Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám
1920-05-07 / 31. szám
Békéscsaba, 1920. május 81 . C sütö rtök I. évfolyam 46 . szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A kisgazdák nemzetgyűlési képviselő jelölés céljából összehívott gyűlésüket f. hó 5-én délelőtt tartották meg. Az egybegyűltek zsúfolásig töltötték meg a Luther-utcai helyiséget. Az értekezletet Zsilák Mihály elnök nyitotta meg. üdvözölte az egybegyűlteket s elmondta, hogy a többi körök már régen szervezkedtek és előkészültek a választásokra, tehát a kisgazdák sem halaszthatják tovább a fontos ügyet. Kéri a jelenlévőket, hogy legjobb meggyőződésük szerint ajánljanak valakit jelöltül. Lepény Pál szólott elsőnek a felvetett kérdéshez. A maga részéről feltétlenül szükségesnek tartja felhívni az egylet tagjainak figyelmét arra, hogy lehetőleg országosan elismert nagy embert jelöljenek, aki tehetségénél fogva képes lesz a város társadalmi békéjét és érdekeinek védelmét biztosítani. Rendes viszonyok között elismeri a „helyi ember" választásának elvét, ma azonban minden előítélettől mentesen csak a hivatottságot szabad néznünk. A helyeslő felszólalások, után Bohus M. György beszélt. Elmondta, hogy akik Pestről jöttek, még mindig becsaptak. ígértek eget-földet s legtöbbször kitűnt, hogy még a falat se tudták megmeszelni. Most még korainak tartja a jelölést, különösen ezen az értekezleten, ahol a jelenlévő 100—200 tag nem határozhat körülbelül 50 ezer választó megelégedésére. Altalánosságban különben szintén helyi embert és feltétlenül földművest, csizmás embert kíván jelöltül, minthogy az ország népének 80 százaléka ma földműves. Aradszky György szólt utána. Hangoztatta, hogy most félre kell tennünk a sok szenvedést, panaszt, amin máig átmentünk, most már ébredni kell a kisgazdáknak is a többi társadalmi osztályokkal lépést tartva. Az összejövetel céljáról szólva kiemelte, hogy a jelölés ma kétszeresen fontos s a választás országos kérdés. Mindenkinek tetszőt nem lehet választani és ha a népérdeket szolgálják, nem jöhetnek ellenkezésbe sem az intelligenciával, sem a munkás és iparos osztállyal, mert ma minden osztálynak közös a célja: az ország talpraállitása! Mindenkinek van joga, aki dolgozott és dolgozik, akinek pedig joga van, az használja fel, itt az alkalom rá. Ajánlja, hogy a jelölt olyan legyen, aki ne csak a megválasztatásáig, hanem azután is a választói érdekeit képviselje. Megállapodás történjék bizottság kiküldése, vagy felkiáltás utján. Többen Kovács Mihályt (malomtulajdonos) néhányan Zsilák Mihályt éltették. Ipolyi Keller Iván elitéli a jelenlevők mohóságát. Szerinte még korai neveket hangoztatni s kár már mostantól megkezdeni a korteskedést. Az elnök bejelenti, hógy értesülései szerint 4 személyből álló bizottság ment fel a csabai kisgazdapárt nevében Budapestre a jelölés ügyében tárgyalni. Általános megbotránkozással fogadta e jelentést az értekezlet. Ipolyi igyekezett megnyugtatni a kedélyeket kijelentve, hogy már táviratozott a központba hogy Zsilák elnökön s rajta, az ügyvezetőn kivül senki sem illetékes a csabai kisgazdapárt nevében intézkedni, tehát senki sem dolgozhatik suba alatt. Timdr Endre az ipartestület elnöke kijelentette, hogy az iparosok egyetértenek a kisgazdákkal, azonban ugy vélik, hogy Csabának kész politikusra van szüksége, aki ne kísérletezni menjen fel, hanem kellő eréllyel szerezze vissza és őrizze meg Csabának a jó hírnevét, amit az üzleti sajtó igyekezett befeketíteni. Horváth Mihály, ipartestületi jegyző szintén nagy erejű embert javasol jelöltül s hangoztatja, hogy a haza érdeke a legelső s csak utána következnek a más érdekek. Reméli, hogy sikerülni fog a megállapodás. Botyánszky Mihály szólt még lelkes, emelkedett hangon. Szerinte a jelöltnek elsősorban tisztességes embernek kell lenni, aki mindenkinek a baját érezze és orvosolja. Hangoztatja, hogy a jelölt helyi és kisgazda legyen. Több felszólalás után elhatározta az értekezlet, hogy egy jelölő bizottságot küld ki s a bizottság által öszszeállitott jelölt — jegyzékből egy szombatra, vagy vasárnápra összehívandó ujabb és népesebb értekezlet fogja kikiáltani a jelöltet. A bizottság tagjai: Bohus M. Márton, Timár Endre, Botyánszky Mihály, Botyánszky Pál, Kovács Sz. Pál, Lepény Mátyás, Gécs László, Kovács Muchár János, Maczák György, Dreinyovszky János, Milyó Mátyás, Pataj János, Zsilák András, Gálik János, Araczky György, Kaczkó János, Hankó F. Mihály, Lázár Pál és Molnár János. Az értekezlet háromnegyed 12 órakor ért véget. Taviratok. (A Körösvidék eredeti táviratai.) fl kegyelemdöfés. (Hága.) Az angol lapok nemcsak megerősítik, hanem általánosan hangoztatják azt a hirt, hogy Románia áldozatot nem kiméivé, a lehető legnagyobb gyorsasággal fegyverkezik. Az oláhok részéről tehát elhatározott dolog, hogy az oroszok elleni akcióba ismét erélyesen beavatkoznak. Nagy lendületű támadásra készülnek. Ez a támadás volna a harmadik fázisa annak a nagy offenzívának, amit a lengyelek s ukránok, másrészt a japánok indítottak Szovjet-Oroszország ellen. A lázas készülődések a lengyel-ukrán csapatok helyzetének megfelelően igazodnak s a további egyöntetű működés biztosítására Avarescu oláh tábornok képviselője Varsóba utazott a kooperáció lehetőségét biztosító katonai megegyezések ügyében tárgyalni. (MTI.) Költözik a császár. (Berlin.) Vilmos császár Ameringenből uj lakhelyére, Dornba költözött. (MTI.) Rubinek a tiszántúli választásokról. (Budapest.) Rubinek Gyula, földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy egyáltalában nemérti a keresztény nemzeti egyesülés pártiaknak és a belügyminiszternek azt a törekvését, hogy az utóbbi időkben felszabadult területeken egy ujabb, a nemzetgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat értelmében módosítandó szabályzat szerint ejtsék meg a választásokat. Az ő meggyőződése az, hogy minden uj intézkedés felesleges, a tiszántúli kerületekben kilehet irni a választásokat az eddigi intézkedések alapján is. Egy éves szolgálat (Budapest.) Rz elterjedt alaptalan híresztelésekkel szemben hivatalos közlés szerint a katonai szolgálatra már behívott 1898—1895-beli hadköteles évfolyamok szolgálati ideje nem nyolc hétig, hanem huzamosabb ideig fog tartani, az egy évet azonban nem fogja meghaladni. Lemondott a francia hadügyminiszter. (Amsterdam.) Lefevre francia hadügyminiszter lemondott. Utódja ezidő szerint még ismeretlen. (MTI.) Kiev még nem esett el. (Bécs.) Varsói jelentések megcáfolják azt a hágai hirt, mely szerint a lengyelek május 2-án bevonultak Kievbe. A Kiev ellen tervbe vett támadást még végre se hajtották. (MTI.) Enver basa a törökök vezére (Konstantinápoly.) Enver basát a török nemzet nevében óriási lelkesedéssel a nemzeti mozgalom vezérévé kiáltották ki. (MTI.) HIREK. Magyarország kulturéletét eddig a Göndör Ferencek, Roboz Imrék és Gábor Andorok irányították. Nem magyar talajból fakadó, erkölcstelen írásaikkal megmételyezték, megfertőzték a lelkeket s fennen hirdették, hogy az ő szennyes Írásaik, romboló, lélekrontó „irodalmi munkásságuk" Magyarország kultúrájának alapvetése. Nem volt előttük szent semmi: a történelmi Magyarország múltja, klaszszikusai, erős nemzeti érzéstől fakadó kulturális alapításai. Gunytárgyává tették, ami magyar, ami keresztény, hogy piszkos munkájuk gyümölcseként, a lelkében megfertőzött, ingadozó jellemű magyart még biztosabban mégszerezhessék önző, üzleti érdekeiknek. S ezek a kulturhiénák most az idegen járom alatt nyögő testvéreink között folytatják lélekromboló munkájukat. Nemzetiszínű köntösbe öltözve piszkolják, gyalázzák a magyart s próbálják amugy^ is súlyos lelki életet élő magyar testvéreinket eltántorítani az erős, keresztény Magyarország felépülésének biztos reményébe vetett hitétől. Ez nekik üzlet: megfizetik őket. De a megújhodott, a múltjáért s jövőjéért megbűnhődött Magyarország az ilyen fekélyt kifogja vetni magából, védekezni fog ellenük s a lélekkufárokat korbáccsal fogja kiűzni a magyar kultura templomaiból. — Ujabb rendelet a pénziizérek ellen. Széltében mesélték már az oláh megszállás végefelé is, hogy a magyar kormánynak illetékes körökkel történt megállapodása értelmében az Osztrák-Magyar bank által kibocsájtott bankjegyek közül bizonyos széria-számuak érvényüket vesztik s hogy a Il-ik kiadású 20 koronásokért nincs garancia. Az üzérek természetesen nem hagynak fel munkájukkal s a hióbhireket továbbra is igyekszenek mentől szélesebb körben a közönség lelkébe plántálni. Céljuk ezzel az, hogy mindazokat a teljes értékű bankjegyeket, melyekkel szemben ilyen módon bizalmatlanságot sikerül kelteniök, potom áron összevásárolják és tetemes nyereséget harácsoljanak össze az egyszerűbb nép kárán. Á lelkiismeretlen csalók üzérkedéseire a pénzügyminiszter ujabban is egy rendelettel hívja fel a hatóságok figyelmét, mely rendelet többek közt azt mondja, hogy »a fentemlitettek teljesen kimerítik az 1908. évi XXXVI. t. c. 50. §-ban meghatározott csalás tényálladékát s tekintettel arra, hogy a csalás hivatalból üldözendő s hogy az idézett törvényszakasz a csalás vétségének kísérletét is bünteti, ennél fogva nemcsak az ily cselekmények elkövetőit, hanem már azt is, aki ily cselekmény elkövetését megkísérli, tettenérés esetén le kell tartóztatni és azonnal a legközelebbi járásbíróság, vizsgálóbíró, államügyészség, vagy rendőrhatóság elé kell állitani.«
