Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-20 / 17. szám

Békéscsaba, 1920. április 20. iii m ••mii iiimin Kedd I. évfolyam 17. szám Szerkesztőség és kiadóhiuatal: Békéscsabán, Szent lsiuán-tér 18. sz. Hirdetések naponta 11 óráig adhatók Jel. Milyen legyen Békéscsaba Képviselője? Vasárnap, f. hó 18-án d. u. 3—4 óráig avárosháza nagytermében bizalmas jellegű értekezlet volt, melyen részt vett a város keresztény társadalmának minden számottevő képviselője. Az értekezlet célja az volt, hogy megállapítsak azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell vennünk, amidőn Békéscsabának nemzetgyűlési képviselőjét megválasztjuk. Örömmel állapítjuk meg, hogy egyhangúan jutott kifejezésre az a vélemény (minden felszólaló ezt hangoztatta), hogy az ország e nehéz helyzetében el kell tekinteni minden pártpolitikától és egyéni ambíciótól. Hiszen most nincs is nagy elválasztó fal az egyes pártok között. Épen ezért nem szabad pártpolitikát csinálnunk, hanem egyedül az a cél kell, hogy lebegjen mindenki előtt : Békéscsaba olyan követet hüldjön az országházba, aki tudásával, képzettségével, politikai képességével emelje a nemzetgyűlés színvonalát. Nem fontos, hogy melyik pártba tartozzon a képviselő, fő, hogy olyan egyéniség legyen, aki hasznára tudjon válni a nemzetnek s nyomatékosan képviselje a város érdekeit is. Elhatározta az értekezlet, hogy ebben az irányban tevékenységet fejt ki a város minden társaskörében. Bizottságokat küldött ki, melyeknek feladatául jelölte meg, hogy agitáljanak iiyen értelemben. Értessék meg a város polgárságával, hogy most csak egyetlen szempont vezethet minden igaz magyart a választások alatt: a magyar nemzet érdeke. Tehát olyan képviselőt válasszunk, aki az egész nemzet számára nyereség legyen. (A „Körösvidék" eredeti táviratai.) Hz egységes, kormányfő pári. (Budapest) A ker. nemz. egyysülés pártiak megbeszéléseket folytattak a kisgazdapártiakkal az egységes kormányzó párt megalakítása ügyében. A megbeszélesek egy részén gróf Apponyi Albert is részt vett. A kisgazdák azt mondták többek között, hogy nincs kizárva, hogy fognak csatlakozások történni a kisgazdapártból is, de maga a párt kitart rendületlenül vezetői mellett. Huszár pedig ugy nyilatkozott, hogy szerinte csak az lehet egységes kormányzó-párt, amely a parasztra és munkásra egyformán épül s a modern politika követelményeinek megfelel. Az uj kormányzó-párt megalakulását kimondották és a ker. nemi e. pártjából való kilépési nyilatkozatot aláírták 25-en. A párt fejének Apponyit tekintik. Andrássy is jóindulatu figyelemmel kiséri a megalakulást. A vezetést Klébersberg Kunó, Kenéz Béla és Teleky Pál intézik. Az aláírók eddig a következők : Magyar, Fáy, Putnoky, Qömöry, Tarányi, Huszár, Klébersberg, Beniczky, Teleky, Hegyeshalmy, Kenéz, Hermann, Dr. Karafiáth, Ruprecht, Qedeon, Perlaky, Fettler, Sallay, Csukás, Kleisel, őrgróf Pallavicini, gróf Sigray, Halier nyilatkozik. (.Bpest) Halier István a kormányzónál volt audencián, ezzel knpcsolatban a sajtó részére nyilatkozatot tett. A kormányzónak jelentést tett az általános politikai hetyzetről, s az a meggyőződése, hogy a kormányzó a végletekig alkotmányos érzületű, legális és parlamentáris és személye feltétlen garancia mindennemű puccsok ellen. Beszélt az áru-uzsora letörésére tervezett javaslatról, amely már készen is van s amely szerint Ferdinandy igazságügyi miniszter indítványozni fogja a bot- , büntetésnek mint uj büntetési nemnek novellárisan való felvételét az áru-uzsora ellen. Azzal is indokolja a javaslatot, hogy ha Anglia, a nyugati kultúrállam nem riad vissza a botbüntetéstől, nekünk sincs mit szégyenkeznünk miatta. II MKéscsüüal képviselőtestület első ülése. Hosszú, gyötrelmes szünet után ma (hétfőn) d. e. 9 órakor végre újra összegyűlhetett Békéscsaba r. t. város képviselő testülete, hogy teljesítse magasztos hivatását, a város ügyeinek intézését, mely munkától eltiltotta e testületet a terror és a hódítók gyűlölete több mint egy esztendeig. A képviselőtestületi tagok nagy számmal jelentek meg. Meghatottság, emelkedett hangulat uralkodott a dolgozni vágyó férfiak lelkén. Ugyanez az emelkedett hangulat, nemes méltóság jellemezte az egész közgyűlés lefolyását. A polgármester beszéde. A polgármester pont 9 órakor jelent meg a teremben és a következő szavakkal nyitotta meg a gyűlést: A felforgató idők után, melyek 1918 óta a kifosztás és a hódítás szomorú korszakát hozták reánk, az öntudatra ébredéssel első feladat ajogfolytonsság helyreállítása. Csak a törvény és jog megőrzésével működhetik minden társadalmi intézmény. Ez volt az oka elsősorban annak, hogy az uj államfő minden téren a régi törvényeket helyezte vissza Ezzel tehát nem az volt a célja, hogy meg is tartsa a régi intézményeket, pusztán csak az, hogy ainig ujak alkothatók lesznek, legyen valami törvény, valami szabály az állam gépezetének megindítására. Ennek folyománya a felszabadult területekre kiadott azon rendelkezés is, hogy a képviselőtestületek régi formájukban hivassanak össze. Békéscsabán különösen nagy fontosságú ezen önkormányzati- közigazgatási tényező összehívása, minthogy a várossá való átalakulás után rövid idővel a Károlyi kormány feloszlatta a képviselőtestületet, mely hivatva lett volna a városi közigazgatás vázát megalkotni. Nem volt idő, hogy a szándék és cselekedet összhangja kiforrjon, amely körülmény pedig elengedhetetlen előfeltétele az alkotó munkának. A Néptanács a Károlyi kormány rendelete értelmében 1919 márc. 19 én tartotta első és utolsó gyűlését. Utána a kommunizmus alatt a Munkástanács következett, amely mellett az autonóm közigazgatás terhei a tisztviselői karra hárultak. Ápr. 26-án a román ipegszállás szüntette meg a munkástanács szerepét. A román megszállás idején a köigazgatás úgyszólván teljesen szünelt s a képviselőtestület üléseinek betiltása folytán megint csak a tisztviselői karra és a városi tanácsra hárult minden felelősség. A tisztviselők nehéz megpróbáltatások között álltak ellent annak az aljas törekvésnek, amellyel az oláh korrupció szellemét akarták beleoltani a mi közigazgatásunkba is. Ma bár díszeitől megfosztva, életképesen fogjuk átadni megbízóinknak: a város polgárainak a nagy feladatot, melynek szolgálatában eddig dolgoztunk. És a felszabadulás örömei között a mi örömünk, a tisztviselőké a legnagyobb s a mi megnyugvásunk a legteljesebb, amikor visszaadhatjuk a reánk kényszeritett nehéz feladatot. Már most kérjük a képviselőtestületet, vegye számon sáfárkodásunkat, mert mi azt akarjuk, hogy tárgyilagos bírálat nyugtasson meg bennünket munkánk felől, melyben mindég a haza és városunk szeretete és a tisztviselői becsület szem előtt tartása vezetett. Előfizetési árak: Egg hóra 12 H, negyedéore 36 K. Egyes szám ára uasái>nap 1K, hétköznap 50 filléi Mind tudjuk, hogy ezer sebből vérezünk, d ma, amikor uj munkára gyültünk össze, nem . mult fölötti panaszkodás, hanem az uj épités . feladatunk. Senki sincs, aki ne szenvedett volnz tehát nem szabad csak magunkkal törődnünl Sokan vannak, akik nem csak anyagi tartalékai kat, hanem erőforrásaikat is elvesztették. Lemon dásban, elnézésben, együttérzésben, akarásban é munkabíró szorgalomban ennek a közjogi testület nek kell előljárnia jó példával. Ezek után az ülést megnyitom. A jegyző könyvet dr. Medovarszky Mátyás főjegyző fogj vezetni, melynek hitelesítésére Áchim László é Südy István tagokat kérem fel. Dr. Korniss Géza közig, tanácsnok beszéde A második pontot Korniss Q. tanácsnok ter jeszti elő. Elmondja, hogy ami velünk történi következménye volt az állam szervezetében meg indult bomlásnak. A pusztulást a világpolgáro okozták, akik az álkultúrával és álhumanizmuss£ kiakarták irtani a nemzeti érzést és a keresztén erkölcsöket. Az általunk felidézett folyamat követ kezménye lett a román megszállás, mely kolduss; tett. Most mikor megint szabad magyarok vagyunli végtelen küzdelmek előtt állunk. Csüggednünl azonban nem szabad. Remélni és bizni kell mind nyájunknak önérzetes hazaszeretettel. Kereszté nyekhez méltóan minden faji és felekezeti kérdé fölé emelkedve együtt örüljünk minden rögnek amely már a mienk s egyet se feledjünk pilla natra se, amely még nem a mienk. Én hiszek úgymond — a balsors és a megpróbáltatáso testvérré forrasztó erejében, hiszek a magyar nem zet évezredes jogaiban és igazában és hiszek — habár most minden pusztítást ránk zúdítanak a magvar korona szentségének erejében és hisze! rendületlenül egy ujabb ezer évben ! S hogy m már ilyen hitvallást tehetünk, azt Horthy Mikló kormányzónak köszönhetjük, s a mai kormányna — mely bár személyeiben gyenge, egész összeté telében törvényes — és köszönhetjük Apponyina a békedelegáció elnökének ! Südy indituánya Ezek előrebocsájtása után előterjeszti az ide gen uralom alól való felszabadulás és a törvé nyes állami és közigazgatási rend helyreállitásá nak jegyzőkönyvi megörökítését tárgyaló határc zati javaslatot, melyet a gyűlés Sildy István in ditványával együtt fogad el. Südy azt inditványozt. hogy a polgármester s a Korniss tanácsnok beszéd egészterjedelmében örökittessék mega gyűlés jegyzc könyvében s hogy mondjon elismeréssel hálás kc szönetet a testület a város polgárai nevében polgármesternek s a tisztviselői karnak a nehé időkben végzett emberfeletti, önzetlen munkáért. A polgármester az elismerésért megilletődé: sel mond köszönetet. Ez a fehérlap adás a leghí tározottabb megnyugvást biztosítja a tisztviseli karnak, mely szorgalmas, odaadó munkával igy< kezni fog a város bizalmát ezutánra is kiérdemeln Szakosztályok és bizottságoh megalakítása. Harmadik pont a törvényekben s szabáb rendeletileg előirt szakosztályok és bizottságc kiküldése. A polgármester indítványára 5 tag jelölő-bizottságot választ a gyűlés, mely megejti jelölést. Változatlanul elfogadják a jelöltek névsorát a polgármester azzal zárja be a gyűlést, hogy már megalakult bizottságokkal karöltve fogják eh készíteni a képviselőtestület további munkáját. A bizottságok és szakosztályok tagjaina névsorát legközelebbi számunkban fogjuk ismertein