, minden idegét, minden csepp vérét! Ti magyar katonák, Horthy vitézei, mindnyájunk büszkesége és legfőbb reményei, szívjátok lelketekbe az irredenta szellemet s ez tegyen benneteket mindnyájatokat hőssé. Halljátok a po.zsonyi, késmárki, kassai szél ti utánatok sóhajt, az erdélyi fuvallat, a székely testvérek sóhaját ti felétek hozza. Benneteket sóvárog kincses Kolozsvár, értetek rimánkodik 8 magyarok Istenéhez a brassói csángó, benneteket vár az Alduna, a Száva partja, Fiume minden magyarja. Halljátok a szellő sirását, a vihar zúgását, mely a végekről jön? Magyar anyák, székely testvérek, megkorbácsolt magyar tisztviselők jajja, esdeklése morajlik abban felétek. Értsétek meg szavukat s ez tegye még nagyobbá azt a tüneményes fegyelmet, mely soraitokban van, ez tegyen benr. '°ket újra a világ legelső katonáivá, hogy ;

&y, ha arra kerülne a sor, hogy elmenjünk a hozzánk vágyókhoz, ismét a magyar dicsőségről irjon uj époszokat a világtörténelem. Ti öregek, kik átéltétek a régi jó időket, meséljetek sokat, szépet minékünk arról a magyar fellendülésről, amelyet ti láttatok. Meséljetek a Tátráról, a pozsonyi várról, az öreg Hargitáról, a brassói Cenkről, a kolozsvári Mátyas-szoborról, meséljetek, hogy el ne felejtse egy magyar se azt, hogy minden a miénk, elszakithatatlanul, örökre. Ti papok, tanítók, népek és gyermekek pásztorai, tanítsátok meg nyájaitokat arra a nagy hivatásra, mely reánk vár, gyújtogassátok lelkükbe a rendületlen hazafiság lángolását, készítsétek el őket a mi nagy ünnepünkre. Ti édesanyák, magyar asszonyok, mikor öletekbe vonjátok apró gyermekeiteket, csak a magyar hazáról mondjatok nekik szép. szomorú, meg lelkes meséket. Tanítsátok meg őket arra, hogy a mi hazánk ez a kis darab föld, amelyet most számunkra, hanem az, amely ott Kárpátoktól az Adriáig. Taeg őket arr>. hogy nagyon, na- | gyon szeressék ezt a hazát, úgy mint titeket szeretnek másik édesanyjukat. És ti, magyar ifjak, akik csak panaszt, könnyet, keserűséget láttatok még ebben a hazában, akik most nőttetek fel a viharok idején, higyjetek az öregek szavának. Higyjétek el, hogy voltak e hazában gyönyörű idők és hitessétek el, hogy lesznek még szebb, ragyogóbb napok is. Ti vagytok a jövő. Az öregek már majd nyugovóra térnek, hogy a nemzeti fájdalmat elvigyék sirjokba, de ti n ég élni akartok. Lehetetlen, hogy megalázott, megcsonkított hazában tudjatok elni. Nem, tinéktek még látnotok kell a Tátrát, Erdélyt, az Adriát, Dévényt és Orsovát. Látni is fogjátok csak akarnotok kell, erős, fiatal hitteljes akarattal! Akarnunk kell azt mindnyájunknak! És ha így mindennapi imádságunk lesz hazánk visszaszerzésének fogadalma, akkor ez az ezeréves nép újra nagy lesz, hazánk, a mi drága szép magyar hazánk újra egész lesz és nem szaggathatja széjjel semmiféle gaiád hatalom, nem, nem soha! A beszéd hatása. A beszéd megrázó hatással volt a hallgatóság minden egyes tagjára. Az elkeseredés, az elfojtott düh élénken tükröződött az arcokon a gyalázatos békefeltételek említésekor. Nem maradt egyetlen szem sem szárazon az elszakított országrészek városainak felsorolásakor. A szónok be- • szédjében felülmúlta önmagát. A mélyen átérzett fájdalom, a hallatlan igazságtalanság fölötti megbotránkozás a béke tarthatatlanságának szilárd meggyőződése, a területi épség visszaszerzésének biztos bekövetkezése és a magyar nemzet életképességének és nagy hivatottságának megdönthetetlen hite, mely a szónoki remekmű minden egyes szavából, annak tiszta, messzezengő hangjai, mesteri előadásából a tér legtávolabbi sarkába is érthetően terjedt el, magával ragadta a hallgatóság apraját-nagyját, fiatalját, öregjét ugy, ahogyan azt még Békéscsabán soha senki sem tapasztalta. Még a mai keresztény irányt gyűlölők egyik képviselője is elismerni kényszerült, hogy: »nem az én emberem, de gyünyörüen'beszélt!«. A varázserejű szónoklat egész nap betöltötte a közönség lelkületét, lépten-nyomon hallhatók voltak az elismerés őszinte megnyilvánulásai, sőt mámorosan hangoztattak városszerte: >ez a mi emberünk, ilyen képviselő kellene nekünk!« Örök kár, hogy erről még álmodozni sem lehet, mert Vidovszky Kálmán hallani sem akar semmiféle politikai szereplésről. Tiltakozó táviratok a kormányhoz és a TEVÉL-hez. A zugó éljenzés elcsendesülésével dr. Bertóthy István polgármester az egész népgyűlés nevében köszönetét fejezte ki Vidovszky Kálmán szónoknak nagyhatású beszédéért, s felolvasta a határozati javaslatot, melyek egyhangú, szokásszerű helyesléssel tett magáévá a lelkes tömeg. blhatározta Békéscsaba polgársága, hogy tiltakozik az ellen a béke ellen, amelyet reánk akarnak kényszeríteni, s felszólítja a kormányt hasson oda, hogy ezt a békét magyar kéz alá ne írja. Egyben elhatározta a népgyűlést, hogy a következő szövegű táviratot intézi a kormányhoz és a Terület Védő Liga vezetőségéhez : I. M. kir. Belügyminisztériumnak Budapesten. Békéscsaba város egész lakossága ma tartott népgyülésén legnagyobb elkeseredéssel és felháborodással tiltakozik ezeréves országunk szétdarabolása ellen s a békeszet ződes aláírásának megtagadását kívánja. Dr. Berihóty István polgármester. II. Magyar Területvédő Liga.elnökségének Budapest. Békéscsaba város egész lakossága ma tartott népgyülésén felháborodással tiltakozik országunk szétdarabolása ellen, területi épségének megvédésében lelkesen támogatja a kormányt és a Ligát. Dr. Bertóthy Istvár. polgármester. Himnusz és Szénát. ^ A határozatok kimondása után födetlen f.'vfc\', mély meghatottsággal zúgta el a sok ezernyi tömeg a magyarok esdeklő imáját, a Himnuszt, majd a Szózatot. Nagy esőcseppek hulltak az égből, mintha az Ég is megkönnyezte volna a magyarok fájdalmát, gonosz megaláztatását. Aztán újra előbukkant a sötét felhők közül egy-egy arany sugára az éltető napnak, glóriás fénnyel övezte a könnyes meghatott arcokat, mintha a magyarok Istene biztatta volna szenvedő népét: nem fogunk meghalni, lesz még ragyogó, fényes napja a magyarnak, nem fogják szétmarni ezeréves hazánkat a gazok, nem, nem, soha! A szerkesztésért felelős: VIDOVSZKY KÁLMÁN 'őszerk jsztö.