Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-09 / 33. szám

Békéscsaba, 1920. május 9. Vasárnap 1. évfolyam 33 . szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Megjött a válasz arra az ellenjavaslat™, amelyet a magyar békedelegátusok adtak át a győzőknek. Kegyetlen az irds, amelyet Versaillesben minékünk kézbesítettek. Olyan kegyetlen, amilyent csak szívtelen, gonosz emberek adhattak. Nem sokat vártunk az ententé­től. Jól tudtuk, hogy azoknak a gőgös, gyalázatos lelkeknek szivében uralkodó rzéá cl gyüloiet, a bosszú, a hóhéri indu­t, de mégis reméltük, hogy a józan ész lamelyest irányítja cselekedetűket. Ugy tük, hogy a meggyőző érvek, amelyek­k egész tömegét tárták fel követeink a kul Ítélkezőknek, észretéritik azokat aki­t megrészegített az ölükbe hullott győ­em mámora. Május hatodika összetépte ényünket. Most már tisztán látjuk, látja egész világ, hogy azok a démonok nem ernek határt elbizakodottságukban, ha­m azt hiszik, hogy szembeszállhatnak az ök, eszmei igazsággal is. Fizt hiszik, hogy egölhetnek egy nemzetet, amelynek világ­'rténelmi hivatása van, amely ezt a ma­asztos hivatást ezer év óta becsületesen zolgáltd. Válaszjegyzékük elejétől vtgig szemen­szedett hazugság. Hazugsá§ a bevezetése, mely a magyarok ellenvetéseinek lelkiisme­retes megvizsgálásáréi beszél. Miszen ha tényleg átnézték vol'ria azokat a vissza­utasithatatlan érveket, melyeket elébük tártak delegátusaink, lehetetlen, hogy ilyen a józan ész ellen való, a világtörténelem­ben páratlanul gyalázatos u. n. n békét" csináltak volna. Hazugság a háború okozásának bűnére való hivatkozás. OU nagyon jól tudják, hogy a magyar nép nem vétkes ennek előidézésében. Mi csak azt tettük, amire létérdekünk s egy szövetség becsületes be­tű :\ása kötelezeic. H magyar nép csak kötelességét teljesítette hűségesen, híveb­ben, áldozathozóbbgn, mint bármely nemzet ezen a földtekén. És mégis velünk akarják megitatni a háború legkeserűbb levét, saj­nálkozó, kétszínű frázisokkal kisérvén a felénk nyújtott méregpoharat. Hazugság a népszavazás feleslegessé­gének hangoztatása, liiszen, ha olyan na­gyon biztosak a dolgukban, miért nem nyugtatiák meg a népszavazás bizonysá­gával sötét lelküket, »élő lelkiismeretüket?" Mert tudják, hogy hazudnak, amikor az elszakított területek népére hivatkoznak. Tudják, hogy azok az eltépett részek csak most érzik igazán, milyen erős volt az a láthatatlan kapocs, mely őket ezer éve a magyar nemzethez fűzte. Tudják, hogy a népszavazás épp az ellenkezőt jelentené, mint amit ők hazudnak­hazugság a válaszjegyzék minden sora, épp ugy, mint ahogy a békeszerző­dés, melyet reánk akarnak kényszeríteni, elejétől végig gazság. Ezt nem Írhatjuk alá soha! Ennyi al­jasságnak aláírása bennünket a magyarság hóhérainak cinkostársaivá tenne, ezzel az aláírással meggyaláznánk ezeréves mul­tunkat s elárulnánk több mint két millió testvérünket. Jól tudjuk, hogy a békeszerződés alá nem irása súlyos következményekkel járhat. Lehet, hogy éppen ezért az a néhány ember azon a véleményen van, hogy alákanya­ritja nevét, csakhogy nagy bajtól mentse meg nemzetét. Lehet, hogy ők ezt meg­teszik, de a magyar nemzet sohasem fogja szentesíteni az aláírást! liiszen tiszta dolog, hogy bármit tennének velünk a hatalmasok, ugy tönkre nem silányithatnának, mint amilyen végzetes ítéletet mi hoznánk ma­gunkra, ennek a szégyenletes békének el­fogadásával. Nem, nem, soha! ff hóhérkötelet nem Segítünk önnyakunkba akasztani! Testvé­reinket, akiket eltéptek duivárr, vadul tő- ; lünk, nem áruljuk el hitványul, nem dobjuk oda azt a több mint két millió magyart martalékul a népek szemetieinek­Ha lehet, a béke, a megértés, az érvek fegyverével harcolunk igazunkért. Feléb­resztjük a népek alvó lelkiismeretét, fel­tárva előttük a béke gonoszságát, hazug voltát, tarthatatlanságát. De ha ez nem használ, akkor más úttól sem riadunk vissza. H hosszú haldoklásnál jobb a gyors halál. Hát mi inkább meghalunk. Ha minden ütőerőnket elvágták, vágják el a főeret is, öljenek meg egészen — ha tudnak. De nem fognak tudni megölni soha. Mert ha le is gyengültünk a háborúban, megtízszerezi erőnket a velünk való igaz­ság tudata s az a jajgatás, esdő segitség­hivás, amely a szélekről felénk sikolt az ott gyötrődő millió magyarok ajakáról. Testvérek! Bízzatok- Mi soha el nem árulunk titeket! Soha bele nem nyugszunk olyan békébe, amely titeket tőlünk el­szakít! Soha egy talapalattnyi földről le nem mondunk, mely az ezeréves Magyar­ország határain belül fekszik! F\ddig pedig, mig elmegyünk érte­tek, mig megérkezik felszabadulástok ideje, ! nem szününk meg egy pillanatra sem minden eszközzel küzdeni Magyarország területi integritásáért. Hz édesanya gyermekébe, a tanitó, tanár minden tanítványába, a papok híveik lelkébe, a vezetők a nép szivébe szünte­lenül ezt a gondolatot plántálják, vésik bele: nem, nem, sohasem mondunk le Magyarország területi épségéről. Katonát nevelünk minden emberből, a csecsemőtől az aggastyánig, hogy minden magyarnak ez legyen legszentebb feladata, minden­napi fogadaímas imádsága: küzdeni, har­colni az ovodától az egyetemig, a tem­plomtól a népgyülésekig, a békességes élet minden fórumán, de ha kell, a harc­mezőn is, fanatikusan, hittel a régi szép Magyarországért. Minden eszköz szent nekünk, mellyel célunkat elérjük, az iskola, szószék, sajtó, hivatal, legszentebb a kezünkből kiütött, de már újra öklünkben szoruló fegyver. fkokkal vagy ezzel, de megvédjük hazán­kat és soha, soha nem adjuk oda gyö­nyörű Erdélyt, pompázó Tátrát, kalászos Bácskát, nem! egy talpalatnyit sem ezer­éves szép hazánkból! Táviratok. (A Körösvidék eredeti táviratai.) Gyilkolnak, fosztogatnak az oláhok. i (London.) Az alsóház pénteki ülésén kér­dést intéztek az ango! kormányhoz, van-e tudo­mása arról hogy a román katonák és az erdélyi lakosság között kitört a farradalom? Haumsvon államtitkár válaszolt a kérdésre. Kijelentette, hogy forradalomról nem kapott jelentést, azonban ar­ról van tudomása, hogg a nagyváradi román fron­ton (?) az ott és a környéken állomásozó csapatot közt lázadás tört ki. A legénység fosztogat a la­kossággal együtt. Több tisztet pedig agyonlőt­tek. (MTI.) A rendkívüli minisztertanács. (Budapest.) Az uj békejegyzék átadásánal­hirére fa jegyzéket Praznovszky csak vasárnap fogja Budapestre hozni) pénteken délelőtt minisz­tertanács volt, melyen a békefeltételek átnyújtása folytán előállott aktuális politikai kérdésekkel fog­lalkoztak. Magukról a békefeltételekről még nen folytattak beható tanácskozást s valószinüleg csal a jegyzék megérkezte után, hétfőn fogják meg beszélés tárgyává tenni az egyes pontokat. F politikai körök állásfoglalása még eddig véglege sen meg nem állapitható. Erre vonatkozólag nag] fontosságú kijelentések fognak elhangzani a ti szántuli körútra induló miniszterek részéről. Ezel a kijelentések bizonyos mértékben a kormáni állásfoglalását fogják jellemezni. Amer'ka csodálkozik. (Hága.) Itteni, valamint párisi és wassing toni jelentések szerint az egész amerikai sajti megbotránkozással mond éles kritikát a magya békeszerződés fölött és érthetetlennek nyilvánitje hogy semmit sem változtattak a szerződés ere deti szövegén. (MTI.) mindenki belátja ... (Hága.) A skandináv lapok hangsúlyozzák hogy a magyar békénél nagyobb igazságtalansál még nem fordult elő a világon s ha a magyarol most kényszerűségből elfogadnák is, abban senki sem kételkedhetik, hogy a legrövidebb időn be lül revideálni kell 1 (MTI.) Meghalt Bissoletti. {Róma.) Bissoletti olasz szocialista képvi selő, aki előrehaladott kora ellenére is egyik leg buzgóbb harcosa volt az olasz társadalom meg ujhodásnak, 63 éves korában meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom