Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-05 / 29. szám

Mkmhn. N20. május 5. Szerda I. évfolvam 29. szán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedevre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A zsidókérdéshez. E nagy horderejű kérdés fejtegetéséhez azért fogok hozzá, mert a ker. nemzeti- szellemmel ellentétes zsidó világnézet kritikája az, mely rámutat azokra az okokra, melyek közép Európa lezüllesztését, közelebbről szerencsétlen magyar hazánk összeomlását előidézték s ez egyike a legégetőbb kérdéseknek, melyeket a magyar társadalomnak magának kell megoldania. Ugy gondolom, ez nem antisemitizmus, pláne nem felekezeti gyűlölség magvának az elhintése, legfeljebb az egyetemes zsidóság múltból merített szerepének a birálata, amihez a ker. magyar társadalomnak joga van, anélkül, hogy ez antisemitizmus vádjával volna illethető. A zsidókérdés velejárója a nemzetköziség kérdésének. Minden szervezet nemzeti sajátosságában él ebben fejlődik. Ha a nemzeti sajátosság megszűnik, elhal a néplélek, megszűnik a nép. A nemzetköziség, minden néplélek fertőző betegsége, az egyes nemzetek életét veszélyezteti. Faji jelenség, mely azonban nem fejlődhetett egyetlen néplélek nemzetiességébői sem. Ha a nemzetköziség, mint faji sajátosság, oly mértékben furakodik egy-egy nacionalizmussal biró nép életébe, hogy nemzeti karakterét kezdé aláásni, tágul a nacionalizmus kerete s a néplélek áz idegen faji sajátosságot nem képes megemészteni, felveszi az idegen faji sajátosságot s azon veszi észre magát, hogy nacionálizmusa elveszett. De mi az a sajátos faji tünet, ami a nemzetköziség velejárója? Hisz a krisztusi tanok is nemzetköziek! Igen, de mig ez csak az emberre nézve nemzetközi, addig a nemzetköziség fajilag az. A kereszténység krisztusi türelmet hirdet minden keresztyénnek, de a nemzetköziség faji türelmetlenséget, s a krisztusi türelmet csak kihasználja. Mi, a krisztusi tanok hatása alatt álló emberek, keresztyén erkölcsi elvek szerint teszünk, gondolkodunk; a nemzetközi faj emberei a talmud erkölcsi tanai szerint. Dr. Rótling Ágost prágai egyetemi tanár fordításából ösmerem a talmud egyes tételeit. Álljon itt pár szemelvény: »Nincs ember a földön más, mint zsidó — a többi mind marha, nincs más felebarátja a zsidónak csak a saját fajtája.« — »A Gójt szabad megcsalnod, csak uzsorával adhatsz neki kölcsönt, mert igy a Jehovának kedves dolgot cselekszel, a Gójok hatalmát csak gyöngited.« »Ha zsidók nem lennének, nem lenne áldás a földön, se napvilág, se eső, mert a föld népei nem élhetnének ha zsidók nem lennének.« A keresztyén erkölcsi szellemnek minő ellentétes, a gőgtől ihletett világnézet, mely a zsidóság szent könyvében gyökeredzik, mely egyben megmagyarazza, mért tekinti a zsidóság magát külön fajnak, amit a szemedbe nem mond meg, de lelkében igy érez. Párisban alakult meg az „Alliance Izraelita Universelle" cimü egyesület 1882-ben. A megalapításakor kiadott felhívásban a következő gondolatok olvashatók: „Szent könyvünk magasztos jövendölései a zsidó világuralomról teljesedésbe fognak menni. Eljő a nap, melyen Jeruzsálem az imádság háza lesz a népekre nézve, mikor a zsidó monotheismus zászlója a legtávolabbi tengerpartján is leng. Használjunk ki minden körülményt! Mitől kellene félni? Nincs messze az a nap, melyen a föld minden vagyona kizárólag a zsidóké lesz". Ez adatokat Petresevich Géza „Magyarország és a zsidóság" cimü müvéből merítettem, hogy tehessünk különbséget a keresztyén erkölcsi elv s a talmudból táplálkozó zsidó világnézet között, mely magyarázza a faji sajátosságot is. Ezek igazolására egy példa a történelemből. A nemzetek idők folyamán kisebb-nagyobb fajok keveredéséből alkottattak. A franciák, a gallok, frankok, burgundok, normannok s más latin fajokból alkották a hatalmas francia nemzetet. Ezek a fajok még nem voltak mind a francia föld hímes mezein, mikor a zsidók már ott találhatók. Mégis miért nem lettek a zsidók franciákká, mint a többi latin elemek? Mind megmaradt annak, ami volt — zsidónak. Ez tehát nem vallásbeli külömbség; egy speciális faji sajátosság, melynek alapját keresd a talmud tételeiben. A haza elvesztése sohase fájt nekik, mert a haza fogalma az, ami a verébnek az asztag, mint a szegedi főrabbi példája mutatja; ott van a hazája, ahol a talmud tételeit kihasználhatja, vagyonhoz, hatalomhoz juthat. Erre a mi közönyös természetünk — ugylátszik — igen alkalmas volt, >-fert itt a statisztika szerint többen élne!?, rr»..A a tőiünk nyugatra levő 14 államban együttvéve. Talán ez sok a jóból! A zsidóság tisztességes töredéke sem kívánhatja, hogy ölbetett kézzel nézzük végig, mint alakul át országunk zsidóországgá, melynek megszerzésében — nem mint Sándor Pál mondja — de semmi részük nincs. Ha egy idegen faj befurakodik egy nemzet testébe, ha az becsületes, csak örülni kellene neki, mert az közgazdasági érték, főleg e rettenetes vérveszteség után. Ha a zsidóság becsületes keresménye után élne, semmi kifogásunk, mert a vagyonszerzés a zsidónak is joga. De a zsidóságnak — tisztelet a kivételnek — született hajlama, faji sajátsága a pénzvágy A keresztyént csak vagyona szerint értékeli. Ha szegény, megveti, lenézi, ha gazdag, irtózatosan furakodik köréje. Humorosan veszi, ha lebüdöszsidózod is. Fő, hogy nyírhasson rajtad! Az emberi társadalomnak épp ugy meg vannak a maga élősdijei, mint a növényvilágnak. Tulajdonságok, hogy a fenntartásokhoz szükséges életnedveket nem saját fáradtságokkal szerzik meg. Hozzá tapadnak egy növényhez s ennek a nedveit szívják. Ilyen minden társadalomban sok van. De általánosítani nem lehet, hogy egy egész nemzet parazita volna. De ha egy faj kevés kivétellel faji meggyőződésből üzi az élősködést, ha egy faj egyetlen egyede ásót, kapát, kaszát a kezébe soha sem vesz, mesterembernek a legritkább esetben megy ez a társadalom parazitája. A kommunizmusról a vagyonközösség mellett a munkaközösséget nem igen hallottuk hirdetgetni. A magyar történelemben Kálmán királyunk 1—74. törvénycikke igy hangzik: „Senki a zsidók közül keresztyén cselédet felvenni, vagy eladni, vagy rabszolgaságban tartani ne merjen." Ma a zsidó kizárólag keresztyén cselédet tart, maga helyett azzal dolgoztat. Nincs olyan zsidó lány, ki magát ne kisasszonynak hivatná. Dolgozik helyette a „buta paraszt." Szinte egyetemes tünet, hogy keresztyén nők szívesen mennek zsidókhoz szolgálni. Nem mintha ott több bért kapnának ugyanolyan mm ; káért, de több az erkölcsi szabadság — a k menő. Az erkölcs, ugy látszik ott mellékes. Kálmán király 1—75. törvénycikke igy szó „Ha zsidónak mezei gazdasága van, ne keress tyén cseléddel dolgoztassa azt meg." Ekkor mi lehetett a törvény intenciója és miért'? E tö vény B §-a igy hangzik: .„Ha zsidó keresztyé tői, vagy keresztyén zsidótól vásárol, az meghihe tanuk jelenlétében történjék. „Mért nem kellett keresztyén keresztyéntől, vagy zsidó zsidói vásárolt?" Az aranybulla XXIV. törvénycikke ig hangzik : „pénzváltó kamaraispánok és vámosok zs dók ne lehessenek." Miért? Az 1630. XV. tö vénycikk igy rendelkezik: „A ásidók, mint aki az ország munkájának nem részesei, hűtlenek é lelkiismeretlenek, a vámok bérletéből elmozdi tandók." Egész történeten át számtalan ilyen intéz kedés, kapcsolatban mind a tisztesség dolgává Hát a magyarság 800 éven át ok nélk ; igazságtalan lett volna? Hát 800 éven át mind'" anteszemiták lőttünk volna? Nem! Vizsgálja meg a nemzetközi'faj faj tulajdonságait. Mi keresztyén nemzeti társadalomban aka runk élni, csak azt tűrjük itt meg, ki a keresz tyén erkölcsi elveket magára nézve kötelezőne ismeri el. Kun Aladár, Taviratok. (A Körösvidék eredeti táviratai.) Kiew felé. (Kopenhága:) Varsóból érkezett hirek szerint a lengyelek május 3-ára, nagy nemzeti ünnepükre tervezik a Kievbe való bevonulást. (MTI. Uj bankók Bécsben. [Bécst) Minthogy az uj osztrák bankók még nem készültek el, az osztrák-magyar bank ideiglenes 1000 és 10 ezer koronásokat bocsájtott ki, melyek „Valódi" felülbélyegzésével és „Osztrákmagyar bank" aláírással kerültek forgalomba. (MTI.) A budapesti francia misszió uj vezetője. (Budapest:) Simányi Semadam miniszterelnök vasárnap délben 1 órakor vendégül látta Graciani tábornokot, a budapesti francia katonai misszió volt vezetőjét Budapesttől való bucsuzása alkalmából. A villásreggelin jelen voltak még : Graciani utóda: Hamelin tábornok, Touche tábornok, a francia diplomáciai főmegbizott és Berthon ezredes, a budapesti katonai misszió vezérkari főnöke. A magyar kormány valamenynyi tagja mellett ott volt Rakovszky István, gróf Apponyi Albert, Pálffy István és Vogler Béla miniszteri titkár. Apponyi meleghangon búcsúztatta Gracianit, köszönetet mondott neki azért a tárgyilagosságért, amelylyel a magyar ügyeket a bolsevizmus bukása óta kezelte. Graciani meghatottan köszönte meg Apponyi szavait. Hétfőn reggel utazott el a nyugati pályaudvarról. VEGYE MEG A ENMZETI HADSEREG BÉKÉSCSABAI FOGADTATÁSÁRÓL KIADOTT EMLEKLAPOT!