Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-18 / 16. szám

\ Békéscsaba, 1920. április 18. 51 szélesebb körben megvilágítsa a helyzetet, elen a zsidókérdésről is szólani az indemni­1 kapcsolatban. A. zsidókérdés nte egyike a legkényesebb problémáinknak között, amelyek még elintézésre várnak. Nem semmiféle koalíciónak. Külön pártokat sem ;1, s jelszavakért sem tud lelkesedni. Most egy pártnak szabad lenni, ez a párt legyen jrszág megmentésének a pártja! Az ország nek az intézésében félre kell tenni nemzeti, pláne felekezeti előítéleteket, mert minden ;k szempont, amely csak pillanatra is eltereli zetők figyelmét a céltól, végzetes károkat hat. Kifejezésre juttatja aziránti aggodalmát, azok a jövedelmek, amiket a pénzügyminisz­iz állam javára előirányzott, nem fognak be­ú. (általános derültség.) Egy minden téren tájékozott, nagy rutinnal elkező szakértőre van szükség. Egy erös kezű ert kell keríteni, ha mindjárt a külföldről is! hang: Galíciából! — Nem Galíciából — folytatta Sándor Pál, lem elég tudomány lebélyegezni tudni a pénzt. ;1 még nem sokra megyünk, ezzel csak egy nyos készlethez jutottunk, újnak az előterem­hez azonban még az eszközeink sincsenek biz­;va! Mi lesz, ha a konferencia tényleg ránk zakolná • Clemenceau — vonalat határunknak? ezt a békét aláírjuk, elvesztünk! (Friedrich : nagyon helyes! ez tény!) Gaz­igilag lehetetlenné leszünk téve. Sőt nem csak de még a győző államok is gazdasági bajok­küzdenek. Csőd előtt áll egész Európa! Ne­éges dolog most kicsinyesnek lenni. S az is itséges, aki azt hiszi, hogy a hadinyereségadó vagyondézsma egyszersmindenkorra kihúz a >ól. A kényszerkölcsön jobb intézmény a dézs­endszernél, mert egész más alapon nyugszik, ez sem elég. Külfölddel is kapcsolatot kell ke­lünk ez ügyben. Mi kis állam vagyunk, az lyeink is kicsik, bármelyik nagy állam szemé­. Ma egyetlen amerikai milliomos rendelkezik yi értékű pénzzel, mint egész Magyarország. Itt kár zsidókérdést emlegetni! A magyar nében nem az az antisremita. aki gyűlöli a ót, hanem az, aki a kelleténél jobban gyiilőli Pedig nem a zsidót kell ütni, hanem a te­itő munkára kell összefogni, hogy tisztult gaz­ági helyzetet létesítsünk. (,Friedrich: Helyes, a zsidóság fogja majd jcsinálni a keresztény kurzus programmját!) Hagyjuk élni a zsidókat! Utasítsuk ki a ga­iiakat s orvosoljuk a bajokat. Meg kell rend­oályozni minden fényűzést. A ruházkodás kér­ének az elintézésére nálunk is, mint Németor­jban be kell hozni az uniformis rendszert. A sölést meg kell adóztatni. Barátokat kell keres­k a külföldön. Török, tatár nem ártott nekünk yit, mint Ausztria kétszínű, aljas, rágalmazó tikájával, aminek azt köszönhetjük, hogy ma is jenkedik tőlünk minden állam, mint a bélpok­)któl, Az elszakadás jelentőségét az ipar terén írvényre kell juttatni. Első sorban az iparra kell laszkcdnunk. A földbirtokreformot el kell ha­jtani jobb időkre, de most kell fejleszteni a jyar kereskedelmet. A magyar kereskedő életre 5, támogassa az állam, ne akarja megfojtani. Dankok kérdését tegye magáévá az állam. Re­;álni kell a bankok számát. Ha Berlinnek elég tíz bank, Budapestnek miért kell száz ? Helyre I állítani a felekezeti- és az osztálybékét. A ;ös nyomorúság egyesíteni fog mindnyájunkat, utcákon sok a sápadt, a sovány, az éhező em­', sokan vannak a rongyosak és ezek egyfor­n zsidók és keresztények. Tisztességes emberek ;t különben sem ismer különbséget. A tisztes­re nézve mindegy, hogy keresztény-e valaki vagy ló, mohamedán, vagy éppen budhista. (Landler Béla: Ezt a proletár diktatúra alatt lett volna megvalósítania, lekésett!) Ma mindenért a zsidót okolják. A háborúért, erkölcstelenségért, a kommunizmusért egyfor­n a zsidót vonják felelőségre. Persze, mert iszemitizmus van és lesz mindég és volt meg­kitás nélkül háromezer éven át. Csodálatos, yy a zsidóság ennek ellenére is megmaradt régi leiben és régi erényeiben. Ez csak elég bizo­ték arra, hogy létjogosultsága van! — Vázolja ssidók helyzetét a kommunizmus idején, adato­: olvas fel zsidó bankárok, tőkések sanyargat­ásáról. Azután igy szól: »Mi zsidók végtelenül náljuk, hogy akadtak köztünk hazaáruló bitan­k, akik a bolsevizmushoz csatlakoztak, kívánjuk )nban a bűnösök méltó bünhödését!« A bolse­vizmussal szemben gyávasággal vádolja az egész magyar intelligens társadalmat. (Elnök: rendre utasítja kijelentéséért) Egyedül Vázsonyi látott tisztán, mikor Ká­rolyiék elfogatását hangoztatta. Akkor még nem lett volna késő, de senki sem hallgatott rá. (tlnök: kéri Sándor Pált, hogy az indemni­tásról beszéljen, ne a zsidóságról. Kár ilyen sok időt rabolni miattuk. Nem akarja megfosztani a szólásszabadságától.) Sándor nem érti a rendreutasitást, a zsidók nem jött-mentek. (Közbekiáltás : jöttek, de nem mentek,) (általános derültség.) Már a honfoglaláskor itt voltak és jogos az a súlyuk, amellyel gazdasági életünkben rendelkez­nek. A magyar ember célja évszázadok óta az volt, hogy his'atalhoz, ranghoz, címhez jusson, de az üzletbe egy sem akart beülni. A zsidóknak az ellenforradalmi mozgalomban való részvételét is­mertette ezután. Adafc kkal bizonyítgatta, hogy a zsidóság is részt vett a rend helyreállításában. Több kisebb jelentőségű interpelláció került sorra Sándor Pál beszéde után, amelyek között a házszabályoknak 1918. évi formájukban való át­vétele, illetőleg az átvételnek teljes formájában való megerősítése is elintézésre került. A 17-iki ülés pontjait állapították meg ez­után s az ülés délután 3 órakor véget ért. Ébredj magyar! Harcot harcoló ősök szelleme Vajha körültünk ődöngne, lengne , Életet nyerne n száraz avar, Naggyá, dicsővé lenne a magyar! . . . Hol most sötét éj lebbenti szárnyát, Testvér testvérnek készitget máglyát: Harcban nem állna galamb és vércse, Mert honszeretet lenne a vértje . . . Hazánk szent földjét hányszor öntözte A hősök vére s gyászolók könye . . . S egymást szeretni még sem tanultunk, Sürii bozótb.i visz gyakran utunk •. . . Mig sajkánk inog hullámok árján, Tombol körültünk viharzó ármány; A sürü leplen nem hat át a nesz, Bár az ellenség minket célba vesz . . . Ébredj álmodból hós Árpád sarja ! Élni akar még e nemzet s haza . . . Harcot harcolva, ha ineg nem véded : Meg nem bocsáija Isten sem vétked ! . . . Dombi Lajos. HÍREK. — Sajtóbizottságunk első ülését gróf Széchenyi Antal elnökletével f. hó 18-án, vasár­nap d, u. 4 órakor tartja a városházán, amelyre a sajtóbizottság tagjait tisztelettel meghívjuk. Ezt megelőzőleg 3 órakor lesz a választást elő­készítő értekezlet. — Felhívás. Tisztelettel értesítjük részvényeseinket, hogv részvényeiknek még be nem fizetett részét (darabonként 100 K.) f. hó 20-ig fizessék be, nehogy az alapszabályok értelmében a már befizetett összeget elveszítsék a tartalékalap javára. Vidéki részvényeseinknek a befizetés leg­| végső idejét f. hó 30-dikában állapítottuk meg, tekintetei a pénzfelülbélyegzés és a közlekedés nehézségeire. a Békesmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó R. T. igazgatósága. — fl nemzeti Hitelintézet alakulása. Teg­napi számunkban közöltük, hogy a Nemzeti és Keresztény bankról ismertető előadást tartanak a kiküldöttek az egyes körök összejövetelein. Az elő­adások időpontjait tegnapi számunk közli. Bcsabán és környékékén is nagy érdeklődés indult meg az intézet iránt, 5 miként az ország minden részé­ben történt, itt is nagy részvényjegyzések vár­hatók. A jegyzett összeget nem a jegyzéskor, ha­nem postán kell beküldeni. Felvilágosítással szol­gál a jegyzési iroda naponként (vasárnap is) d. e. 10—12-ig a Polgári-kör helyiségében. Be­rényi u. 2. sz. — Fehér papíron jelent meg végre a Körösvidék. Nehezen és csak igen nagy anyagi áldozat árán sikerült hozzájutnunk a várva várt fehér papiroshoz. De nem riad­tunk vissza a horribilis áraktól, mert célunk nem a nagy nyereség, hanem a közönség lelkes, becsületes szolgálata. Még csak az van hátra, hogy nagyobb terjedelmű legyen lapunk. Mihelyt a technikai körülmények megengedik, ezt a kívánságot is teljesítjük. Jó szándékunk bizonyságaként már mostan­tól kezdve vasárnapon kívül még minden szerdán is négyoldalas íapot fogunk adni. — Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája két kiküldöttje városunkba érke­zett, hogy a Liga kiadványait terjessze s az azokért járó illetékeket beszedje Tekintve azt, hogy ezek az illetékek csupán ennek a szegény meggyötört, megrabolt országnak, mindnyájunk hazájának, Ma­gyarországnak talpra állítására, gazdasági és poli­tikai egységének helyreállítására lesznek fordítva. Békéscsaba magyar érzésű polgárai a kik bőven kivették részüket a balkáni kultura áldásaiból és 11 hónapig a nyakukon hordták a „római hódítók" igáját a legnagyobb szeretettel fogadták a kikül­dötteket és készséggel rótták le önkéntes adóju­kat a haza oltárára. Akadtak azonban igaz, hogy csak egy két esetben gyászmagyarkák is, akik ma­gyarországon ós magyarországból mindig szívesen élnek, de Magyaroszágért soha. Az ő jelszavuk is az ami a Terület Védő Ligáé : Nem Nem Soha. Magyarországért nem adunk semmit: Nem Nem Soha. A kiküldöttek még csak aránylag kevés he­lyen jelenhettek meg de eltekintve attól az egy­kéi szomorú kivételtől átiag 200-300-400 korona értékben helyezték el az egyes helyeken a liga művészi ízlésű propaganda kiadványait. A kiad­ványok derék átvevőiről, valamint azokról a bizo­nyos megfordított Nem Nem Soha jeligésekről a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk. A kiküldöttek munkáját Debreczeny rendőrfőkapitány ur nagy készséggel és meleg szeretettel hathatósan előse­gíti és támogatja miért is neki kiküldöttek a Liga nevében köszönetüket fejezik ki. — A csabai kisgazdák és a főkapitány, kellemetlen összeütközésbe jöttek egymással. A kétezer tagot számláló Kisgazdák Közbirtokossá­gának helyiségeit, amelyek a Kisgazdák Egyleté­nek és a Kisgazdák Szövetkezetének tanácskozó helyeiül is szolgálnak, lefoglalta a főkapitány . A kisgazdák küldöttségileg ke­resték fel a főkapitányt, kérve a helyiségnek men­tesítését azzal az indokolással, hogy van más al­kalmas hely is Csabán , Aján­lották a redut nagyterme mellett levő íágas helyi­ségeket. A főkapitány azonban azzal utasította vissza ezt az ajánlatot, Vogy az a kereskedő if­jaké. Mintha bizony nem jobban nélkülözhetnék a „kereskedelmi ifjak" termeiket, mint a kisgazdák, akiknek most különösen szükségük van párthelyi­ségre, hogy ott a gabonabeszolgáltatás nagyon fontos ügyét s a fellendült politikai élet esemé­nyeit megbeszéljék. Kár igy lehetet­lenné tenni a kisgazdák társadalmi tömörülését épen most, amikor annak hazafias irányítása a mu.lt szomoiu tapasztalatai utján olyan fon­tos. Annyival inkább kár ezt megtenni, mert bi­zonyára más helyiséget is lehetne találni, amely­nek elfoglalása nem okozna ilyen széles körben visszatetszést. Ujabban is megkísérelték a főkapi­tány elfoglalt álláspontját megváltoztatni, a kor­mánynál keresnek orvoslást. — Tanácsülés. F. hó 16-án tartott ülésen iparigazolványt kaptak hatan, elutasittatott egy ez­iránti kérelem. Még mintegy 20 kisebbjelentőségü pont letárgyalása után Bolda János rokkant kato­nát alkalmazta a tanács, mint hajdút Opauszki Pál hajdú helyébe, aki lemondott. A bérház lakóinak szóló felmondás s a szegényház visszatelepítése került még tárgyalás alá. — Esküuő. Mengyan Endre polgártársunk leányát Matildkát vasárnap d. u. 5 órakor vezeti oltárhoz Hankó András helybeli cukrász iparos az ág. ev. liistemplomban. — Hadsereg jelszerelésére lapunk utján Ondroviczky Pál 1000 koronát adományozott. — A magyar bál elszámolása a pénzle­bélyegzés miatt még nem történhetett meg. Az el­számolást rövidesen közöljük részletesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom