Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-21 / 18. szám

yest Békéscsaba, 1920.. április 15. Kincsek a fölfl alatt. Huszonötmillió értékil cukrot, fügét, lekvárt és málnaszörpöt találtak egy zsidó konzervgyár telepén. A zsidók mindég előrelátók voltak. Arrói is gondoskodtak, hogy ha szén, só, arany, vas és egyéb bányáinkat elvették is, megmaradt kis föl­dünk gyomra se legyen kincsnélkül való. Pesten valami Firenc-Hajnal féle konzervgyár telepén föld­alatti vaspántos, betonos pincékben 10 vaggon cukrot, két és fél vaggon szenet, 1500 láda lek­várt, 200 mázsa fügét és 16 hordó málnaszörpöt fedezett fel a rendőrség. A pincék elvoltak föl­delve s tűzifa hasábokkal felrakva, s a nagylélek­jelenlétü cégtársak félmillió koronával akarták meg­vesztegetni a rendőröket. Az adatok, a részletek nem érdekelnek bennünket, mi csak magát a tényt emiitjük meg. Íme : rablóbarlangok vannak alánk ásva, de a rablók közöttünk járnak emelt fővel s a barlangokba az éhezők falatja, a rongyosak ru­hája és a fázok fűtője van elföldelve Egy zsidónak 25 millió értékű élelmiszere van elásva, amig sok millió embernek nincs be­tevő falatja! RSSI Évfordulón. 1919. ápr. 20-án húsvét vasárnapja volt. Délelőtt meggyötört lélekkel tódultunk a temp­lomba Istentől erőt kérni a reánk váró szenve­dések elviselésére. Elképzeltük Jézust a Golgot­hán keresztre feszítve, testét a latrok megölték, de lelke, a? eszme, az örök igazság feltámadott sírjából. Hangzott a szószékről a biztató szó: „Krisztus feltámadott s fel fog támadni a mi igaz­ságunk is!" Kiküldött elvtársak ellenőrzése mel­lett hirdették ki a szószékről Kunfi és a zsidó népbiztosok rendeletét: hogy nagy kegyesen meghagyják vallásunkat s templomunkat, de a proletárdiktatúra ellen nem szabad bennök szót emelni. Détután megint népgyűlés a főtéren. Már megszokott látványunk volt az elvtársi gyüleke­zés. Domokos (Deutsch) József elvtárs már teg­nap jelezte, hogy a börtönök meg fognak telni burzsoával; ő már tudta mit határoztak Pesten a népbiztosok, ő onnan jött előre mint vészma­dár. Egyszerre (szombaton) indultak szét a na­gyobb városokba a népbiztosok, ki autón, ki külön vonaton, hogy összefogdossák a burzsoá képviselőit, hogy ezeket kezökben tartva tehe­tetlenségre kényszerítsék az ellenforradalmárokal (azaz minden jóérzésű embert, aki rablásuk, gyil­kolásuk ellen fel mer szólalni). A vezérek a vá­rosháza erkélyén vártak a gyűlés megtartásával, mig berobogott autón Ágoston Péter külügyi népbiztos. Azután lefolyt a gyűlés a megszokott frázisokkal, á proletárdiktatúra dicsőítésével s burzsuj gyalázásával. Ágoston népbiztos arrói elmélkedett, hogy a reánk kivetendő hadisarc örökre megnyomorít bennünket, tehát meg kell szilárdítani a proletárdiktatúrát s letörni a bur­zsoát. A' gyűlés után 8 óra körül visszavonultak a vezérek, a direktorok tanácskozni. Hogyan folyt le, szemtanutói nem halottam, csak láttam a lázas szaladgálást a városházán. Ágoston elv­társ közölte a direktorokkal a Pestről hozott pa­rancsot. A tanácskozás részleteiről dr. Székely Lajos ügyvéd, Cseresek Gusztáv volt pap és tit­kár, ifj. Urbán Mihály, Orvos Pál, Lestyán és más benfentes elvtárs tudna részleteket mondani. Este éifél előtt s utána többször megszó­lalt hosszan, rémesen a villanytelep szirénje; rémes, hosszú bugását soha el nem felejtem. Mindegyik bugás jelezte a vörös katonáknak, hogy a tanácskozáson kezökbe nyomott jegyzék szerint kit, mikor fogjanak s hurcoljanak el ágyából. Reggelre megtelt a vározháza emelete áldozatokkal; köztük sokan oly munkás, becsü­letes férfiak, akik egész életükben a szegény nép javán dolgoztak. Az összafogdosást folytat­ták hétfőn is. Láttuk ismerőseinket szuronyos vörösek közt haladni a városháza felé, biztosra vettük legyilkolásukat. Rettegve vártuk, mikor visznek minket is, habár soha senkinek nem vé­tettünk, csak jót tettünk. Mindegy volt ez az elvtársaknak. Lent a városháza kapujánál Lestyán elv­társ vadálati kegyetlenséggel kergette szét az elfogottak kétségbeesett, jajveszékelő hozzátarto zóit: „Nem baj, ha pár napig semmit sem esz­nek s ha földön hálnak; annál biztosabban éhen döglenek; mi is eleget szenvedtünk a lövész­árokban..." Rémes éjszaka, borzalmas napok voltak!... Csak gonosz lelkű ember helyeselheti a kom­munizmust, csak elvetemült kívánhatja vissza a proletárdiktatúrát. Tisztességes ember utálja mind a kettőt. — Hátralékos illetmények bejelentése. Állami, nem állami tanítók, nők óvónők, akiknek hátralékos illetményeik volnának, a gondnokság illetve az iskolaszék által hitelesített részletes ki­mutatás kapcsán a tanfelügyelőséghez, illetve a vármegye közigazgtási bizottságához jelentsék be. Aki az 1919 évre ruházatbeszerzési segélyt nem kapott, ebbeli igényét az 1918 évi mintán terjesz­sze elő. Az 1918 évi október hó 1-től történt ta­nitóváltozások a tanfelügyelőséghez bejelentendők. — Felhiuás A társadalom minden rétegé-, bői mindenkit felhívunk, mindenkit kérünk, aki a ! nemzeti eszméért lelkesedik, nyilvánítsa ezt a lel­kesedését azzal a tettével hogy belép a ,,MOVE"-ba Felvilágosítást a legnagyobb készséggel ad naponta 10— 12-ig a „MOVE" elnöksége. (Szent István-tér 3.) — Gyűjtés a megszállott területről me­nekült magyarok számára. A külügyminiszté­rium Békeeíőkészitő irodája az egész országban hatalmas akciót indított, melynek célja, hogy az elűzött s idemenekült magyar testvéreink sorsán segítsen. Békéscsabára és Gyulára most érkeztek meg a fenti szervezet kiküldöttjei, hogy megszer­vezzék a segítő munkát e városban. Mint értesü­lünk, 21-én, szerdán d. u. a Közművelődés Háza nagytermében ez ügyben értekezlet lesz, melyen a Move női osztálya és a nőegyletek vesznek részt. Békéscsabán f. hó 22-én nagy utcai gyűjtést ren­deznek a nemes célra. Még vagyunk róla győ­ződve, hogy városunk polgársága, mely minden segítő munkából mindig becsülettel kivette részét, most is tanújelét adja áldozatkészségének s üldö­zött magyar testvéreink iránt való szeretetének, meleg részvétének. Minden e célra adott fillér a testileg-lelkileg sokat szenvedő üldözött magyarok­nak egy keserű könnyét szárítja fel. — Sorozatos feloluasás veszi kezdetét f. hó 25-ével a Közművelődés házában a magyar nép életbölcsességéről 30000 közmondás nyomán, (írója Török Béla, felolvassa Izsó Rezső) 1. rész. 1. Törekedjünk-e gazdagságra, vagy pedig előnyö­sebb a szegénység? 2. Hogyan gazdagodhatunk meg s hogyan tarthatjuk meg vagyonunkat? 3. Hogyan éljünk vele ? 4. Van-e nagyobb kincs a vagyonnál a magyar ember előtt. Kezdete d. u. 4 órakor. Személyjegy 5 korona. SZÍNHÁZ. Románc. Csak félig töltötte meg a színházat hétfőn a közönség. Pedig ugy a darab, mint an­nak előadása több figyelmet érdemelt volna. ,Min­dig jobb volt ennél a társulatnál a drámai elő­adás, mint az operett, amióta pedig a Korda pár megerősítette a drámai színészek gárdáját, azóta meg valóban magas színvonalú előadásokban gyö­nyörködhetünk. Kár, hogy a közönség nem méltá­nyolja a színművészetnek ezt a feltétlenül komo­lyabb és értékesebb munkáját. , A hétfői előadás kitűnő volt. Korda és Rásó I. tökéletesen kiaknázták pompás szerepüket. Rásó játéka olyan magas művészetről tanúskodott, ami­lyet vidéki színpadon csak nagy ritkán élvezhet az ember. Deák a fiatal pap szerepében újból tanú­jelét adta nagy, komoly munkájának s egyre fej­lődő tehetségének. A kisebb szerepekben jók vol­tak Pelsőczy és Pusztainé. Hanem a kar, a szín­falak mögött igen gyenge volt. Annak a fenséges Vimnusznak sem erejét, sem szépségét nem adták vissza, sőt az első éneknél borzasztóan hamisul énekeltek. Ez csak mejlékszerep. de nagyon sokat tud rontani a jó előadás harmóniáján. Több fi­gyelmet kell az ilyen kisebb dolgokra fordítani. Ugyancsak kisebb ielentősegü, de el nem hall­gatható: Ha már nagyon helyesen — nyolc órára tolták ki az előadás kezde'ét, miért kezdik azt egynegyed 9-kor? Vagy bün talán, ha pontos a kezdés ? A héten lejáró bérletek megújítása (10 párc. 10 páratlan előadásra) péntek délutánig eszközöl hető az elővételi pénztárnál d. e. 11—12-ig é d. u. 4—5-ig. Heti műsor-. Kedd: Páratlan b. Kórislalány. (Operett,) Szerda: Páros b. Bent az erdőn. (Dráma Csütörtök : B. szünet. Gróf Rinaldó. (Operett Vida Ilus újonnan szerződött szubrett-primadonn első felléptével. Péntek: Páratlan b. Zsába. (Vigjájáték.) Szombat: Páros b. Muzsikuslány. (Operett, Vasárnap: B. szünet. Rendes Helyárakkal d. u. Vereshaju. (Népszínmű.) Este : Tul a nag_ Krivánon. (Operett.) =­SPORT. Csabai A. K—Szegedi A. K- 0:0 (0:0). Réj nem volt a spottkedvelő közönségnek alkalma il gyönyörű mérkőzést végig élvezni. Mind a két csa pat kiváló volt. A szegediektől vártuk is a szé játékot, a CsAK azonban várakozáson felül jó vol A csatársor összeszokott szépen. A fedezetek min denkor ott voltak, és a csatársort dúsan elláttál lapdával. A hátvédek a szokott jók voltak, a kapu pedig remekelt. A szegedieknél is kiváló volt csatársor, a fedezetsor már gyengébb, azonban hátvédek és a kapus újra kiválók vcltak. A mér kőzés minden durvaság nélkül folyt le, amibe nagy érdeme volt Markovics (FTC) birónak.' A egész játék folyamán egy Korner volt a CsAK javára. Elömérkőzés : Előre II.—CsAK II. 4:1 (2:0 Lanyha játék, melyben az előristák fürgébbeknél bizonyultak. A mérkőzés a második félidő vége fel eldurvult úgyhogy a biró három játékost (2 Elör 1 Csak) kénytelen volt kiállítani. Biró: Demete (CsAK). Fooibaíl mérkőzés Gyulán. Vasárnap 1 hó 18-án d. u. fél 5 órakor érdekes football mér kőzés folyt le Gyulán, a békéscsabai főgimnáziun és a gyulai főgimn. ifjúsági csapat közt. A nag hőség miatt tikkadt volt a játék, csak néha kapót erőre az ifjúság küzdelme. Eredmény: 2:1 Csabi javára. KÖZGAZDASÁG! Legsürgősebb teendők a növénytermeléí és az állattenyésztés terén. Itt a tavasz teljes pompájában, itt a veté: ideje mindenféle tavaszi növénynek, azt hiszem még mindig nem késő, a vetőmagot termő növé riyek kiültetése sem, melyek között nem utols< ugy a jövedelmezőség, mint a külföldi behozata megakadályozása és igy pénzünk kifelé özönlésé nek csökkentése szempontjából a takarmányrép. magtermesztése; továbbá a sárga répa, a petre zselyem, a hagyma -- ugy a dugdosó, mint ; fekete mag — és igy tovább, mindenféle kert vetemény magtermesztés. Amely termeivény tud juk, sok ápolást nem igényel, foglalkoztathatja ; kisgazda kisebb családtagjait is, és igen nagy jö vedelmet hajtó munkának bizonyulj a háború előt is, de még inkább anuak ígérkezik ma. Minden fillérérték amit gazdaságunkban elő állíthatunk s amit a külföldről való behozatal mel lőzésével megtakaríthatunk, gazdagítja nem csal az egyest, hanem az egész nemzetet! A másik időszerű kérdés az állattenyészté: minél nagyobb mértékben való felkarolása. Ha valamikor, most igazán kétszeres joggá mondhatjuk, hogy nem csak önmaga ellen vét a< a gazda, aki állatját parlagon heverteti, hanem a; ország érdekei ellen is nagy bünt követ el. Ne hagyjon egy gazda sem kancalovat vag; 3 évet betöltött kancacsikót vagy üszőt befedez­tetés nélkül, vigyázzon tőle telhetőleg minder áron arra, hogy se kocája, se anyabirkája ne ma­radjon meddőn, Ahogy véteknek tartotta ezelőtt az öntuda tos gazda, állatjait nem a legtökéletesebb, jó tu­lajdonságokkal bővelkedő apaállattal fedeztetni éppen ugy ma ne legyen ezekkel szemben túlsá­gosan követelő, mert mana p ez nem lehetséges Tekintsünk ma el attól 'áz elvtől, hogy „hi bákat a tenyészetbe behozni nem szabad, inkábl ne tenyésszük a hibás egyedeket tovább." Ma ncn olyan időket élünk I ami kevés tenyészjószágunl

Next

/
Oldalképek
Tartalom