Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-18 / 16. szám

\ Békéscsaba, 1920. április 18. 51 szélesebb körben megvilágítsa a helyzetet, elen a zsidókérdésről is szólani az indemni1 kapcsolatban. A. zsidókérdés nte egyike a legkényesebb problémáinknak között, amelyek még elintézésre várnak. Nem semmiféle koalíciónak. Külön pártokat sem ;1, s jelszavakért sem tud lelkesedni. Most egy pártnak szabad lenni, ez a párt legyen jrszág megmentésének a pártja! Az ország nek az intézésében félre kell tenni nemzeti, pláne felekezeti előítéleteket, mert minden ;k szempont, amely csak pillanatra is eltereli zetők figyelmét a céltól, végzetes károkat hat. Kifejezésre juttatja aziránti aggodalmát, azok a jövedelmek, amiket a pénzügyminisziz állam javára előirányzott, nem fognak beú. (általános derültség.) Egy minden téren tájékozott, nagy rutinnal elkező szakértőre van szükség. Egy erös kezű ert kell keríteni, ha mindjárt a külföldről is! hang: Galíciából! — Nem Galíciából — folytatta Sándor Pál, lem elég tudomány lebélyegezni tudni a pénzt. ;1 még nem sokra megyünk, ezzel csak egy nyos készlethez jutottunk, újnak az előteremhez azonban még az eszközeink sincsenek biz;va! Mi lesz, ha a konferencia tényleg ránk zakolná • Clemenceau — vonalat határunknak? ezt a békét aláírjuk, elvesztünk! (Friedrich : nagyon helyes! ez tény!) Gazigilag lehetetlenné leszünk téve. Sőt nem csak de még a győző államok is gazdasági bajokküzdenek. Csőd előtt áll egész Európa! Neéges dolog most kicsinyesnek lenni. S az is itséges, aki azt hiszi, hogy a hadinyereségadó vagyondézsma egyszersmindenkorra kihúz a >ól. A kényszerkölcsön jobb intézmény a dézsendszernél, mert egész más alapon nyugszik, ez sem elég. Külfölddel is kapcsolatot kell kelünk ez ügyben. Mi kis állam vagyunk, az lyeink is kicsik, bármelyik nagy állam szemé. Ma egyetlen amerikai milliomos rendelkezik yi értékű pénzzel, mint egész Magyarország. Itt kár zsidókérdést emlegetni! A magyar nében nem az az antisremita. aki gyűlöli a ót, hanem az, aki a kelleténél jobban gyiilőli Pedig nem a zsidót kell ütni, hanem a teitő munkára kell összefogni, hogy tisztult gazági helyzetet létesítsünk. (,Friedrich: Helyes, a zsidóság fogja majd jcsinálni a keresztény kurzus programmját!) Hagyjuk élni a zsidókat! Utasítsuk ki a gaiiakat s orvosoljuk a bajokat. Meg kell rendoályozni minden fényűzést. A ruházkodás kérének az elintézésére nálunk is, mint Németorjban be kell hozni az uniformis rendszert. A sölést meg kell adóztatni. Barátokat kell keresk a külföldön. Török, tatár nem ártott nekünk yit, mint Ausztria kétszínű, aljas, rágalmazó tikájával, aminek azt köszönhetjük, hogy ma is jenkedik tőlünk minden állam, mint a bélpok)któl, Az elszakadás jelentőségét az ipar terén írvényre kell juttatni. Első sorban az iparra kell laszkcdnunk. A földbirtokreformot el kell hajtani jobb időkre, de most kell fejleszteni a jyar kereskedelmet. A magyar kereskedő életre 5, támogassa az állam, ne akarja megfojtani. Dankok kérdését tegye magáévá az állam. Re;álni kell a bankok számát. Ha Berlinnek elég tíz bank, Budapestnek miért kell száz ? Helyre I állítani a felekezeti- és az osztálybékét. A ;ös nyomorúság egyesíteni fog mindnyájunkat, utcákon sok a sápadt, a sovány, az éhező em', sokan vannak a rongyosak és ezek egyforn zsidók és keresztények. Tisztességes emberek ;t különben sem ismer különbséget. A tisztesre nézve mindegy, hogy keresztény-e valaki vagy ló, mohamedán, vagy éppen budhista. (Landler Béla: Ezt a proletár diktatúra alatt lett volna megvalósítania, lekésett!) Ma mindenért a zsidót okolják. A háborúért, erkölcstelenségért, a kommunizmusért egyforn a zsidót vonják felelőségre. Persze, mert iszemitizmus van és lesz mindég és volt megkitás nélkül háromezer éven át. Csodálatos, yy a zsidóság ennek ellenére is megmaradt régi leiben és régi erényeiben. Ez csak elég bizoték arra, hogy létjogosultsága van! — Vázolja ssidók helyzetét a kommunizmus idején, adato: olvas fel zsidó bankárok, tőkések sanyargatásáról. Azután igy szól: »Mi zsidók végtelenül náljuk, hogy akadtak köztünk hazaáruló bitank, akik a bolsevizmushoz csatlakoztak, kívánjuk )nban a bűnösök méltó bünhödését!« A bolsevizmussal szemben gyávasággal vádolja az egész magyar intelligens társadalmat. (Elnök: rendre utasítja kijelentéséért) Egyedül Vázsonyi látott tisztán, mikor Károlyiék elfogatását hangoztatta. Akkor még nem lett volna késő, de senki sem hallgatott rá. (tlnök: kéri Sándor Pált, hogy az indemnitásról beszéljen, ne a zsidóságról. Kár ilyen sok időt rabolni miattuk. Nem akarja megfosztani a szólásszabadságától.) Sándor nem érti a rendreutasitást, a zsidók nem jött-mentek. (Közbekiáltás : jöttek, de nem mentek,) (általános derültség.) Már a honfoglaláskor itt voltak és jogos az a súlyuk, amellyel gazdasági életünkben rendelkeznek. A magyar ember célja évszázadok óta az volt, hogy his'atalhoz, ranghoz, címhez jusson, de az üzletbe egy sem akart beülni. A zsidóknak az ellenforradalmi mozgalomban való részvételét ismertette ezután. Adafc kkal bizonyítgatta, hogy a zsidóság is részt vett a rend helyreállításában. Több kisebb jelentőségű interpelláció került sorra Sándor Pál beszéde után, amelyek között a házszabályoknak 1918. évi formájukban való átvétele, illetőleg az átvételnek teljes formájában való megerősítése is elintézésre került. A 17-iki ülés pontjait állapították meg ezután s az ülés délután 3 órakor véget ért. Ébredj magyar! Harcot harcoló ősök szelleme Vajha körültünk ődöngne, lengne , Életet nyerne n száraz avar, Naggyá, dicsővé lenne a magyar! . . . Hol most sötét éj lebbenti szárnyát, Testvér testvérnek készitget máglyát: Harcban nem állna galamb és vércse, Mert honszeretet lenne a vértje . . . Hazánk szent földjét hányszor öntözte A hősök vére s gyászolók könye . . . S egymást szeretni még sem tanultunk, Sürii bozótb.i visz gyakran utunk •. . . Mig sajkánk inog hullámok árján, Tombol körültünk viharzó ármány; A sürü leplen nem hat át a nesz, Bár az ellenség minket célba vesz . . . Ébredj álmodból hós Árpád sarja ! Élni akar még e nemzet s haza . . . Harcot harcolva, ha ineg nem véded : Meg nem bocsáija Isten sem vétked ! . . . Dombi Lajos. HÍREK. — Sajtóbizottságunk első ülését gróf Széchenyi Antal elnökletével f. hó 18-án, vasárnap d, u. 4 órakor tartja a városházán, amelyre a sajtóbizottság tagjait tisztelettel meghívjuk. Ezt megelőzőleg 3 órakor lesz a választást előkészítő értekezlet. — Felhívás. Tisztelettel értesítjük részvényeseinket, hogv részvényeiknek még be nem fizetett részét (darabonként 100 K.) f. hó 20-ig fizessék be, nehogy az alapszabályok értelmében a már befizetett összeget elveszítsék a tartalékalap javára. Vidéki részvényeseinknek a befizetés leg| végső idejét f. hó 30-dikában állapítottuk meg, tekintetei a pénzfelülbélyegzés és a közlekedés nehézségeire. a Békesmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó R. T. igazgatósága. — fl nemzeti Hitelintézet alakulása. Tegnapi számunkban közöltük, hogy a Nemzeti és Keresztény bankról ismertető előadást tartanak a kiküldöttek az egyes körök összejövetelein. Az előadások időpontjait tegnapi számunk közli. Bcsabán és környékékén is nagy érdeklődés indult meg az intézet iránt, 5 miként az ország minden részében történt, itt is nagy részvényjegyzések várhatók. A jegyzett összeget nem a jegyzéskor, hanem postán kell beküldeni. Felvilágosítással szolgál a jegyzési iroda naponként (vasárnap is) d. e. 10—12-ig a Polgári-kör helyiségében. Berényi u. 2. sz. — Fehér papíron jelent meg végre a Körösvidék. Nehezen és csak igen nagy anyagi áldozat árán sikerült hozzájutnunk a várva várt fehér papiroshoz. De nem riadtunk vissza a horribilis áraktól, mert célunk nem a nagy nyereség, hanem a közönség lelkes, becsületes szolgálata. Még csak az van hátra, hogy nagyobb terjedelmű legyen lapunk. Mihelyt a technikai körülmények megengedik, ezt a kívánságot is teljesítjük. Jó szándékunk bizonyságaként már mostantól kezdve vasárnapon kívül még minden szerdán is négyoldalas íapot fogunk adni. — Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája két kiküldöttje városunkba érkezett, hogy a Liga kiadványait terjessze s az azokért járó illetékeket beszedje Tekintve azt, hogy ezek az illetékek csupán ennek a szegény meggyötört, megrabolt országnak, mindnyájunk hazájának, Magyarországnak talpra állítására, gazdasági és politikai egységének helyreállítására lesznek fordítva. Békéscsaba magyar érzésű polgárai a kik bőven kivették részüket a balkáni kultura áldásaiból és 11 hónapig a nyakukon hordták a „római hódítók" igáját a legnagyobb szeretettel fogadták a kiküldötteket és készséggel rótták le önkéntes adójukat a haza oltárára. Akadtak azonban igaz, hogy csak egy két esetben gyászmagyarkák is, akik magyarországon ós magyarországból mindig szívesen élnek, de Magyaroszágért soha. Az ő jelszavuk is az ami a Terület Védő Ligáé : Nem Nem Soha. Magyarországért nem adunk semmit: Nem Nem Soha. A kiküldöttek még csak aránylag kevés helyen jelenhettek meg de eltekintve attól az egykéi szomorú kivételtől átiag 200-300-400 korona értékben helyezték el az egyes helyeken a liga művészi ízlésű propaganda kiadványait. A kiadványok derék átvevőiről, valamint azokról a bizonyos megfordított Nem Nem Soha jeligésekről a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk. A kiküldöttek munkáját Debreczeny rendőrfőkapitány ur nagy készséggel és meleg szeretettel hathatósan elősegíti és támogatja miért is neki kiküldöttek a Liga nevében köszönetüket fejezik ki. — A csabai kisgazdák és a főkapitány, kellemetlen összeütközésbe jöttek egymással. A kétezer tagot számláló Kisgazdák Közbirtokosságának helyiségeit, amelyek a Kisgazdák Egyletének és a Kisgazdák Szövetkezetének tanácskozó helyeiül is szolgálnak, lefoglalta a főkapitány . A kisgazdák küldöttségileg keresték fel a főkapitányt, kérve a helyiségnek mentesítését azzal az indokolással, hogy van más alkalmas hely is Csabán , Ajánlották a redut nagyterme mellett levő íágas helyiségeket. A főkapitány azonban azzal utasította vissza ezt az ajánlatot, Vogy az a kereskedő ifjaké. Mintha bizony nem jobban nélkülözhetnék a „kereskedelmi ifjak" termeiket, mint a kisgazdák, akiknek most különösen szükségük van párthelyiségre, hogy ott a gabonabeszolgáltatás nagyon fontos ügyét s a fellendült politikai élet eseményeit megbeszéljék. Kár igy lehetetlenné tenni a kisgazdák társadalmi tömörülését épen most, amikor annak hazafias irányítása a mu.lt szomoiu tapasztalatai utján olyan fontos. Annyival inkább kár ezt megtenni, mert bizonyára más helyiséget is lehetne találni, amelynek elfoglalása nem okozna ilyen széles körben visszatetszést. Ujabban is megkísérelték a főkapitány elfoglalt álláspontját megváltoztatni, a kormánynál keresnek orvoslást. — Tanácsülés. F. hó 16-án tartott ülésen iparigazolványt kaptak hatan, elutasittatott egy eziránti kérelem. Még mintegy 20 kisebbjelentőségü pont letárgyalása után Bolda János rokkant katonát alkalmazta a tanács, mint hajdút Opauszki Pál hajdú helyébe, aki lemondott. A bérház lakóinak szóló felmondás s a szegényház visszatelepítése került még tárgyalás alá. — Esküuő. Mengyan Endre polgártársunk leányát Matildkát vasárnap d. u. 5 órakor vezeti oltárhoz Hankó András helybeli cukrász iparos az ág. ev. liistemplomban. — Hadsereg jelszerelésére lapunk utján Ondroviczky Pál 1000 koronát adományozott. — A magyar bál elszámolása a pénzlebélyegzés miatt még nem történhetett meg. Az elszámolást rövidesen közöljük részletesen.