Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-15 / 13. szám

Szerkesztőség és kiadóhiuatal: Békéscsabán, Szent Istuán-tér 18. sz. Hirdetések naponta 3 óráig adhatók fel. Fridriciiék ellenzékbe léptek. A kisgazdapárt többságre jutott. Az az ellentét, mely a keresztény egyesülés pártjában már hetek óta felmerült, raint előre látható volt, szakadásra vezetett. Fridrich István, Ereky Károly, Mahuncka Imre, Fanqler Béla és Weiss Konrád levelet intéztek Haller Istvánhoz a keresztény egyesülés pártjának elnökéhez, melyben bejelentik, hogy nem támogatják a jelenlegi kormányt annak negatív politikája miatt. Tiltakoznak minden halogatás, megalkuvás és tétlenség ellen. Ök tovább harcolnak a kitűzött célért s a keresztény nemzeti egyesülés pártjának eredeti programmjával ellenzékbe mennek át. Fridrichék magából a pártból nem léptek ki, mert nézetük szerint ők képviselik annak igazi eszméit s ha a nemzetgyűlési képviselők körében nincs is többségük, hiszik, hogy a keresztény egyesülés pártban sikerül többséget szerezniük, mert a nem képviselő tagok nagyobb része velük tart. így azt gondoljak, hogy a pártból majd kiszoríthatják a keresztény szocialistákat s a hozzájuk csati ikozott keresztény nemzeti pártiakat. A mm pártértekezlet dönti el, vájjon ők maradnak-e győztesek, vagy a pártból is ki kell-e majd lépniök. Ez a szakadás nagy jelentőségű azért is, mert Fridrichék elszakadásával megkisebbedett a keresztény egyesülés pártja s igy a kisgazdapárt a nemzetgyűlésen most már többségre jutott. A kisgazdák azonban az igy nyert többség ellenére is ragaszkodnak a koalíciós kormányhoz, és ha a keresztény pártok nem tartják be a velük kötött megállapodásukat, könnyen megeshetik, hogy a kisgazdapárt kilép a koalicióból s maga veszi át a vezetést. Friedrichék ellenzékeskedése igy nem okoz nagyobb bonyodalmat, legalább is egyelőre nem. Sőt az ő távozásukkal lecsillapodik a keresztényegyesülés pártjának felizgatott belső élete. A parlament munkájára is csak jó hatással lehet, ha komoly ellenzék fogja őrizni a többség munkáját. Mégis nyugtalanít bennünket ez a szakadás. Nagyon helytelen, hogy ép a keresztény egyesülés pártjában bomlás indult meg. Hiszen ha keresztény Magyarországot akarunk — pedig mindnyájan ezt akarjuk ! — ükkor mind erősebben kellene tömöriteni egy táborba az összes keresztényeket. Ha már most széthuzunk még a munka legelején, mi lesz akkor később, amikor a személyi érvényesülésnél végtelenül fontosabb ügyek kerülnek szőnyegre. Pedig ha szétesünk, akkor nehéz lesz küzdenünk a politikai szervezkedés nélkül is vasegységü zsidósággal szemben! Előfizetési árak: Egg hóra 12 K, neggedéure 36 K. Egyes szám ára uasárnap 1K, hétköznap 50 fillér A forradalom tette tönkre uáltozások a megyei Közigazgatásban. Magyarországot. Az államadósság 57 milliárd. — Uj adók. A képviselőház hétfői ülésén báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter nagyszabású beszédet mondott az ország pénzügyi helyzetéről. Rideg tárgyilagossággal rajzolta meg az ország nehéz gazdasági helyzetét s kimutatta, hogy bár a Uáboru hallatlan terheket rótt ránk s bár nagyon sokat áldozott az ország olyasmire, mi nem Magyarország érdekében történt, mégis a forradalom tett valóban töhkte bennünket. Néhány hazaáruló müve volt a forradalom, mély a bolsevizmus szörnyűségét s ennek kikerülhetetlen következményeként a megszállás irtózatos terhét hozta reánk. A bolsevizmusnak tulajdonithatjuk, hogy kiraboltak bennünket. Atégis sokan jajgatnak, hogy tui szigorú volt a megtorlás. A francia kommün bukása után 18000 embert lőttek agyon. Nálunk ez nem következett be. Ha voltak is túlkapások, mondhatjuk, hogy más ország nem tudta volna Ilyen kevés tulkapással az átmenetet megcsinálni. Felesleges hát a sok jajgatás. A letűnt bolsevizmus .iz oka, hogy jelenleg 57 milliárd és 807 millió korona adósságunk van. De kétségbeesésre nincs okunk. A külföld is jól tudja, hogy az államban erős akarat van arra, hogy kötelezettségeit teljesítse. Ez az oka, hogy a kültöld ma is kedvezően értékeli a magyar hitelt. Ha nem fáradunk mieg az alkotó munkában, könnyen talpra állunk. Természetesen az államjövedelmek fokozására uj adókat is kell behozni. Módosítani fogják a kereseti-, a ház-, a földés jövedelmi adót. A vagyonadó kulcsát felemelik. Megadóztatják a tantiemeket. Fényűzési adót vetnek ki arra, aki fényűző életet él. Az örökösödési illetéket 80%-ig emelik fel progresszív alapon. Értékpapír-forgalmi adót léptetnek életbe. Felemelik az italmérési illetéket s megadóztatják a kártyát. Törvényt fognak hozni, mely Szerint keményén megbüntetik azokat, akik áz államkincstárt megkárosítják. Általában szigorúan őrködik a kormány s teljes erővel'küzd, hogy mielőbb rendezett anyagi viszonyokat teremtsen. Szigora büntetéssel sújtják a lebélyegezzen pénz összemrlóit. Mivel a vidékről olyan hirek érkeznek, hogy a nép közé belopódzott ismert eredetű ügynökök a pénzt olcsó áron összevásárolják s ezzel a népünket s az államot megkárosítják, az illetékes hatóságok szigorú büntetéssel sújtják azokat, akik a kormányrendelet intézkedéseit kijátszva a pénzt elvonják a felülbélyegzés alól: nevezetesen 5 évig terjedhető börtönnel és 200.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik a feiülbélyegezetlen bankjegyeket összevásárolják. Szükség volt e szigorú rendelkezésre, mert ez ügyi okokét az ellenségeink fizetik, hogy a keresztény magyar kormány iránt népünk bizalmát megrendítsék, igy a nemzeti újjászületés általuk féltékenyen szemlélt menetét akadályozzák, másrészt, hogy a külföldre kilopott pénzzel nemzetünk hitelét rontsák gazdasági talpraállását késleltessek. Népünknek undorral kell elfordulni tz idegen zsoldban álló, allattomos féregmunkát végző ügynököktől, akik népünk félrevezetésével a nemzet vesztére törekednek: s teljes bizalommal lenni az ország kormányrudját tartó férfiak iránt, akik minden intézkedésükkel csakis a keresztény Magyarorsiág s a dolgozó magyar nép javát szolgálják. Hegnagyobbodott Békésmegye. — Dr. Konkoly Tihamér lett a főjegyző. Békésvármegye közigazgatásában a napokban fontos személyi változások történtek. Ezeket a változásokat részint az tette szükségessé, hogy több fontos állás egyáltalán betöltetlen volt, részint pedig a komoly idők halaszthatatlanul megkövetelték, hogy a Vezet'Ő hivatalok bélére arraváló tisztviselők kerüljenek. 1 v -Ezek a szempontok vezették dr. Zilahi Kiss Jenő főispán-kormánybiztost, midőn vármegyei ;főrjegyzővé dr. Konkoly Tihamért, az orosházi járás főszolgabirájává Popov^. Viktor eddigi szeghalmi főszolgabírót,' ennek heljrére Kiss László Völt csabai főszolgabírót, gyulai járási főszolgabíróvá pedig dr. Vangyel Eridre vármegyei másodfőjegyzőt nevezte ki. A többi járás élén megmaradnak: az eddigi vezetők. Ezek a kinevezések — Jekintve a vármegyei „önkormányzatot" —formailag ugyan csak helyettesítést jelentenek, lényegileg azonban végleges kinevezésnek tekinthetők, miután a közigazgatás államosítása néhánv héten belül megtörténik s akkor a törvény ereje megadja a végleges kinevezéshez ezidőszerint még hiányzó jogot. Egyébként a közelmúlt eseményei folytán Békésvármegye területe is megnagyobbodott. Ugyanis BiHarvármegvériek déli és Aradvármegyének egész, a románok által meg nem- szállott részét közigazgatásilag Békésmegyéhez csatolták, A tihári részek, úgymint, Sarkad, Sarkadkeresztür, Arit, Okány és Rötegyán községek külön járást képeznek, az Aradmegyéhez tartozókat, Eleket és a környékbeli kisebb községeket pedig f. hó 10-én ünnepélyes szerk"tás mellett a gyulai járásba oszj tották be. E helyen említjük még, hogy dr. Zilahi Kiss Jenő foispán-kormánybiztos valószínűleg az e hő végén tartfndó .megyei közgyűlésen fogja magát Békésvármegye főispáni székébe instelláltatni. Nemzeti hitelintézet alakulása. Nagy az érdeklődés az egész ország gazda, iparös, kereske'dő és tisztviselő társadalmában a' >Netnzjtl Hitelintézet részvénytáraság« részvényei iráht, mélyek legnagyobb részben már lejegyeztették. Az ország vezetői, nagyja: is tevékenyen kivették részüket e hazafias és keresztény munkából : József főherceg, Horthy Miklós kormányzó, • Huszár Károly, Fridrich István, nagyatádi & sokorópátkai Szabó István miniszterek nagy összegekkel csatlakoztak. Városunkban is működnek a hatóságok jó* indulatu tárnogatásával e . nemzeti és keresztény szellemű hitelintézet főtisztviselői: Morandini Mihály oki. gépészmérnök és neje, továbbá Morári-> dini Lajos mérnök, kik jég\tléseket a hitelintézet részére Békéscsabán a ,,Polgári Kör'

1 helyiségében (Széchenyi-utca 2.) naponkint délélóit 10-től 12-ig fogadnak el és a pénz postai beküldésire a feleknek postai 3Sekk-lapokát- adnák ki. Orosházán, Csorváson, Kondoroson és ezek környékén Zalán Qyula és Levente József századosok, Qyulán pedig Tartay Ferenc hadnagy müj ködnek. A kormány támogatásával Ulataló hitelintézet célja a sokat szenvedett Ma ^arország nemzeties alapjának megerősítése. Minden ember, aki j e földet hazájának vallja, kötelességét teljesiti mikor pénzét a hitelintézet nagy haszonnal is kei csegtető részvényeibe fekteti. Egy részvény ára '• I