Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-10 / 34. szám - Rendkívüli kiadás

2 TíSrG S&tcU Ax Békéscsaba, 1920 május 10. ;ják övezni újra országunkat. Ezért nem bad még csak gondolatban sem belete­lnünk Magyaroszág felfordulásába! De van-e valami alapja ami remé­ünknek? Vagy csak önámitás, elérhetet­i hóbort a régi határok emlegetése? Igen, alapja ami hitünknek, van reménye zdelmünknek, mert az a békeszerződés, íely halálra akar itélni bennünket, merő zugságra és igazságtalanságra épült, hazugság és igazságtalanság pedig csak iig-óráig uralkodhat, de az az épület, ilynek ez a fundamentuma, előbb-utóbb zedül. Hazugság a békejegyzék :on állítása, hogy Magyarország ezer r óta jogtalanul bitorolta földjét Igaz, lek itt nemzetek, mikor őseink elfog­Iták ezt az országot, de azok csak­imtr Teljesen beleolvadtak a magyar népbe azzal együtt egységesen alkották megt nemzetet. Azok a nemzetiségek pedig, nelyek most élnek a régi Magyarországon, sak az idők folyamán húzódtak ide be. z oláhokról a XIII. századig mit sem tud magyar történelem, a felvidéki tótok, az rdélyi szászok, a szerbek, svábok, ruthé­ek, az alföldi tótok egy sem volt ősla­ossága ennek a hazának, hanem századok >lytán szivárogtak be a nyugatot védő táni harcokban szüntelenül vérző és pusz­iló magyarok helyére. A magyarok tehát izárólagos urai voltak ennek a földnek csak vendégekü! fogadták be azokat, kik most birtokba akarják venni az rszág szétszaggatott testét. Hazugság az, hogy ezeh az idegen népek maguk akarnak elszakadni az anyaországtól! Itt mindig jól érezték magukat a emzetiségek, mert nincs nép, mely olyan ürelmes lelt volna azokkal szemben, linl a magyar. Ha olyan nagyon biz­3 sak a dolgukban, miért nem merik K­f-szavaztatni az elszakított teriiletek la­osait? Azért, mert tudják, hogy ez a fél­időid tót nép, amelynek még nyelvét is 1 veszi a cseh, amely nyög a csehek igája latt, amely éhezik és a döghalálnak néz lébe elszakítva tápláló alföldjétől, ez a tót lép hozzánk ragaszkodik, velünk akar gy lenni. Tudják, hogy a bácskai svábok, z erdélyi szászok, a nyugatmagyarországi [érnetek irtóznak az oláh balkántól, a szerb adságtól, az ausztriai kommunizmustól s nind visszakívánkoznak hozzánk. Tudják, logy még az erdélyi oláhság nagy része 5 megunta már a panamavilágot s ha sza­azhatna bizonyosan Magyarországhoz ikarna csatlakozni. Ezért nem rendelik el népszavazást, mert jól tudják, hogy en­,ek eredménye nagyon is rásütné a béke­;onferencia rosszlelkü, megfizetett gazembe­eire a hazugság bélyegét. Hazugság minden indokolása, igazság­alanság minden ténye a békefeltételeknek. Aicsoda égbekiáltó igazságtalanság az, hogy épp azt az országot sújtja a Nyugat legjobban, amely egy évezreden át védőbástyája volt a nyugati kulturának. .vagy fejlődhetett volna-e olyan nagyra ly ugat-Európa. ha a magyar nemzet nem irtja fel saját vérző testével a tatároknak, jrököknek arrafelé hömpölygő hadát. Mi úridén alkalommal csaknem belepusz­u'íunk, de megvédtük a nyugatot. És egutóbb is nem ez az ország tartotta-e fel i bolsevizmus pusztító árját ? Mert hiába kditozzák a világba, nem az oláhok verték ezt a tébolyt. Ha a magyar nemzet be­it volna a kommunizmusnak, ha nem ittek volna itt szüntelen ellenforradalmak, bnem mindenki a vörös rongy alá sietett tolna, akkor a bolsevizmus pokla már rég )tt pusztítana az Ítélkező országokban, genis mi, magyarok, az ellenforradalom vértanúi és névtelen hősei szabadították heg ettől a csapástól is a nyugatot. Nem gbekiáltó igazságtalanság-e hát, hogy ezért [z ezer év óta tartó becsületes, hü szolgá­atért ily gonoszul fizetnek?! De a hazugságnak •ágnak íeggaládabb t i nagyképű diplom :engtek csak nem nek, akik telekürtölték a világot a népek önrendelkezési jogának tetszetős jelszavával, most három és félmillió magyart akarnak elszakítani testuéreiktől s odadobni őket a népek legszemetebbjei­nek martalékul! Nem, ennyi gazság, ennyi igazságta­lanság, nem élhet sokáig. Az erkölcsi igaz­ságszolgáltatás rettentő súlya szét fogja zúzni ezt a gonosz tákolmányt, amelyet Versailleben békének csufo!nak. A bün és aljasság ilyen tömege, mely abban a türel­mes papirosban, a békeszerződés szövegé­ben, össze van halmozva meg fog rothadni, össze fog omlani önmagától hamarab, mint azok a jámbor urak gondplják. De nekünk siettetni kell a rothadást. Épen azért nem szabad aláírni azt a gyalázatos békét. Mert ha ezt aláír­nánk. nemcsak önmagunknak ásnánk meg sírunkat, hanem cinkostársaivá lennénk azoknak a gazoknak, akik a világtörténelem legnagyobb gaztettét hajtották vegre a mult csütörtökön. Tiltakozzunk hát egyhangúlag nem­csak itt, hanem mindenütt, ahol csak józan emberek laknak, tiltakozzunk a bitangok békéje ellen. Dörögje oda az egész magyar társadalom a vezető-köröknek, hogy ezt a békét sohasem fogja elismerni s tiltakozik az ellen, hogy magyar ember azt aláirja 1 De ne higyjük, hogy e tiltakozással eleget tettünk. Ez a gyalázat, amelybe most sodortak bennünket, ez a megalázás juttassa eszünkbe szent kötelességünket azt, hogy nem szabad egyetlen magyarnak sem addig nyugodni, nekünk mindnyájunknak irre­dentáknak kell lennünk, míg csak magyar őrszem nem áll újra a Kárpátok bércein, a csíki hegyeken, fogarasi havasokon a Száva és az Adria partján. Ez legyen a végső cél, amely felé törhetetlen kifutással törtet má­tól fogva minden )nagyar f J ennek a szent fel­adatnak tudata hassa át mindenkinek lelkét, agyát, minden idegét, minden csepp vérét! Ti magyar katonák, Horthy vitézei, mindnyájunk büszkesége és legfőbb reményei, szívjátok lelketekbe az irredenta szellemet s ez tegyen bennete­ket mindnyájatokat hőssé. Halljátok a po­.zsonyi, késmárki, kassai szél ti utánatok sóhajt, az erdélyi fuvallat, a székely testvé­rek sóhaját ti felétek hozza. Benneteket só­várog kincses Kolozsvár, értetek rimánkodik 8 magyarok Istenéhez a brassói csángó, benneteket vár az Alduna, a Száva partja, Fiume minden magyarja. Halljátok a szellő sirását, a vihar zúgását, mely a végekről jön? Magyar anyák, székely testvérek, megkorbácsolt magyar tisztviselők jajja, esdeklése morajlik abban felétek. Értsétek meg szavukat s ez tegye még nagyobbá azt a tüneményes fegyelmet, mely soraitokban van, ez tegyen benr. '°ket újra a világ leg­első katonáivá, hogy ; &y, ha arra kerülne a sor, hogy elmenjünk a hozzánk vágyók­hoz, ismét a magyar dicsőségről irjon uj époszokat a világtörténelem. Ti öregek, kik átéltétek a régi jó időket, meséljetek sokat, szépet minékünk arról a magyar fellendülésről, amelyet ti láttatok. Meséljetek a Tátráról, a pozsonyi várról, az öreg Hargitáról, a brassói Cenk­ről, a kolozsvári Mátyas-szoborról, mesél­jetek, hogy el ne felejtse egy magyar se azt, hogy minden a miénk, elszakitha­tatlanul, örökre. Ti papok, tanítók, népek és gyer­mekek pásztorai, tanítsátok meg nyájaitokat arra a nagy hivatásra, mely reánk vár, gyújtogassátok lelkükbe a rendületlen hazafiság lángolását, készítsétek el őket a mi nagy ünnepünkre. Ti édesanyák, magyar asszonyok, mikor öletekbe vonjátok apró gyermekei­teket, csak a magyar hazáról mondjatok nekik szép. szomorú, meg lelkes meséket. Tanítsátok meg őket arra, hogy a mi hazánk ez a kis darab föld, amelyet most számunkra, hanem az, amely ott Kárpátoktól az Adriáig. Ta­eg őket arr>. hogy nagyon, na- | gyon szeressék ezt a hazát, úgy mint tite­ket szeretnek másik édesanyjukat. És ti, magyar ifjak, akik csak panaszt, könnyet, keserűséget láttatok még ebben a hazában, akik most nőttetek fel a viharok idején, higyjetek az öregek szavának. Higyjétek el, hogy voltak e hazában gyönyörű idők és hitessétek el, hogy lesznek még szebb, ragyogóbb napok is. Ti vagytok a jövő. Az öregek már majd nyugovóra térnek, hogy a nem­zeti fájdalmat elvigyék sirjokba, de ti n ég élni akartok. Lehetetlen, hogy megalá­zott, megcsonkított hazában tudjatok elni. Nem, tinéktek még látnotok kell a Tátrát, Erdélyt, az Adriát, Dévényt és Orsovát. Látni is fogjátok csak akarnotok kell, erős, fiatal hitteljes akarattal! Akarnunk kell azt mindnyájunknak! És ha így mindennapi imádságunk lesz hazánk visszaszerzésének fogadalma, akkor ez az ezeréves nép újra nagy lesz, ha­zánk, a mi drága szép magyar hazánk újra egész lesz és nem szaggathatja széjjel semmiféle gaiád hatalom, nem, nem soha! A beszéd hatása. A beszéd megrázó hatással volt a hallgató­ság minden egyes tagjára. Az elkeseredés, az el­fojtott düh élénken tükröződött az arcokon a gya­lázatos békefeltételek említésekor. Nem maradt egyetlen szem sem szárazon az elszakított ország­részek városainak felsorolásakor. A szónok be- • szédjében felülmúlta önmagát. A mélyen átérzett fájdalom, a hallatlan igazságtalanság fölötti meg­botránkozás a béke tarthatatlanságának szilárd meggyőződése, a területi épség visszaszerzésének biztos bekövetkezése és a magyar nemzet élet­képességének és nagy hivatottságának megdönt­hetetlen hite, mely a szónoki remekmű minden egyes szavából, annak tiszta, messzezengő hangjai, mesteri előadásából a tér legtávolabbi sarkába is érthetően terjedt el, magával ragadta a hallgató­ság apraját-nagyját, fiatalját, öregjét ugy, ahogyan azt még Békéscsabán soha senki sem tapasztalta. Még a mai keresztény irányt gyűlölők egyik kép­viselője is elismerni kényszerült, hogy: »nem az én emberem, de gyünyörüen'beszélt!«. A varázs­erejű szónoklat egész nap betöltötte a közönség lelkületét, lépten-nyomon hallhatók voltak az el­ismerés őszinte megnyilvánulásai, sőt mámorosan hangoztattak városszerte: >ez a mi emberünk, ilyen képviselő kellene nekünk!« Örök kár, hogy erről még álmodozni sem lehet, mert Vidovszky Kálmán hallani sem akar semmiféle politikai sze­replésről. Tiltakozó táviratok a kormányhoz és a TEVÉL-hez. A zugó éljenzés elcsendesülésével dr. Ber­tóthy István polgármester az egész népgyűlés ne­vében köszönetét fejezte ki Vidovszky Kálmán szónoknak nagyhatású beszédéért, s felolvasta a határozati javaslatot, melyek egyhangú, szokás­szerű helyesléssel tett magáévá a lelkes tömeg. blhatározta Békéscsaba polgársága, hogy tiltakozik az ellen a béke ellen, amelyet reánk akarnak kényszeríteni, s felszólítja a kormányt hasson oda, hogy ezt a békét magyar kéz alá ne írja. Egyben elhatározta a népgyűlést, hogy a kö­vetkező szövegű táviratot intézi a kormányhoz és a Terület Védő Liga vezetőségéhez : I. M. kir. Belügyminisztériumnak Budapesten. Békéscsaba város egész lakossága ma tar­tott népgyülésén legnagyobb elkeseredéssel és felháborodással tiltakozik ezeréves országunk szétdarabolása ellen s a békeszet ződes aláírá­sának megtagadását kívánja. Dr. Berihóty István polgármester. II. Magyar Területvédő Liga.elnökségének Budapest. Békéscsaba város egész lakossága ma tar­tott népgyülésén felháborodással tiltakozik or­szágunk szétdarabolása ellen, területi épségének megvédésében lelkesen támogatja a kormányt és a Ligát. Dr. Bertóthy Istvár. polgármester. Himnusz és Szénát. ^ A határozatok kimondása után födetlen f.'vfc\', mély meghatottsággal zúgta el a sok ezernyi tömeg a magyarok esdeklő imáját, a Himnuszt, majd a Szózatot. Nagy esőcseppek hulltak az égből, mintha az Ég is megkönnyezte volna a magyarok fájdal­mát, gonosz megaláztatását. Aztán újra előbukkant a sötét felhők közül egy-egy arany sugára az éltető napnak, glóriás fénnyel övezte a könnyes meghatott arcokat, mintha a magyarok Istene biz­tatta volna szenvedő népét: nem fogunk meghalni, lesz még ragyogó, fényes napja a magyarnak, nem fogják szétmarni ezeréves hazánkat a gazok, nem, nem, soha! A szerkesztésért felelős: VIDOVSZKY KÁLMÁN 'őszerk jsztö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom