Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-08 / 32. szám

Béfcescs ouu^j^r; — Továbá felkirem y iáimnak,^"" Hazafijas Tisztelettel Gyebrovszki Mihály Wilder B x 91. v. a. Nord. Amerika. II. Kelt Levelem 1919 Nov 24. Buffalo N. y. Tekintetes Elöljáróságnak. Én alól irott Szépen Kérem Méltóztassanak a Családomról érdeklődni és engemet tudatni, hogy élnek-e ? vagy már meghaltak ? Ugy szeretnék hazamenni, ha lehetne, de tőlünk még nem nek, hanem Clevelandból, de nagyon drága az utazás én várok Tavaszig, akkor én is Jövök ha az Isten egésséget ad és segít. Most tudatom kilétemről. Én Alt György vagyok, laktam Békéscsabán Békési ut 10 szám alatt mesterségem volt cipész segéd, dolgoztam utoljára Marék Pál urnái, Kosulh Tér 6 sz. Most maradok az Elöljáróságnak hü katonája a Jövőben. Alt György Címem George Alt 197 Kilhoffer St. Buffalo N. y. Nord America Érzitek a vágyódást, mely kiárad az egyszerű sorokból? Mintha könnyes szemű tagbaszakadt emberek izmos karja nyúlna felénk, ölelni vágyva a földet, a házat, a testvért, a rokont, mindent, mindent, ami magyar! Ez a honvágy szava 1 . . . Embereket, falvakat, vidékeket, amelyeket a pénzvágy messzevitt, visszahoz a Haza! Lássátok meg tehát: a Haza nem szó, amit zsidógyermekek megköpdöshetnek s kitörülhetnek nyomtatott szótárakból, hanem a lelkünk egy darabja, amellyel születünk, amelyért élünk s ha kell, meghalunk. Erő, amely előtt nincsenek mértföldek és nincsen tenger. Kincs, amelynek sorsa a mi sorsunk s amely felett csak Isten határoz! HIREK. — A kisgazda és föidmivespárt zászlóbontása Szeghalmon. Kedden Vésztőn, szerdán pedig Szeghalmon népes értekezlet volt, amelyen dr. Csekey István egyetemi rn. tanár, jogakadémiai professzor nagyszabású beszéd keretében ismertette az elmúlt idők politikai történetét, vázolta azokat a gazdasági okokat, amelyek nálunk a gazdák és mesteremberek pusztulásához vezette s kimutatta a baj orvoslásának ellenszereit. Végül gazdasági tömörülésre és szervezkedésre hívta fel a kis exisztenciákat, ak'iknek érdekeit, tehát nem osztályérdeket van hivatva a párt képviselni. A nagy lendülettel és szónoki hévvel előadott tudós beszédek után minden esetben konferenciák következtek, amelyek során a gazdák kérdések és felvilágosítások végett fordultak a professzorhoz és végül is arra a megállapodásra jutottak, hogy nem kicsinyes beiyi érdekek, hanem országos, sőt európai jelentőségű kérdések tárgyalása háramlik az amúgy is rövid életűre tervezett nemzetgyűlésre, amiért is nem szűkebb látókörű, européer áttekintésü képviselőre lesz szükség. A szeghalmi kerület választóinak tekintélyesebb és befolyásosabb elemei nyomban mozgalmat is indítottak, hogy a kerület képviselőjelöltjéül esetleg Csekey professzor személyét nyerhessék meg, aki rendelkezik azokkal a kvalitásokkal, amelyek a magyarság kellő sulyu képviseléséhez a mostani nehéz időkben okvetlenül nagyobb készültséget és világlátottságot kívánnak meg. — \r Eevesült Keresztény Liga minden naauobb városban és községben az ideinyarra onn festő és egy szobrász művészt szándékozik ehielyezni, aki természetbeni lakás és élelem elfinében bizonyos művészi munkát vegezne a vtros metve a kö

zség javára, avagy muyebol Iz öt eHátó földbirtokosnak adna át megallapoZs szerint Igy a festő és szobrász a varosok, , községek templomait feldíszítenek, melto hősei- | nek az emlékét megörökíthetnék. Felhívjuk az egyházak és földbirtokosok figyelmét erre azzal, j hogy az érdeklődőknek a polgármesteri hivatal bővebb felvilágosítást nyújt. — A hadifogságból haza nem tért katonák hadisegélyben részesülő családjai, akik a f. j é. március és április hónapokon nem vették fel a segélyüket, jelentkezzenek a népház 1. számú szobájában f. é. május 15-én délelőtt 9 órától fél 12 óráig segélyük felvétele végett. A többi hadisegélyesek a segély kifizetési napról hirdetményileg lesznek értesítve. — Felhívás! A nemzeti hadsereg alakulatainak szolgálati könyvekre van szüksége. Felhívom az összes szolgálaton kivüli viszonybeli, nyugdíjas, tartalékos, népfelkelő tiszteket és tisztjelölteket, hogy magyar szolgálati könyveiket (szolgálati szabályzatok, lőutasilás stb.) a nemzeti hadseregnek ajánlják fel. A könyvek a katonai állomásparancsnokságnál adhatók le. (Polgári fiúiskola). — A Nemzeti Hitelintézet R. T. részére részvényjegyzés gyűjtésével Morandini ur és általam megbízott urakat kérem, hogy a gyűjtést folytatni és az eddigi eredményt velem f. hó 10-ig a Polgári kör helyiségében délelőtt 10 és 12 óra között, — távollétem esetén a kör szolgájával — tudatni szíveskedjenek. Békefi István megbízott. — A saját használatra való dohánytermelésnek bejelentési határidejét a pénzügyminiszter f. é. május 15-ig meghosszabbította. — A havidíjas nyugdijasok, hadirokkantak, hadiözvegyek es a teljesen hadiárvák gyámjai, kik f. é. április 27-től .május l-ig a nyugdíjjogosultságot nem jelentették be, a folyó hó 8-án, 10-én és 11-én a városi népház 1. számú szobájában annál is inkább jelentsék be, mert későbbi jelentkezés figyelembe nem lesz véve. Lapkihordókát magas jutalékkal felvesz a Körösvidék kiadóhivatala. CÍSUBDI9QIIIIIBIBBBDIBDOI1 Bfli III.IBBIIIIII Közgazdaság. Hogyan javítsuk pénzünk értékét? Hogy pénzünk értéke és vásárló ereje növekedjék, kell hogy minél kevesebb pénzt vigyünk ki a külföldre. Ez csak ugy lehetséges, ha a kormány tervszerűen és céltudatosan a legerélyesebb intézkedéseket teszi arra, hogy lehetőleg minden közszükségleti cikket magunk teremtsünk elő és mindannak behozatalát pedig szigorúan eltiltja, ami a megélhetéshez nem okvetlenül szükséges. Az első legnélkülözhetetlenebb közszükségleti cikk az élelem. Hála Istennek még a legszűkebb határokra szorított Magyarország is olyan szerencsés helyzetben marad, hogy élelmét bőségesen meg tudja termelni. Minden elérhető többtermelés itt kivitelre kerülhet és idegen pénznemek szerzését teszi lehetővé vagy külföldön forgalomban lévő pénzünk visszaszerzésére nyújt alkalmat. Ezért fontos hogy élelmiszert tultermeljünk s erre minden módot fel kell használni. Nehezebben megoldható a másik közszükségleti cikk csoportunk, a ruházatunk, tehát fehérneműnek, felső ruhának, cipőnek, kalapnak tisztán belföldi előállítása. Ezeknek nyersterményeit ; eddig nem volt szokásos a szükséges mennyiségben termelni, tehát gazdaközönségünk nincs hozzászokva, iparunk nincs berendezve. Alulról véve sorba a ruházati cikkeket, elsőnek mindjárt megállhatunk a lábbelinél. Nyersbőrünk mindig elegendő volt s mai jószágállományunk mellett is elég lesz, de azt feldolgozatlanul szállítottuk ki Ausztriába s onnan drága ! pénzen voltunk kénytelenek visszavenni a kész i árut Hogy a nyersbőrt húskivitel esetére is biz tositsuk el kellene tiltani az élőmarha kivitelt e husfölöslegünket csak feldolgozott vagy legaiabl is hűtött állapotben legyen szabad kivinni. Megmaradt bőrgyárainkat és bőrfeldolgozó üzemeinket megfelelően bővíteni kell, hogy össze kész bőr szükségletünket itthon készíthessük c és esetleges nyersbőr fölöslegünket is feldolgoz hassuk. A lábbeli szükséglet elkészítése, ha ele qendő nyersanyagot tudunk gyárainknak és ipa rosainknak adni, nem fog nehézségbe ütközn A lábbeli előteremtésénél tehát legfeljebb a fel dolgozáshoz szükséges üzemanyagokat kell rés2 ben külföldről beszerezni, ide nem számítva fonalat, amiről később szólok és a faszeget, an még kitelik megmaradt nyárfa állományunkból. A harisnyát, ha gyapjú, len és kenderanya van hozzá, szintén magunk csinálhatjuk, vag kapcával pótolhatjuk, csak be kell hozzá rendez kedni, illetve a meglévő ipartelepeket (pld. Hi bertus, gyulai kötszövő gyár) megfelelően kibe viteni. Fehérnemű szükségletünket a len termelt biztosithatja. Erre ha másképpen nem lehet, i kell szorítani a gazdákat a lentermelés kötelező vétételére. Bizonyos hold számon felül a birto megállapítandó százalékát köteles legyen a gazd lennel bevetni. Ugyanígy kell a kendertermeié: is biztosítani és ezeknek a nyersanyagokna feldolgozására szükséges ipartelepekről gondos kodni. Gyapjút is könnyen termelhetünk a szüksé ges mennyiségben, csak ne engedjük azt nyer állapotban kivinni, hanem állítsuk fel sürgősen feldolgozó telepeket. Marad még hátra a közszükségleti cikke egyik legfontosabbikának, a tüzelő anyagna kérdése, aminek megoldása talán a legnehezebl Erdeink 80 százalékától meg vagyunk fosztva igy átmenetileg majd nem teljesen a szénre va gyünk utalva. A meglevő szénbányák fokozol tabb kiaknázása és az újonnan felfedezett (Hat van és Gyöngyös között és Baranyában) szénte lepek feltárása tehát a leghalaszthatatlanabb te endőnk, hogy addig is mig más tüzelőanya forrásokra teszünk szert, segítsünk magunkon. J legsürgősebb átmenet idejére felhasználható voln a szalma, tengeri szár és csutka fokozottab igénybevétele, de ez rabló gazdálkodás és 22 csak végszükségben szabad igénybe venni. Ner szabad ellenben visszariadni semmiféle áldozat tói sem, hogy azokat a földgáztelepeket sürgő sen felkutassuk, melyeknek létezését a Duna Ti sza közén geológusaink a leghatározottabban ál litják. Nagy segítségünkre volnának a Dunántu tőzeg telepei is, ha azoknak kiaknázását a leg erélyesebben szorgalmaznánk. A jövő biztositá sát szolgálná a kényszer fásítás, amit ugyancsal szigorú rendeletekkel kellene a kormánynak vég rehajtania. Mindezek a gazdasági kérdések ma sürgő sebbek még az uj alkotmány megszervezéséné is és néhány felhatalmazási törvénnyel elintéz hetők. A termelés átalakításának ez a folyamatb; tétele számos uj munkaalkalmat adna és hozzájárulna az általános nélkülözés és elégedetlenség megszüntetéséhez. Lehetővé tenné a munkabérel csökkenését, amit ma nem annyira az élelmimint sokkal inkább a ruházati cikkek magas ára tartanak fenh. Állítsuk fel irányelvként minden intézkedésre, hogy nyersterményünket csak feldolgozvc engedjük ki határainkon, mert a nyersanyag ér léke soha sem fedezheti az abból készült iparcikkek értékét s amig mi nyersterményt viszünl ki és készárut hozunk be, sohasem lehet kereskedelmi mérlegünk cselekvő (activ), a behozatala tehát mindig ráfizetünk. Ha erélyes elhatározás és nem kevésbt erélyes végrehajtó akarat lesz a kormányban, iger rövid idő alatt megszabadulhatunk a behozataltól a legfontossabb közszükségleti cikkeknél, különösen ha az egyesek is készséggel leszállítják igényeiket, az ország vagyoni helyzetének és igt saját vagyonuknak megmentése érdekében. Elismerem, hogy ez a berendezkedés nagy körültekintő, előkészítő munkát is előreláthatólag nem csekély áldozatot is igényel, mert az ipartelepek berendezésénél még alig ha lesz nélkülözhető a behozatal. De ma amikor 60 milliárdos teherrel kell számolni az államnak, néhány százalék többlet miatt nem volna szabad kicsinyeskedni, mert ez a többlet lehetővé tenné néhány év alatt pénzünk értékének helyrezökkenését és megmentene a gazdasági összeomlástól.