Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-05-01 / 27. szám

Békéscsaba, 1920. május /. /. évfolyam 27. szári Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent Istváa-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 12 K, negyedévre 36 K. Egyes szám ára 4 oldalas 1 K, 2 oldalas 50 fillér Gyász volt ci veres posztó, amelybe ma egy éve, május elsején országunk öltözött. Lelkünk megtörten vergődött és nem volt szabad hozzád emelkednie: Istenünk! Szemünkben könnyek égtek és könnyeinken keresztül nem láttunk tavaszt, nem láttunk feslő virágot, remény-zöld lombfakadást, nem láttunk világító napsugarat, hanem megtört tekintetünk beleveszett a kietlen sötétségbe, melyben ci gonoszak, az elkárhozottak tombolva járták rettenetes haláltáncukat. Romlás volt a veres posztó, melybe a sátáni bitangok öltöztették a nemzetet, hogy gyönyörködjenek a cirkuszi látványosságban, amikor az éhes fenevadak serege megdühödött fogcsikorgatással, szikrázó szemmel ránkszabadul és széjjel marcangolja védtelen testünket. Ugylátszott, mintha az utolsó óránk jött volna el május elsején, T\ poklok legszennyesebb zsidói, fantasztikus kigyóbüvölőknek öltözötten borzalmas röheliyel rugdostak fel mindent, ami szent volt Isten és Nemzet előtt! Fülünk hallatára gyaláztak Templomot, Igét és liuzát! Vérükből való méreggel mérgezték meg a magyar sziveket s a fertőzöttek poklosak lettek, mint ök maguk ! T\ dolgozók markából a kalapácsot, az őrtállók kezéből a fegyvert kicsavarták és mérges leheiletükkel elvették milliók szemevilágát. Diadalittas orditozással csókolták homlokon a megiéveszteíteket s keblükre szorították gyilkos öleléssel, amely ölelés az éhség, a mezítelenség, a hontalanság : a pusztulás vad ölelése volt 1 Vakok lettek, akik eladták lelküket! És mi, akik itt-ott megmaradtunk látóknak, mi is behunytuk szemeinket, mert amit láttunk volna, az rémes volt. A föld, a levegő, a kenyér s a csöndes hajlék fölött, melyet apáink szerzettek, egy ezredévi munkánk gyümölcsöztetett és vérünk hullása őrzött meg. jött-ment esavargók, nemzetközi pojácák, galíciai bevándorlottak serege diktátoroskodott. Mohó kapzsisággal osztozkodtak, — mint a banditák — a kezüktől meggyilkolt ország kincsein, amelyeket mi, a nemzet egy ezredéven át kezünk munkájával, szivünk vérével gyűjtögettünk. Gtorzult arccal, rnegsiketülten tömték zsebeikbe az aranyat, gyémántot, gyöngyöket, mig köröskörül visszhangzott már a ránkleső fenevadak csaholása és fogaik csikorgatása . . . Szemünket behunytuk és kezedbe ajánlottuk, lelkünket: Magyarok-Istene! És te megmutattad hatalmasságodat mirajtunk. Megmutattad, hogy nem akarsz elveszejteni, sőt elűzöd az ellened és az ellenünk kiáltozókat, a megtévesztetteket megtisztítod és kijelölöd utunkat a megújhodás felé. Uj tavaszt, uj Május elsejét adtál megérnünk, amely az ébredés és a látás hajnala 1 | Leborulunk Gőtted e május elsején és áhítatos lélekkel mondunk hálát neked. Ünnepünk legyen ez a nap! De nem a világcsavargó, nemzetközi bitangok ünnepe, hanem a Munka ünnepe, melyen mi mind, akik dolgozók vagyunk, könnyes szemmel borulunk egymás keblére s amikor örvendünk, hogy visszakaptuk a megtévelyedetteket a magyar hazának, esküszünk neked Istenünk, hogy a kijelölt utón — legyen bár tövises, legyen bár nehéz - - összefogva, akadályt nem ismerve, együtt fogjuk diadalra vinni a Nemzetet s Hazát! HBIESBöEBBHÖEa E E 5 S B C? ÍÜ B5 Rí ö £S KI K S K B ES E 3! 58 52 S K E5 Táviratok (A Körösvidék eredeti táviratai.) Egy szocialista miniszter. (Belgrád) A szerb radikális párt részéről élesen hangoztatják egy szocialista miniszter szédületes meggazdagodását, aki nem régen egyszerű suszter volt, s ma már minisztersége révén 3 millióval rendelkezik. (MTI.) Ruthánek a csehek ellen. (Bécs) R gaüciai ruthének nagy népgyűlést tartottak, melyen elkeseredett hangon tiltakoztak a csehek beolvasztási törekvései ellen. R magyar felvidék ruihén lakosságával egyetértőleg határozatilag kimondották, hogy közös határt kívánnak Magyar- és Lengyelországgal. R határozatot a békekonferencia elé terjesztették. (MTI.) Sorozások Hag^románíának. (Kolozsvár.) Erdélyben április 24-ére rendelték volt el az oláhok az 1897. 1898, 1899-es évfolyamok sorozását. Rz eredmény szégyenletes kudarca volt a nagyromáu törekvéseknek. Rz állításra kötelezettek 4 százaléka jelentkezett. R beöltöztetett magyarokat Besszarábiába szállították, részben az orosz frontra, részben hadimunkára. (MTI.) Elfogatási parancs. (Bpest.) R budapesti királyi ügyészség elfogatási parancsot adott ki dr. Reinicz Béia ellen. A lakbéremelés. (Budapest) Rz igazságügyimlniszter kijelentette, hogy a lakbéremelés május elsejére nem vonatkozik, mert a javaslat ujabb megfontolást kiván. $ kisgazdák nálunk (Bpest) Május 8- és 9-én a kisgazdák központi kiküldöttei nem Debrecenbe, hanem Békéscsabára, Békésre, Gyomára és Hódmezővásárhelyre jönnek. Németek a szövetségközi nyersanyag-bizottságban. (Berlin) Nitti indítványozta, hogy a németek is vegyenek részt az osztrákokkal együtt a szövetségközi nyersanyag-bizottságban. A nemzetgyűlés. A 29-iki ülést Rakovszky elnök a tiszántu választásokról szólva nyitotta meg? Sigray az olasz küldöttek látogatásáró Hermán Miksa a megszállott területeken elköve tett atrocitásokról interpellált. Elmondta, hogy csehek minden megindokolás nélkül letartóztattá a magyar egyetemi tanárokat s az intelligen elemeket és Iilavára internálták. Kéri a külügy minisztert, tegyen lépéseket az atrocitások meg szüntetésére. Schandel felszólalására Haller közoktatás ügyi miniszter jelentette ki, hogy az egyetem pótszemesztereket a volt katonahallgatók részén nyitotta s a menekültek befogadása után fennmaradt helyekre csak kevés nőhallgatót vehettel fel, általában nem nyithatják meg a pótszemesz tereket a nőhallgatók részére. A válaszokat tudomásul vette a ház. Békésmegye törvényhatóság bizottságának közgyűlése. Főispáni intsiaUáciő. Tegnapi számunkban már röviden megemlékeztünk a megyei közgyűlésről, mely csütörtökön, április hó 29-én folyt le a gyulai vármegyeház nagytermében. A nevezetes esemény részletesebb leirásá a következőkben adjuk : Miután a közgyűlés tagjai a róm. kath. é: ref. templomokban tartott istentiszteleten rész! vettek, megnépesedett a diszterem. A közgyűlés tagjainak ünneplő, komoly tömegét kedveser élénkítette a gyulai menyecskék és ieányok magyarruhás küldöttsége, s a karzaton megjeleni előkelő hölgyközönség. Pont tiz- órakor nyitotta meg a gyűlést Deimel Sándor alispán. Megemlékezik a legutolsó, szomorú emlékű közgyűlésről, melyen egy bizottsági tag erő' sen forradalmi izü beszédében, olyan súlyosan támadta a vármegye tisztikarát. Azóta 1 > hónap telt el, telve nyomorral, szenvedéssel megalázással. Az alispáni jelentésben majd beszámol erről az időről. Akkor majd módjában lesz mindenkinek bírálatot mondani a tisztviselőkről is s e kérdésben kialakulhat a bizottság véleménye. A békeszerződés szomorú kilátásokat ígér. Mély fájdalommai, gyásszal tekintünk a jövöbe. Ma mégis keresztül tör a fájdalmon az örömnek legalább néhány meleg sugara. Mert nem sikerült az oláhok gonosz terve, örülünk, hogy Békésvármegye magyar maradt. Öröm, hogy a vörös zászló helyett, nemzeti szinü lobogó leng a megyeházán, öröm, hogy hazánk nagyjainak képeit — melyeket hónapokon át el kellett rejtenünk — újra itt látjuk a falakon. Büszkék vagyunk, hogy mint az állam szabad polgárai jöhettünk össze, hogy újra magyar levegőt szívhatunk. Örülnünk kell, hogy ott, ahol kommunizmus zsarnokai s az idegenek hordái tanyáztak, ahol — lelkünket naponként keresztrefeszitve — hirdették, hogy oláh föld vagyunk, ott újra a magyar állam reprezentánsa "foglalja el méltó helyét. Egy akarattal munkálkodnunk kell, hogy a súlyos sebek beheggedjenek a haza szent testén. Hiszi, hogy e gyógyulás hamarosan befog következni, élni fog a magyar nemzet, hasznára fordítva a mult tapasztalatait, visszaszerzi azt, arnit elraboltak tőle, ami már ezer esztendeje szenl: és elidegeníthetetlen joga.